Óvónők kapaszkodók nélkül – Akadályok gördültek a portfóliók elé

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

Hátránnyal indulnak a tanárokhoz képest az óvónők. Míg előbbiek részletes instrukciókat kapnak portfóliójuk kitöltéséhez, utóbbiak még várhatnak egy darabig az útmutatóra. A leadási határidő vészesen közeledik: aki lemarad, csak 2016-tól kaphatja meg a Pedagógus II. kategóriával járó magasabb fizetést.


„A 14 év tapasztalattal rendelkező óvodapedagógusok úgy készítik a portfóliójukat, hogy nincs fogódzójuk, ehelyett a tanárok speciális tájékoztatójából kell tájékozódnunk, ami nem mindig alkalmazható az óvodai munkára” – vázolta fel a problémát egy budapesti óvoda vezetője, aki saját és intézménye nevének elhallgatását kérte. „Az egész szöveget át kell ültetni óvodai nyelvezetre” – mondja erről Verba Attiláné, a Pedagógusok Szakszervezetének Óvodai Tagozatának vezetője, aki úgy tudja, nem csak a novemberben közreadott dokumentum nem említi, mi az óvodapedagógusok teendője, a továbbképzéseken sem esett szó az óvodákról (bár azt mondja, az óvodai pedagógusok egyes előadásokon kérdezhettek óvodaspecifikus részletekről is). A probléma az, hogy az óvodapedagógusok most még nem tudják, miben különböznek majd a tőlük elvártak attól, amit a tanárok írnak a portfóliójukba. A tíz feltöltendő óravázlat és a munkatapasztalatukra írandó refelexió mindenképpen más lesz, hiszen az óvodában foglalkozási tervek, foglalkozási vázlatok vannak, nem pedig iskolai értelemben vett órák – véli Verba Attiláné, de hozzáteszi: az iskolában és az óvodában is ugyanazokat a kompetenciákat várják el a pedagógusoktól (ezek között olyanok szerepelnek, mint a szakmai feladatok ismerete, az önreflexió, problémamegoldási készség és elkötelezettség). Az Oktatási Hivatal (OH) elektronikusan feltöltött portfóliók segítségével értékelné a tanárokat. Ezeket az anyagokat ötezer szakértő elemzi majd: elvileg mindenki, aki a formai követelményeknek megfelelő beadványt küld az OH-nak, automatikusan a magasabb fieztési kategóriába kerül.

Nincs dokumentum, pedig már megvan, mi lenne az elvárás

Verba elmondása szerint ő és még pár óvodapedagógus társa azért volt kivételezett helyzetben, mert katolikus óvodában dolgozik, és a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet az Emberi Erőforrások Minisztériumából (EMMI) hívott szakértőt, hogy kifejezetten számukra készítsen prezentációt. Az előadás anyaga aztán keringett is óvodapedagógusok között, de korántsem jutott el az egész szakmához. Egyes információk szerint a hivatalos segédanyagot a hónap végéig kaphatják majd meg az óvodai nevelők, de a VS.hu-nak nyilatkozó óvodavezető szerint ez már nagyon késő: „Egy több mint száz oldalas, tisztességesen megírt portfólióra egy félévet kellene szánni, munka, család és mindenféle más teendő mellett. Ha jól számolom, akkor körülbelül egy hónapunk lesz. Úgy érzem, hogy nem egyenlő esélyekkel indulunk, mert a tanárok már hónapok óta birtokában vannak a szükséges információnak.” Az Oktatási Hivatal ezzel nem teljesen ért egyet: megkeresésünkre azt a választ kaptuk, hogy az április végéig elküldendő, egyszerűsített változat „14 dokumentum elkészítését és feltöltését jelenti, amelyek ideális terjedelme körülbelül 70 oldal, de egy 20-30 oldalas portfólió is lehet teljes mértékben megfelelő” (szemben a 23 dokumentumból álló, százoldalas teljes változattal). Thaisz Miklós, a Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet politikai tanácsadója ezzel szemben februárban azt mondta egy sajtótájékoztatón, hogy nem száz, hanem mindössze „körülbelül tíz oldal feltöltését várják – óravázlatok és szakmai dokumentumok formájában.”   - -   Bár azt az OH nem írta meg, mennyi időt vesz igénybe a dokumentumok összeállítása, a válasz szerint a hivatal munkatársai nem gondolják, hogy az meghaladná a pedagógusok rendelkezésére álló időt. Mint írják: „az eljárás egyetlen olyan követelményt sem támaszt a pedagógusokkal szemben, amellyel eddigi pályájuk során ne találkoztak volna. Nincs szükség sok évvel ezelőtti óratervek, segédanyagok felkutatására, hiszen a portfólió olyan szakmai dokumentumokból áll, amelyeket a kollégák folyamatosan készítenek napi munkájuk során. A tematikus tervezés része a szakmának, óratervekkel a pedagógusok döntő többsége rendelkezik, csakúgy, mint önéletrajzzal.” Verba viszont úgy véli, az óvodavezető által említett félév még talán kevés is, hiszen az óvodapedagógusoktól évek óta nem várták el hasonló értékelések készítését: nem tudnak átdolgozni már meglévő foglalkozási terveket és beilleszteni már korábban elkészített fotókat az összesen nagyjából százoldalas anyagukba. Ráadásul sokan még el se kezdtek dolgozni a problémásabb részeken, hiszen nem mondta meg nekik senki, mi lenne pontosan az elvárás. Bár az OH azt ígéri, nem fog akadékoskodni, problémák még akadhatnak: hiszen idén 25 ezer főnek ítélik meg a Pedagógus II. minősítést, de Verba szerint ennél jóval több, 60 ezer vagy akár 75 ezer ember rendelkezik akkora tapasztalattal, hogy beadhatná a portfólióját. Ha pedig 25 ezernél többen adják be az előirányzottnál, akkor valahogy szelektálni kell, és azok, akik kevesebb információ birtokában voltak, hátránnyal indulnak.

Már többen fellázadtak

A portfóliókra azért van szükség, mert az életpályamodell bevezetése után több pedagógus is az úgynevezett Pedagógus I. kategóriába került, a több évtizedes tapasztalattal rendelkezők számára létrehozott, magasabb bérezéssel járó Pedagógus II. helyett. Ők – ha legalább 14 évnyi szakmai gyakorlattal és szakvizsgával rendelkeznek – április 30-ig tölthetik fel portfóliójukat az OH rendszerébe, hogy feljebb léphessenek. Az elmúlt hetekben viszont több tanár – köztük tankönyvszerzők és tudományos fokozattal is rendelkező pedagógusok is,  akik akár a még magasabb, mestertanár kategóriába is kerülhetnének – bojkottálta a minősítési eljárást – írta az Átlátszó Oktatás blog. Ők koránt sincsenek egyedül azzal az elgondolásukkal, hogy a portfólióírás rendszere túlzott akadályokat állít a fizetésemelés elé. Verba azt mondja, a Pedagógusok Szakszervezete azt szerette volna, hogy a pedagógus életpályamodellt úgy vezessék be, ahogy azt a 2011-es köznevelési törvényben megfogalmazták: aki szakvizsgával rendelkezik, az eleve a Pedagógus II. kategóriában legyen. „Ez abszolút igazságos lett volna, mert ezeknek az embereknek már korábban is meg kellett küzdeniük egyszer a szakvizsgáikért. Most úgy tűnik, hogy az állam megkérdőjelezi a tudásukat, és elvárja, hogy újra bizonyítsák be, képesek arra, amire már képesítést szereztek” – mondja.