Oszd meg és uralkodj – radikálisan új üzleti szemlélet

Fotó: Getty Images / Sean Gallup

-

A sharing economy mint üzleti trend ma az egyik legfontosabb felforgató jelenség a gazdasági életben. A megosztáson alapuló üzleti megoldások egy radikálisan új szemléletben gyökereznek: létező kereslet és létező kínálat gyakran nem talál egymásra, viszont egy alaposan kigondolt platformon könnyen összehozhatóak. A sharing economy olyan iparágak számára jelent ma már kihívást, egyben lehetőséget is a megújulásra, mint a banki szektor, a turizmus, a közlekedés vagy éppen a szolgáltatóipar.


Ki ne hallott volna már az Uberről? Talán még a hírekre is emlékszünk, amikor tavaly összefogtak a taxisok, és Budapest belvárosában tüntetést szerveztek az Uber ellen, mondván, hogy nekik nem kell betartaniuk azokat a szigorú szabályokat (beleértve az autók kötelező sárga matricázását, a hatóságilag előírt kilométerdíjat vagy éppen a felelősségbiztosítást), amelyeket a bejegyzett taxitársaságoknak, és ezzel nem tisztességes módon jelentős versenyelőnyre tesznek szert a hagyományos taxisokkal szemben.


A bizalomra épülő gazdaság

A sharing economy vagy közösségi gazdaság ilyen: nem tiszteli a fennálló rendet, hanem újrafogalmazza az áruk és szolgáltatások beszerzését mind a vevő, mind az eladó oldaláról.

A sharing economy megjelenésének egyik legfontosabb hajtóereje maga az internet volt. Az egymástól távol lévő emberek együttműködését nagyban segítette a világháló, és olyan közösségi projektek tudtak a segítségével szárba szökkenni, mint például a Wikipedia, amely hasonló érdeklődésű emberek közös munkájával tudott egy világraszóló, sikeres projektté válni. Az egyes megoldásokat ugyan többnyire egy-egy applikációban látjuk megtestesülni, amely összeszervezi a keresletet és a kínálatot, de ehhez mindkét oldal folyamatos részvételére van szükség.

Az eladók megbízhatósága sokat számít, hiszen a legtöbb esetben bizalmi szolgáltatást veszünk igénybe: beülünk valaki autójába, kibéreljük a lakását pár napra, esetleg takarítást rendelünk tőle. Amíg a hagyományos taxis szakértelmét a hatóság tanúsítja, addig az Uber-sofőrt vagy a szállásadót az applikációkba az elégedett vagy éppen elégedetlen ügyfelektől beérkező visszajelzések. Nem véletlenül nevezte Rachel Botsman sharing economy-szakértő egy TED-es előadásában a jelenkor fő valutájának a bizalmat, amelyre ez az üzleti modell épül.


Fenntarthatóságra való törekvés vagy jóárasítás?

A PricewaterhouseCoopers Magyarország e témában született tanulmánya szerint négy fő mozgatórugója van a sharing economynak: a fejlett digitális platformok elterjedése, az anyagi források gazdaságosabb felhasználására való törekvés, a környezettudatosabb, új fogyasztói igények megjelenése, valamint a globalizáció és urbanizáció miatti társadalmi változások. Bár a környezettudatossági, fenntarthatósági szempontok valóban erőteljesen megjelennek a sharing economy megoldásokban, az kérdés, mennyire a szükség szüli az olcsóbb megoldások keresését, és mennyire a tudatosság.

Addig, amíg ki nem vonult Magyarországról, az Uber a taxik számára előírt 280 forintos kilométerdíjnál jóval kedvezőbb árat, 2015 decemberétől 165 forintot kért el az utasoktól. (A Taxify azonban, amely az Uber kivonulását követően, 2016 augusztusában jelent csak meg a magyar piacon, mindenben követi a taxiszolgáltatásokkal kapcsolatos előírásokat, beleértve az árat is.)

Hasonló a helyzet a szállásmegosztás területén is: a Couchsurfing például túlnyomó többségében tényleges tranzakció nélküli, pusztán szívességi alapon működő megoldás, amelynek során az utazni vágyó szinte szó szerint egy kanapét bérelhet egy kedves szállásadótól, és ha úgy hozza a sors, ezt a saját otthonában viszonozni is tudja. A világot hátizsákkal bejárók számára nagy könnyebbség ez az ötlet, és bár kapcsolatépítésre, ismerkedésre is remek lehetőséget nyújt a megoldás, a tapasztalatok szerint mégis inkább az alacsony kategóriás motelektől, hostelektől szippantja el a potenciális kuncsaftokat.

Az Airbnb kapcsán is ilyen tendenciák figyelhetőek meg. Ugyan az Airbnb-zés nyomot hagyott Budapest belső kerületeinek lakáspiacán – hiszen többen kifejezetten befektetési céllal vásároltak lakást, hogy az Airbnb-ben kiajánlhassák –, a megoldás végső soron a hotelek, egyéb klasszikus szállásformák megfizethető alternatívájává vált.


Minden változik

Bár idealisztikusnak (és bizonyos szempontból áthallásokkal telinek) is tűnhet a javak újraelosztásának igénye, az igazság az, hogy a lényeg a sharing economyval sem változik majd meg, hiszen a sharing economy platformjait biztosító vállalkozók idővel megteremtenek egy „új rendet”, amelyet néhány messziről jött ember a saját ötleteivel éppúgy felforgat majd, mint ahogyan az Uber, az Airbnb vagy a Couchsurfing teszi most.