PISA-konferencia: Vietnam is Magyarország elé került

Fotó: MTI / Kovács Sándor

-

Lesújtó véleményeket fogalmaztak meg a magyar közoktatás helyzetéről az előadók a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott konferencián, amely a 2012-es magyarországi PISA-felmérés felsőoktatásra és tudományos életre való hatásait elemezte. A háromévente zajló - matematikai, természettudományos és szövegértési készségeket vizsgáló – felmérésben 2009-hez képest jelentősen romlott a magyar diákok teljesítménye. Az MTA alelnöke az oktatási kormányzatot, más szakemberek a középfokú oktatás jellegzetes „betegségeit” nevezték meg a problémák okaként.


Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára és a PISA-felméréseket szervező nemzetközi szervezet igazgatóságának alelnöke szerint a 2012-es matematikai eredmények alapján Magyarország a nemzetközi felmérésben résztvevő 65 ország közül a gazdasági szempontból fejlettnek és a fejletlennek/fejlődőnek tekinthető államok csoportjának határán, „töréspontján” helyezkedik el, ahonnan lejjebb kerülve már egyre nagyobb mértékű az eredmények romlása. 2009-hez képest matematikában romlottunk a legjobban, szövegértésben a fejlett országok legalsó harmadába kerültünk. Utóbbi kategóriában a 15 éves magyar diákok 19,7 százaléka a hatszintű értékelési skálán a kettes szintet sem érte el, vagyis ennyien tekinthetők funkcionális analfabétának. Egyedül a természettudományos eredmények tekintetében vagyunk viszonylag jó pozícióban, de ez utóbbiban is sokat gyengültünk az elmúlt évtizedekben.

Vietnam mindenben jobb, Kazahsztán is előzni készül

A magyar diákok eredményei a leginkább a nemzetközi összehasonlításban válnak sokkolóvá. Miközben mindhárom területen rontottunk 2009-hez képest, a hozzánk hasonló történelmi és gazdasági utat bejáró Lengyelország mindhárom területen javított. Az apró Észtország nagyjából 10 éve vezette be a finn oktatási modellt, 2012-ben pedig matematikában már megelőzte „mesterét”, Finnországot. Megdöbbentő, hogy a PISA-felmérésben két éve először résztvevő Vietnam tanulóinak átlageredményei mindhárom kategóriában Magyarország diákjai elé kerültek. Csapó Benő szerint a jelenlegi tendenciák mellett például Kazahsztán 2016-ban, Törökország pedig 2018-ban érheti utol hazánkat. Az egyetemi tanár mellőzte a jelenlegi magyar közoktatási rendszer konkrét bírálatát, de az észt példából kiindulva jelezte, hogy a változtatások bevezetése már csak azért is sürgős, mert minimum tíz év után jelentkeznek annak hatásai. Megoldásként egyebek közt a pedagógusképzés minőségének fejlesztését, a tehetséges fiatalok pályára vonzását, bizonyítékokra, adatokra és visszacsatolásra épülő oktatáspolitika művelését, illetve az általános iskolai szelekció megelőzését jelölte meg.

Kemény és finomabb bírálatok a szaktárcának

Nem fukarkodott viszont a bírálatokkal az MTA alelnöke. Maróth Miklós egyenesen a legrosszabbul teljesítő tárcának nevezte az oktatási államtitkárságot. Szerinte lehetetlen jó eredményeket elvárni a magyar iskoláktól, ha minden kormány folyton átalakítja a közoktatási rendszert. Úgy vélte, az iskolákban „tantárgyi sovinizmusok” élnek tovább, átrohannak a tananyagon, ahelyett, hogy elmélyülnének bennük. Ezzel sikeresen megutáltatják a diákokkal a tantárgyakat, akik azt is megszokják, hogy felületes munkával is lehet boldogulni. Finomabban fogalmazott az MTA elnöke. Pálinkás József a világos társadalompolitikai jövőképet hiányolta, amely nélkül szerinte az oktatási rendszerünk sem lesz jobb. Úgy vélte, a PISA által mért három terület eredményei összefüggenek, a gyenge matematikai eredmények szerinte nem a hazai matematikaoktatás, hanem inkább a humán nevelés gyengeségét mutatják. „Ne a tükröt hibáztassuk, ha nem tetszik, amit benne látunk” - tette hozzá Pálinkás.

Rendőrnek nem jó, de fizikusnak sem

Radnóti Katalin, az ELTE Fizikai Intézetének tanára nagy derültséget keltett előadásában azzal, amikor a fizika-, és kémiatanárnak jelentkező elsőéves hallgatók szintfelmérő dolgozatainak tipikus hibáit mutatta be. Az általa készített statisztikák szerint az elvileg a természettudományok oktatását hivatásul választó diákok nagy többségének alapvető, középiskolában elsajátítandó ismeretei hiányoznak, keverik a különböző képleteket és elméleteket, annak ellenére is, hogy sokan jó érdemjegyeket szereztek a középiskolában, illetve az érettségin. Radnóti Katalin a jelenség okai között a természettudományos tárgyak óraszámának csökkenését, a tanárképző főiskolák beolvadását, illetve a középfokú oktatás alacsony elvárásait említette. Jánosi Imre egyetemi docens jó iránynak nevezte az osztatlan tanárképzés tavalyi, újbóli bevezetését – ezt a Bologna-típusú felsőoktatási rendszer 2005-ös bevezetése szüntette meg –, de még így is döbbenetes eredményekről számolt be az elsőéves tanárhallgatók között. Egy általa elmondott anekdota szerint egy több mint öt félévet elbukó fizikatanár-szakos diák – aki a vizsgán az egyszerű törtek összeadásával sem boldogult – töredelmesen bevallotta, hogy azért vették fel tanárnak, mert a Rendőrtiszti Főiskolára nem volt elegendő a pontszáma.


„Tanulni gondolkodás nélkül sötétséget, gondolkodni tanulás nélkül veszélyt jelent.”

A PISA és a magyar eredmények politikusi értékelései

A fejlett ipari országokat tömörítő, 34 tagú, párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által szervezett PISA-felmérés (Programme for International Student Assessment, jelentése: Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja) 2000 óta zajlik három évente, a vizsgálat eredményeit mindig a következő évben publikálják. A felmérés három területen vizsgálja a 15 éves tanulók alapképességeit: szövegértésben, matematikában és természettudományban. A mintavétel egy országban legalább 150 iskolára terjed ki, egy iskolából pedig legalább 35, véletlenül kiválasztott tanuló írja meg a papíralapú teszteket. A kérdőíveken a felmért műveltségi területtel kapcsolatos feladatok és kérdések találhatók. A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott magyarországi PISA-eredményeket természetesen teljesen ellentétesen ítélte meg a két politikai oldal, valamint az oktatási kormányzat és a pedagógusszakma egy része. Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint a 2012-es felmérésben résztvevő akkori 15 éves diákok eredményei „iskolás koruk kezdeti szakaszának kritikus következményei”. Ezek a tanulók ugyanis 2003-ban - az akkori MSZP-SZDSZ kormány idején - kezdték meg általános iskolai tanulmányaikat. Hoffmann úgy vélte, a diákok alapkompetenciáit az általa „liberálisnak” nevezett oktatásirányítás olyan intézkedésekkel rontotta le, mint például az alsó tagozatos buktatás megszüntetése vagy az iskolák külső szakmai ellenőrzésének elmaradása (ezt pótolta az államtitkár szerint a közelmúltban bevezetett tanfelügyeleti, valamint pedagógusminősítési rendszer bevezetése). Az MSZP szerint azonban éppen a 2010-es kormányváltás után kezdődő változások idézték elő az eredmények romlását. Kunhalmi Ágnes, a párt elnökségi tagja akkor úgy nyilatkozott, a PISA-felmérések hazai bevezetése óta 2009-ig folyamatosan javuló tendencia azért fordult meg, mert a Fidesz-kormány leállította a kompetenciaalapú oktatást, és csak a lexikális tudás megszerzésére összpontosít. A romláshoz szerinte hozzájárultak a közoktatási átszervezések - például az önkormányzati iskolák állami fenntartásba vétele -, amelyek káoszt és bizonytalanságot okoztak.