Ott szántanak, itt tüntetnek, zajlik az utolsó csata Kishantosért

Fotó: MTI/Koppan Viktor / MTI/Koppan Viktor

-

Miközben szántják be a növényeket Kishantoson, nagyjából két tucat civil vonult ki az egykori biogazdálkodás helyszínére tiltakozni. Az agrártárca szerint teljesen jogos, hogy az új, nyertes gazdák hirtelen traktorokkal estek neki a 452 hektárnak, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, az LMP és az Együtt-PM szerint azonban a még tartó peres eljárások miatt erre nem lenne joguk. Tüntetést szerveznek Kishantosért a fővárosban.


Civil szervezetek a Greenpeace-szel egyeztetve, a megszállt kishantosi földek védelmében riadóláncot indítottak, és igyekeztek mindenkit mozgósítani, hogy tiltakozásul utazzanak le Kishantosra. Eközben a fővárosban is tiltakozásra készülnek, a szombat esti Vidékfejlesztési Minisztérium elé szervezett tüntetésen  Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ  vezetője és Rodics Katalin, a Greenpeace Hungary kampánykoordinátora is felszólalnak majd. Kishantoson a politikusok közül jelenleg Szabó Rebeka, az Együtt-PM szakpolitikusa, és több LMP-s képviselő (Szél Bernadett, Ikotity István, Sallai Róbert Benedek) tartózkodnak. Az LMP közleménye szerint, mivel az érintett területek földhasználati jogával kapcsolatban jelenleg is zajlanak a peres eljárások (a következő tárgyalás most április 25-én lesz), így mindezek befejezéséig a nagygazdaságok nem vehették volna használatba a földeket. Ráadásul a tavaly ősszel és idén tavasszal készített leltár alapján a most visszaszántásra kerülő növények mindenképpen a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ tulajdonát alkotják. Ács Sándorné szerint több mint 140 millió forint értékű az a bionövény-állomány, amelyet beszántanak. A központ feljelentést tett a rendőrségen a gazdák jogtalan tevékenysége miatt.


Szabó Rebeka: az egész csak erőfitogtatás

Szabó Rebeka a kérdésünkre elmondta, hogy a földeken megjelent gazdák azzal, hogy beszántják a növényeket, tönkreteszik a vetést, amely egyébként két hónapon belül már leszedhető lett volna. Ráadásul, ha a gazdák nyerik meg a bírósági tárgyalást, akkor mindezt ők is arathatták volna le. A biztonsági szolgálat emberei által elzárt utak a Mezőfalva Zrt.hez tartoznak, amely társaságnak egyébként 9000 hektárnyi földterülete van. Szabó Rebeka szerint a security embereit is ez a cég hívta ki, bár a biztonsági emberek a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) papírját lengetik bizonyításul, hogy joguk van a területen tartózkodni. A politikus a nyertesek szombat reggeli földfoglalását önbíráskodásnak, erőfitogtatásnak nevezi. Elmondása alapján a rendőrök arra kérik a helyszínre megérkezett nagyjából két tucat civil tiltakozót, hogy hagyják el a területet.


Élő közvetítés a helyszínről


„Brutális támadás”, ez történt reggel

Szombaton reggel 7 órakor megindultak a munkagépek „lezárták az utakat, és elkezdték beszántani a növényeket. Brutális támadás indult a földek ellen, tragédia ami itt történik” -nyilatkozta Ács Sándorné a VS.hu-nak. Elmondta, hogy a nyertesek megbízásából kezdték el a növényeket kiszedni a földből, és valamilyen biztonsági szolgálat emberei zárták le a földek felé vezető közutakat. Az általa említett brutális támadás arra vonatkozik, hogy a 21 állami földterület bérleti jogát, miután az tavaly októberben lejárt, nem sikerült megújítani, és a biogazdálkodást folytató nonprofit kft. helyett a több száz hektáros földet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése értelmében 8 másik gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. Ezzel a nemzetközi hírű ökológiai mintagazdaság veszélybe került, és az eddig járó uniós támogatás is elveszhet. Kishantos védelmében nem csak az LMP, de az általános jogok biztosa, és az egyik támogató, Ángyán József is felszólalt, a Greenpeace Magyarország pedig februárban büntető-feljelentést tett a rendőrségen hűtlen kezelés miatt. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ vezetője egyúttal megemlítette, hogy hétfőn egyik kollégáját vélhetően a földbérleti pályázat nyertesei közül többen megfenyegették


Az államtitkár szerint ez az egész csak provokáció

A Nemzeti Földalapkezelőnek (NFA) nincs köze ahhoz, hogy Kishantoson a helyi gazdák megkezdték a szántást – nyilatkozta Bitay Márton, állami földprogramért felelős államtitkár. Szerinte a gazdák jogszerűen használják az általuk elnyert földterületet. Az államtitkár az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy a kérdéses állami földterületet az NFA pályázati úton haszonbérbe adta helyi gazdáknak, akik fél éve nem tudják azt használni, mert a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, amelynek tavaly ősszel lejárt a szerződése, nem hajlandó levonulni a területről.

Bitay tudatos provokációnak nevezte a kishantosiak akcióit. Szerinte a volt bérlőknek semmilyen jogosultságuk nincs használni a földterületet, mivel Kishantos korábban birtokvédelmet kért a székesfehérvári jegyzőtől, aki azt arra hivatkozva utasította el, hogy nincs semmilyen birtoklási jogosultságuk a területre.

Szabó Rebeka Bitay Márton szavaira is reagált, Szabó szerint az államtitkár a kishantosi ügy kezdete óta csúsztat, ugyanis ő is tisztában van földbérleti pályázatok átláthatatlanságával, és azzal, hogy a pályáztatás rendszere több sebből vérzik.

 


- -

Közben az Élőlánc Magyarországért ökopárt felhívást tett közzé Kishantos honlapján, amelyben módosítaná a tavaly júniusban elfogadott földtörvényt. A felhívás szerint a földforgalmi törvény rendelkezései megnyitják a magyar földpiacot a külföldiek előtt, és lehetőséget adnak arra, hogy korlátlan méretű birtokok jöjjenek létre, tönkre téve ezzel a vidéki családok megélhetését. A felhívásban több ponton módosítanák a május elsején érvénybe lépő törvényt, például szerintük fontos lenne, hogy egy család, vagy egy érdekkör ne birtokolhasson többet, mint a településhez tartozó földek 20 százaléka. Azonos családba, vagy azonos érdekkörbe tartozóknál alkalmazzanak összeszámítást, a helyi gazdaközösség minden településen 9 tagú földbizottságot válasszon, és ebbe a közösségbe csak azokat a helyi gazdákat számíthatnák bele, akiknek a gazdasága legalább 60 százalékban az adott település közigazgatási területéhez tartozik. Az ökopárt megsemmisítené az állami földekre kiírt ,– az Alaptörvény rendelkezéseit sértő  pályázatokat és eredményeiket.