Paks: az Európai Bizottsághoz fordulnak környezetvédők

Fotó: Greenpeace / Greenpeace

-

Három szervezet, a Greenpeace, az Energiaklub és a kifejezetten környezetvédelmi joggal foglalkozó EMLA csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján bejelentette: az Európai Bizottsághoz fordulnak a paksi hitelszerződés miatt.


Az Energiaklub álláspontja szerint az erőmű építéséhez nyújtott állami hitelszerződés tiltott állami támogatásnak minősül, ez pedig ellentétes az Unió szabályozásával. Az EU ugyanis csak szigorú feltételek megléte esetén engedélyezi, hogy egy állam közvetlenül beavatkozzon a piaci folyamatokba, ám az Energiaklub és a Greenpeace szerint ezek egyike sem teljesül. Nem növeli érdemben a foglalkoztatást, nem járul hozzá a magyar gazdaság felzárkóztatásához, és környezetvédelmi szempontok sem indokolják az ekkora mértékű beavatkozást a piaci viszonyokba. Ezzel szemben az állami hitel gazdasági előnyt biztosít az építtető MVM-nek, és jogtalanul előnyt biztosít az atomenergiának szemben az alternatív energiaforrásokkal. Ugyanakkor a támogatás torzítja nem csupán a magyar, de az egész európai energiapiacot. A kormányzat korábbi nyilatkozatai szerint ők mindenről tájékoztatták az Európai Bizottságot, ám dr. Kiss Csaba, az EMLA igazgatója azt állítja: ez nem történt meg, ezért nyújtottak be ők panaszt az Bizottságnak. Az EB-nek 6-8 héten belül döntenie kell, indít-e vizsgálatot. Amennyiben igen, maga a részletes vizsgálat akár egy évig is eltarthat, és ha úgy döntenek megvalósul a tiltott állami támogatás, az a teljes paksi projektet veszélybe sodorhatja. Ebben az esetben ugyanis az MVM-nek vissza kell fizetnie az addig megkapott állami pénzt, így kérdés finanszírozható marad-e az atomerőmű megépítése. A környezetvédők hangsúlyozták: azt szeretnék elérni, hogy Magyarország tartsa be az uniós szabályoka, ha probléma van, az minél hamarabb derüljön ki, és minél kevesebb közpénz vesszen kárba.


Az Energiaklub és a Greenpeace egy másik szervezethez is segítséghez fordult.

A környezetvédők álláspontja szerint a döntéshozatal folyamán teljesen kizárták a nyilvánosságot. Az Energiaklub ugyanis már 2010 óta kér ki adatokat az erőmű-bővítés előkészítésével kapcsolatban. Legtöbbször nem jártak sikerrel, minden adatkérésnél bíróságra kellett menni, és ha ki is adtak valamit, azt is hiányosan. Az Energiaklub és a Greenpeace álláspontja szerint az MVM és a Paksi atomerőmű Zrt szándékosan akadályozta az informálódást, olyan sikeresen, hogy most, amikor már a Parlament előtt van a hitelszerződés is még mindig alig tudni valamit. Ezért a két szervezet az EMLA segítségével az Aarhusi Bizottsághoz is beadott egy beadványt, melyben a magyar állam és a MVM információ szolgáltatását tartják aggályosnak. Az aarhusi egyezmény azért jött létre, hogy környezeti ügyekben segítse az információhoz való hozzáférést, és a közösségi döntéshozatalt. Ugyan nem bírói testületről van szó, de a bizottság nagy presztízsű és döntéseit általában figyelembe veszik az érintett felek.