Óvatosan trükköztek az esküvel Gyurcsányék és Bajnaiék

Fotó: VS.hu/Hirling Bálint / VS.hu/Hirling Bálint

-

Gyurcsányék a parlamentben maradtak állva és mondtak még pár mondatot, az Együtt-PM-es képviselők az alakuló ülés után tartott sajtótájékoztatón egészítették ki az Alaptörvényre letett esküjüket.


Az eskü szövege törvényben rögzített, Isten belefoglalása opciós elem. Az Alaptörvény viszont nem az, arra esküdni kell, ez nem tetszett többeknek.

Gyurcsány Ferenc és a másik három DK-s politikus a hivatalos szöveghez még ezt tette hozzá:

"Fogadom, hogy mindent megteszek a Köztársaság újbóli megalapításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új Alkotmánya legyen a Magyar Köztársaságnak."

Azért mondták el az eskü hivatalos szövegét is, mert a mandátumukat nem akarták kockáztatni. Arról egyelőre nem tudnak, hogy ezért szankció járna.

- A DK-sok különesküje

Gyurcsány 2011-ben még kijelentette: „Sokan leszünk, akik nem teszünk esküt arra, hogy egyetértünk Orbán alkotmányával. Nem ér annyit a képviselőség, hogy engednénk megtörni magunkat.”

A Mesterházy Attila vezette MSZP sem akart esküt tenni 2011-ben, most minden performansz nélkül megtette. Az LMP is.

A szintén négy Együtt-PM-es képviselő a különesküre a parlament előtt, egy sajtótájékoztatón kerített sort: pluszban megesküdtek, hogy egyebek között az alkotmányosság helyreállításán, az emberek jogait tiszteletben tartó jogállamon dolgoznak majd. Gyurcsányéknak „csak” a többséggel, Bajnaiéknak viszont a ház előtt a földért tüntetőkkel, a volt Jobbik-képviselő Gaudi-Nagy Tamással és társaival kellett szembenézniük, akik kihasználva az alkalmat, szembe libatolvajozták Bajnait.

Úgy tudjuk, a performanszról a DK tegnap, az Együtt-PM ma, az ülés előtt döntött.

Eskü nélkül sem estek volna ki

Megkérdeztünk egy alkotmányjogászt, milyen következményekkel jár, ha valaki nem teszi le az esküt. Szerinte ettől a mandátuma még megmarad, mentelmi joga is lesz, de szavazni például nem szavazhatna.

A pártok gazdálkodására vonatkozó törvény sem részletezi az ilyen eseteket, mikor egy párt bejut ugyan az Országgyűlésbe, de képviselői nem tesznek esküt. A parlamentbe jutott, valamint az egy százalékot elért pártok állami támogatást kapnak négy évig, egy részét eredményarányosan. A szövegből nem egyértelmű, hogy a teljes összeg jár-e egy pártnak, ha eskü nélküli képviselői vannak. Ilyen helyzetre még nem volt példa.