Ösztönzésre lépett Lázár az offshore-lovagok ellen

Tovább már nem lehetett takargatni, így inkább előre menekült a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, amikor bejelentette, hogy az eddigieknél határozottabban lépnek fel azok ellen, akik kibogozhatatlan tulajdonosi hátterű céggel jutnak ingyen pénzhez.


Lázár Jánost az kényszerítette térdre, hogy 18 cég esetében rábizonyították a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre: annak ellenére kifizette az uniós támogatást, hogy a vállalkozások még utólag sem mutatták be, valójában kik a tulajdonosaik.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) évről évre ellenőrzi az állami költségvetést szabályozó törvény végrehajtását, és ezen belül az uniós támogatások megvalósulását. Ezt tette az idén is a tavalyi költségvetéssel kapcsolatban. Az uniós pénzosztást felügyelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenőrzésekor pedig figyelembe vett egy parlamentben idén márciusban feltett kérdést is. Ebben a Jobbik 74 vállalkozást sorolt fel, amelyeknek a tulajdonosait olyan országban jegyezték be, ahol gyakorlatilag nincs vagy nagyon alacsony kulcsú a társasági adó, és ráadásul annak is csak nagyon nehezen lehet utánajárni, hogy ki a valódi tulajdonos.

Az ilyen cégek 2012. január elseje óta csak akkor részesülhetnek uniós támogatásban, ha külön nyilatkozatban felfedik valódi kilétüket. Az NFÜ-nek az ÁSZ kérdésére el kellett ismernie, hogy 18 cég esetében egyáltalán nincs meg az átláthatósági nyilatkozat. Ezek a vállalkozások együttesen bő 3 milliárd forint támogatást nyertek el, amelyből 854 millió forintot már ki is fizettek nekik, jóllehet a szerződés feltételét, a nyilatkozattételt nem teljesítették.

Az ÁSZ ennek alapján állapította meg: az NFÜ belső kontrollrendszere nem nyújt garanciát arra, hogy csak átlátható szervezet részesüljön uniós és kapcsolódó költségvetési támogatásban. 2012. október 23-áig a belső eljárásrend elő sem írta, hogy a tulajdonosi adatokat egybevessék a nyilvántartásokkal. Ezért felszólították az NFÜ elnökét, hogy alakítson ki olyan ellenőrzési rendszert, amely kiszűri az átláthatósági kockázatokat. A számvevők az erről szóló jelentést augusztus 28-án adták ki, Lázár János szeptember 5-én közölte, hogy napokon belül 44 ezer pályázónak küldik ki a felszólítást újabb átláthatósági nyilatkozat kitöltésére. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár, aki egyébként augusztus 1-jétől kormánybiztosként gyakorolta az NFÜ elnöki feladatait is, arra helyezte a hangsúlyt, hogy az átlátható viszonyok megteremtésével 2010-ig nem foglalkozott senki. Az NFÜ elnöki posztját 2013. április 30-áig egyébként Petykó Zoltán töltötte be, akinek korábban a Fidesz-közeli gazdasági társaságokban, így a Közgépben is volt funkciója, utóbbiban a felügyelőbizottság elnöke volt. Petykó lemondott posztjáról, ami összefüggésben lehetett a Jobbik által feldobott offshore-témával is. Amit akár úgy is lehet értelmezni, hogy jogsértés esetén az Orbán-kormány még a legfontosabb embereit is beáldozza. A probléma csak az, hogy december 16-án Lázár János még mindig csak arról tudott beszámolni, hogy az immár 46 ezerre növekedett érintett cég ellenőrzése folyamatos, eddig 300 offshore vagy együttműködni nem akaró céget találtak. A munkával állítólag tavaszra végeznek. Vagyis gyakorlatilag újabb négy év telhetett el úgy, hogy offshore cégek is hozzájuthattak támogatáshoz. Igaz, ha tulajdonosaik utólag sem fedik fel kilétüket, kamatostul kell visszafizetniük az uniós pénzt. Feltéve, hogy még léteznek. Másrészről pedig az átláthatósági nyilatkozat is inkább csak átterheli a felelősséget az államról az uniós pályázat nyertesére. Az új nyilatkozatot ugyanis büntetőjogi felelőssége tudatában teszi a cégvezető, viszont az ellenőrzésre Lázár sem vállalt garanciát. Az NFÜ ezentúl összeveti ugyan a nyilatkozatot a hiteles cégnyilvántartással, de ahogy az államtitkár fogalmazott, "a magyar jogi környezet miatt számos olyan adat szükséges az átláthatóság bizonyításához, amelyek tekintetében támaszkodnunk kell a pályázók teljes felelősség mellett tett nyilatkozataira is". Ez az igazi offshore Ez az igazi offshore