Pénz helyett kirúgások a Zsolnaynál

Fotó: Béla Fotós

A hírek szerint 7-8 embert már kirúgtak, 30 dolgozót pedig félállásban tartana meg a cég. Felfüggesztették a cégvezetőt is, az ígért 100 millió forintos tőkeemelés még nem jött meg.


Szerdán leépítések kezdődtek a pécsi Zsolnayban, mindamellett az esedékes 100 milliós tőkeemelés sem történt meg - értesült a Dunántúli Napló. A híresztelések szerint 7-8 embert már elbocsátottak, ők hivatalosan közös megegyezéssel távoznak. További 30 embernek 24 órás gondolkodási időt adtak arra, hogy eldöntsék, megfelel-e nekik, hogy négy órában, kevesebb fizetésért dolgozzanak a gyárban. A Dunántúli Napló azt is kiderítette, hogy Vajda László cégvezetőt az igazgatóság felfüggesztette. Nem érkezett meg  a 100 milliós tőkeemelés sem, amit Bachar Najari, a Zsolnay-gyár szír többségi tulajdonosa ígért, hogy megmentse a céget. Najari az elmúlt napokban többször is cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy  a gyárnak vagy neki fizetési problémái lennének, állította, nem okoz gondot a fizetések utalása a Zsolnaynak. Most csak annyit közölt, hogy a jövő héten sajtóközleményben ad tájékoztatást a sajtóhírekkel kapcsolatban. Páva Zsolt (Fidesz) pécsi polgármester kabinetirodája közölte,  hogy a város számára az a legfontosabb, hogy helyreálljon a Zsolnay hírneve, és a gyár továbbra is Pécsett maradjon. „A tulajdonos ezeket a garanciákat biztosította” - írták közleményükben.


Mit lehet tenni, ha kiment a divatból?

A több mint másfél évszázada alapított Zsolnai Porcelánmanufaktúra Zrt. az elmúlt években volt már állami, önkormányzati és hazai magántulajdonban is, de egyik sem jött be az úgynevezett eozin technológiájáról és szecessziós alkotásairól világhírű gyárnak. A szír befektető előtt még a Fidesz-közelinek tartott, autópálya- és vasútépítési közbeszerzések sorát elnyert Közgép Zrt.-nek is beletörött a bicskája a gyár megmentésébe. Akkoriban az is felmerült, hogy kilátásban vannak olyan állami beruházások, amelyeknél korábbi Zsolnay-termékeket is cserélni kellene, péládul az Iparművészeti Múzeum tetőcserepeit. Üzlet ezekből sem lett. Ekkor bukkant fel a szír származású, de svájci-magyar állampolgárságú befektető, aki addig elsősorban az óraüzletben terjeszkedett. A 74,5 százalékos tulajdonrész megvásárlásáról idén februárban írták alá a megállapodást. Üzleti modellje szerint ugyanazt az igényes, főként Öböl-menti arab piacot célozná meg a magyar porcelánnal, amelyet óraüzlete révén már ismert.