Pest felé menne? Felejtse el!

Fotó: Abcúg / Magócsi Márton

-

Bár egyre több vonalon futnak akadálymentes vonatok, az ország legkorszerűbb vasútvonalán több helyen is csak két emelet magas vasúti gyalogoshidakon, azaz repülőhidakon lehet átjutni az állomásépülettől távolabb eső vágányokra. A gond ezekkel a hidakkal az, hogy kerekesszékkel vagy egy kicsit is nehezebben mozgóknak átjárhatatlanok, és a kis állomásokon még vasúti személyzet sincs, aki szükség esetén átsegítené valahogy a rászorulókat a vágányokon. Így sokan inkább meg sem próbálkoznak azzal, hogy a vasutat használják.


A Budapest-Hegyeshalom vonal az egyik legkorszerűbb vasútvonal Magyarországon, itt állították forgalomba leghamarabb, még 2007-ben az új, svájci gyártású Stadler FLIRT motorvonatokat, amelyek egyik legnagyobb előnye, hogy – ellentétben a régebbi szerelvényekkel – alacsony padlósak, így akadálymentesek – írja az Abcúg.

A Budapest-Hegyeshalom vonal van abból a szempontból is a legjobb állapotban, hogy a sínpárok állapota egyedül itt teszi lehetővé, hogy a vonatok egyes szakaszokon akár 160 km/órával közlekedjenek, vagy ne kelljen például a melegtől felpúposodó sínek miatt nyáron a töredékére csökkenteni a vonatok sebességét, mint egy másik, kelet-magyarországi vonalon.



Az állomásokon, megállóhelyeken nagy sebességgel áthaladó teher-és személyvonat-forgalom miatt biztonsági okokból szinte semelyik állomáson vagy megállóban nem lehet az utazáshoz igénybe vett peronokat szintben, azaz a síneken keresztül vezető átjárón megközelíteni. A Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása, hogy ezeken az állomásokon, megállóhelyeken az átjárást alul- vagy felüljárókkal kell megoldani.


Tehervonat halad át Lébény állomáson


A Budapest-Hegyeshalom vonalon a legtöbb településen gyalogos felüljárókat épített a Magyar Államvasutak, amelyek azonban szinte sehol sem akadálymentesek.

Így adódik, hogy hiába használható most már a legtöbb vonat gond nélkül mozgássérülteknek is, egyes helyeken kerekesszékkel még a vágányokat sem lehet megközelíteni.


Abda: kerekesszékkel csak az egyik irányba

Közlekedés szempontjából kifogástalan helyen fekszik a Győr-Moson-Sopron megyei Abda, a községből minden óra negyedik percében közlekedik vonat a megyeszékhelyre, Győrbe, ahonnan átszállás után alig egy óra utazással már Budapesten is van az utas.

A mozgásukban bármilyen módon korlátozottaknak azonban nincs könnyű dolguk, ha Hegyeshalom irányából Budapest felé utazva Abda megállóhelyen szeretnének le- vagy felszállni. A településen kialakított vasúti megállóhelyen ugyanis gyalogos felüljáró, más néven repülőhíd vezet arra a peronra, ahonnan a Hegyeshalom felől Győr, aztán Budapest felé közlekedő vonatok indulnak. Más lehetőség nincs az odajutásra.


A Budapest irányába induló vonathoz siet egy utas az abdai megállóhelyen


Ez a körülbelül két emelet magas vasúti gyalogoshíd azonban nem akadálymentes, mindössze két párhuzamos vaslapból kialakított rámpa van a lépcsőkön elhelyezve, amiken maximum a biciklit, a bőröndöt vagy a babakocsit lehet feltolni, de már utóbbit is bajosan.


Első a biztonság

Az abdai vasútállomás repülőhídja körülbelül 20 éve épült, korábban – tudjuk meg az állomás melletti MÁV szolgálati lakások egyik lakójától – a síneken átsétálva lehetett megközelíteni az állomásépülettől távolabb eső vágányt. Igaz, akkor még peronok sem voltak, azokat is a repülőhíd megépítésekor alakították ki. Ekkor egy drótkerítést is húztak a két vágány közé, hogy az átkelést megakadályozzák.

Mindezek persze biztonsági intézkedések, hiszen a nagy sebességgel áthaladó vonatok miatt erősen balesetveszélyes a síneken való átfutkározás, a kerítéssel azonban gyakorlatilag lehetetlenné vált, hogy azok, akik nem tudnak felmászni a vágányok felett magasodó hídra, valahogy átjussanak a túloldalra.


“A férjem is kerekesszékbe kényszerült, és bár itt lakunk a Vasút utcában, tehát ez lenne a legkézenfekvőbb közlekedési eszköz, nem tud Győr felé vonatozni, mert ahhoz a másik peronon kéne felszállni, ahová egyszerűen nem vezet út”

– magyarázta Ilona, egy középkorú nő, aki épp ottjártunkkor érkezett Győrből vonattal. Mint mondta, hiába van közúti vasúti átjáró néhány száz méterrel odébb, onnan nem lehet megközelíteni a szóban forgó sínpárt.


Nincs szolgálat, még segítséget kérni sem lehet

Két faluval arrébb, a lébényi vasútállomáson is hasonló a helyzet – itt is csak a rajta lévő kis tábla szerint 1996-ban elkészült gyalogoshídon lehet megközelíteni a személyforgalomnak fenntartott vágányokat, amik ráadásul az összesen 5 sínpár közül a két középsőt jelentik.


Pest felé menne? Felejtse el!

A lébényi állomás


Ha valaki ezen az állomáson szeretné az egyébként teljesen akadálymentes vonatokat mozgássérültként használni, annak azonban van megoldás: a vágányokat elválasztó kerítésen két ponton van egy-egy kapu, hogy a forgalomirányító személyzet könnyedén mozoghasson a sínek között. Az egyik ilyen átjárónál ráadásul a vágányok között megszüntették a szintkülönbséget, így a kerekesszékkel is járható.

Mindez azonban csak akkor működik, ha van vasúti tiszt az állomáson, az átkelés ugyanis csak a személyzet engedélyével és kíséretében történhet meg. Ez pedig az abdaihoz hasonló kisebb állomásokon, amik hivatalosan csak megállóhelyeknek minősülnek, nem értelmezhető. Itt ugyanis nincs semmilyen személyzet, így nincs kit megkérni: segítsen átmenni a kívánt peronra.


MÁV, te mindenre gondolsz

A MÁV azért próbálja áthidalni az esélyegyenlőségi hiányosságokat: van lehetőség arra, hogy a mozgáskorlátozott utas segítségnyújtást igényeljen az utazásához. Ezt az igénylést azonban legalább 48 órával az utazás előtt kell eljuttatni a vasúttársasághoz, így, ha ragaszkodunk a szabályokhoz, spontán utazásra nincs lehetőség ott, ahol az akadálymentes utazás valamelyik eleme nem megoldott.



Illetve azt sem lehet tudni, vajon olyan állomásokra is kiterjed-e a segítségnyújtás, ahol egyébként nincs az állomáson semmilyen szolgáltatás – se jegypénztár, se forgalomirányítás.

Az olyan nagyobb állomásokon, mint amilyen a szintén ezen a vonalon található Komárom, Tata vagy Tatabánya, azt az információt kaptuk, hogy nem küldik el azokat az utasokat – legyenek azok kerekesszékesek vagy csak idős koruk miatt nehezen mozgók –, akik közvetlenül az utazásuk előtt kérik, hogy a repülőhíd helyett a földszinten kelhessenek át a kiválasztott peronra.


“A lényeg, hogy ne az utolsó pillanatban érkezzen egy ilyen kérés”

– mondta egy forgalomirányító. Egy kollégája úgy látja, a nemrégiben felújított Budapest-Székesfehérvár vonalon a legjobb most a helyzet akadálymentességi szempontból, ott ugyanis liftekkel is fel lehet jutni az aluljárókból a peronokra, ahol a peronnal teljesen egy szintben lévő járműpadlózat miatt meg sem kell emelni a kerekesszéket a beszálláskor.


Megkérdeztük

A repülőhidak és az akadálymentesség problémájával kapcsolatban több kérdéssel fordultunk a MÁV-Start Zrt.-hez. Megkérdeztük, hogy

  • olyan, az abdaihoz hasonló megállóhelyekre is kérhetünk-e mozgáskorlátozottként segítségnyújtást, ahol nincs állandó személyzet?
  • mi történik, ha kérésünket nem sikerül az utazás időpontja előtt 48 órával leadni?
  • tervezi-e a vasúttársaság az elavult repülőhidas vasúti gyalogos közlekedési megoldások kiváltását az említett vonalon vagy más vonalakon?
  • ha az előbbi kérdésre igen a válasz, milyen ütemben, milyen konkrét lépéseket terveznek?

A MÁV Kommunikációs Igazgatóság azt válaszolta, az abdai, és a hozzá hasonlóan nem akadálymentes, csak repülőhídon átjárható megállóhelyekhez is lehet segítségnyújtást kérni, de mivel itt csak technológiai változtatással oldható meg, hogy kerekesszékes is feljusson a vonatra, a 48 órás bejelentési határidőt muszáj betartani. A technológiai változtatás – közölték – itt azt jelenti, hogy “a vonatot olyan vágányra irányítják, melyről az utas akadálymentesen és biztonságosan elhagyhatja a megállót”.

Segíteni azonban csak akkor tudnak, ha az időpont, a vonat, az állomás tekintetében nincs semmilyen korlátozás, kizáró tényező, a kiinduló állomáson, az átszálló állomásokon és a célállomáson az infrastrukturális feltételek rendelkezésre állnak – közölték. Arról, hogy az abdai állomáson ezek a feltételek általában teljesülnek-e, nem kaptunk pontos tájékoztatást.

Ahol viszont adottak a feltételek a segítségnyújtáshoz, az előzetes bejelentés nélkül jelentkező mozgáskorlátozott utast is elszállítják, ha ez a helyszínen azonnal megoldható.

A MÁV kérdésünkre azt is közölte, nem tervezik mással kiváltani a repülőhidas vasúti gyalogos közlekedést sem a hegyeshalmi, sem más vonalon. Maximum liftet építhetnek egyes állomásokra, megállóhelyekre “indokolt esetben”.