Oroszország ünnepel, a Krímben már egy embert lelőttek (frissül)

Fotó: Europress/AFP/Kirill Kuryavtsev / Europress/AFP/Kirill Kuryavtsev

-

A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást, ami rögzíti a Krími Köztársaság és Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz. Moszkvában a Vörös téren több mint százezer ember ünnepel, krími Szimferopolban lövöldözés kezdődött.


Ukrán közlés szerint lövöldöznek Szimferoolban egy katonai központnál, az objektum környéki házak ablakaiból állítólag orosz mesterlövészek tevékenykednek. Egy ukrán katona meg is halt, ketten pedig megsérültek. Az ukrán védelmi minisztérium azt jelentette, hogy egy szolgálatban lévő altiszt a halálos áldozat, írja a BBC.Az egyik őrtoronyban tartózkodó, zászlós rendfokozatú ukrán katona akkor halt meg, amikor orosz katonák rohamot indítottak Szimferopolban, az ukrán hadsereg topográfiai és navigációs központja ellen. Az eseményekre való tekintettel engedélyezték az önvédelmi célú fegyverhasználatot a Krímben állomásozó ukrán fegyveres erők tagjai számára -közölte az ukrán védelmi minisztérium sajtóosztálya. A félsziget nyugati részén található Jevpatorijában állomásozó ukrán rakétavédelmi ezred eközben újabb figyelmeztetést kapott, hogy tegyék le a fegyvert. A településtől nem messze lévő Donuzlav tavon állomásozó ukrán haditengerészek helyi idő szerint kedd este tízig kaptak időt arra, hogy adják meg magukat, mivel az oroszok szerint törvényellenesen tartózkodnak az Oroszországi Föderáció területén. Az ukránok azt a javaslatot kapták, hogy önként vonuljanak ki. Amennyiben viszont határidőre nem tesznek ennek eleget, az oroszok „erőszakos tisztogatást” helyeztek kilátásba.



Putyin lépett: a Krím Oroszországé

Az emberek szíve mélyén a Krím mindig is Oroszország része volt - mondta az orosz elnök a BBC által idézett beszédben. Putyin a törvényhozás előtt beszélt, mielőtt aláírták a Krím Oroszországhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést. Az orosz államfő szerint a krími népszavazás a demokratikus eljárásokkal és nemzetközi jogi normákkal teljes összhangban zajlott le. Beszédében Putyin hangoztatta, a referendum azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada Oroszországhoz akar tartozni. Az orosz államfő arról szónokolt, hogy a Szovjetunió szétesésével az orosz a világ egyik leginkább szétdarabolt nemzete lett. „Emberek milliói az egyik országban feküdtek le aludni, de már egy másikban ébredtek fel, nemzeti kisebbséggé válva” - mondta. Putyin sürgette azokat a döntéseket, amelyek révén végig lehet vinni a számos igazságtalanságtól sújtott krími tatár nemzet rehabilitációját. A Krímben mostantól három egyenrangú nyelv lesz - az orosz, az ukrán és a krími tatár - mivel mint mondta - „tisztelettel viszonyulunk minden, a Krímben élő nemzetiséghez”. Az Ukrajnához fűződő kapcsolatokat az orosz elnök kulcsfontosságúnak nevezte. Nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az oroszok az ukránokat mindig testvérnépnek tekintették. Ukrajna orosz lakossága azonban belefáradt a húsz éve az országban tartó válságba, az oroszok állandóan szenvedtek, meg akarták fosztani őket történelmi emlékezetüktől, időnként anyanyelvüktől is, hogy az erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket. De megnyugtatott mindenkit: az oroszok nem akarnak újabb ukrán területeket, de reagálni kellett arra, hogy a Nyugat megpróbálja érdekszférájába vonni Ukrajnát. A képviselők szinte percenként szakították meg tapssal az elnök beszédét, nem egyszer felállva. Néhányan orosz zászlót lobogtattak, volt, aki hagyományos viseletben ült a díszteremben. Ezután következett a Vörös téren az ünneplés, ahol százezernél is többen örültek Krím Oroszországhoz való csatlakozásának. Az Együtt vagyunk elnevezésű rendezvényen felszólalt Vlagyimir Putyin is, de ott volt a tömegben a krími parlament elnöke, a területi kormány vezetője és Szevasztopol polgármestere is. A politikusok beszéde  mellett koncerttel és orosz hírességekkel ünnepelt a tömeg, de több orosz nagyvárosban, így Szentpéterváron, Velikij-Novgorodban és Pszkovban is "spontán" nagygyűléseken köszöntötték a hatalmon lévő orosz pártok és hazafias szervezetek képviselői a sikeres népszavazást.Valentyina Matvijenko, az orosz  felsőház (Szövetségi Tanács) elnöke közölte, hogy a jövő hétfőn a felsőházban megjelenik a félsziget és a krími város zászlaja.


-


Az EU nem ismeri el Krím annektálását

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedden közös közleményt adtak ki, amelyben hangsúlyozták, hogy az Európai Unió sem a jogellenes krími népszavazást, sem annak eredményét nem ismeri el. Ehhez képest az MTI birtokába jutott, a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó zárónyilatkozatában az áll, hogy az ülésen végig az iparpolitikával, valamint a klíma- és energiastratégiával foglalkoznak, és a szöveg végén mindössze kétsoros megjegyzés szerepel arról, hogy az „események tükrében, az Európai Tanács áttekinti majd Európa keleti szomszédságának helyzetét, különös tekintettel Ukrajnára”. A francia elnök, Francois Hollande sem a krími népszavazást, sem a terület Oroszországhoz csatolását nem ismeri el. A brit külügyminiszter finoman jelezte, hogy a jövőben újfajta kapcsolatokra kell felkészülni Oroszországgal. William Hague azt mondta, bizonyos intézmények Moszkva nélkül működnek majd a jövőben. Washingtonban a Fehér Ház is elítélte Krím orosz megszállását, és a Fehér Ház azt ígéri, hogy ki fogja bővíteni azon orosz tisztségviselők listáját, akiket amerikai vízumtilalommal és bankszámla-befagyasztással sújtottak. Közben Laurent Fabius francia külügyminiszter bejelentette, hogy felfüggesztik Oroszország G8-as tagságát. „Úgy határoztunk, hogy szüneteltetjük Oroszország részvételét. A hét vezető ipari állam Moszkva nélkül tartja meg soron következő júniusi csúcstalálkozóját” - mondta Fabius. A nyilatkozatnak némileg ellentmond, hogy Angela Merkel német kancellár szerint csupán arról született döntés, a Szocsiba tervezett G8-csúcs előkészítését felfüggesztik. Az olasz külügyminiszter, Federica Mogherini szerint újabb EBESZ-misszió indulhatna Ukrajnába, "ez alkalommal a korábbihoz képest sokkal népesebb, több száz tagú delegáció". Hangsúlyozta, hogy szerinte nem a NATO a legmegfelelőbb helyszín a jelenlegi válsághelyzet megoldására. krími népszavazás felgyorsította a diplomáciai eseményeket: az ENSZ Közgyűlése csütörtökön foglalkozik az ukrán kérdéssel. A NATO úgy foglalt állást, hogy az orosz katonai műveletek az egész euroatlanti térségre veszélyesek. Ide kapcsolódó hír, hogy az orosz flotta bővítésével a világ legnagyobb légpárnás hadihajóját is a Krímbe vezényelték. Továbbá Lengyelország, Románia és Csehország sem fogadja el Krím annektálását, és a kárpátaljai ruszinok is elítélik az orosz megszállást. Törökország azzal fenyegetőzik, hogy nem engedi át az orosz hajókat a Boszporuszon, ha az oroszok a krími tatárok ellen erőszakot alkalmaznak.  


Nemzetbiztonsági bizottság: nő a veszélyeztetettség

Egész Ukrajnában nő a veszélyeztetettség a vasárnapi krími népszavazás és az azt követő események miatt, már nemcsak közvetett a polgárháború veszélye - állapította meg a magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága keddi, rendkívüli ülésén. Molnár Zsolt a testület MSZP-s elnöke a VS.hu-nak elmondta: Ukrajna belső integrációja és területi autonómiája egyre nagyobb veszélyben van és ez a veszély már közvetlenül jelentkezik. Ez pedig a helyzet eszkalálódásával minden ukrajnai nemzetiséget érinthet, így a 200 ezres kárpátaljai magyarságot is. Szavai szerint a legnagyobb veszély, amit az új ukrán vezetésnek meg kell akadályoznia, hogy az országban “mindenki mindenki ellen forduljon”. Ismertette: abban az egész világon széles az egyetértés, hogy a vasárnapi népszavazás nem legitim - azt Oroszországon kívül más nem is ismerte el -, az Európai Unió pedig még ezen a héten dönt a további lépésekről.

Ellenkezést váltott ki az orosz döntés

Mint várható volt, Ukrajna és több más állam ellenkezését, nemtetszését váltotta ki az orosz döntés a Krímről. Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el az államközi megállapodást, mert az ellentmond a jogszerűségnek és a demokráciának. Jacenyuk ukrán kormányfő szerint az orosz-ukrán konfliktus már a katonai fázisba lépett, éppen ezért Jacenyuk sürgeti, hogy az 1994-es budapesti memorandum aláírói, Ukrajna, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország hozzanak létre egy védelmi miniszterekből álló bizottságot, vagyis üljenek össze azok a nagyhatalmak, amelyek a dokumentumban szavatolták Ukrajna területi épségét. Arszenyij Jacenyuk leszögezte azt is, hogy Ukrajna nem akar a NATO-hoz csatlakozni csak azért, hogy megvédje területét. Ám az ország keleti városaiban provokáció folyik, amit „külső erők” szerveztek meg; Jacenyuk konkrétan az orosz titkosszolgálatokat nevezte meg, mint a konfliktusok gerjesztőit. Az államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök a miniszterelnökkel közösen tett nyilatkozatban pedig azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy az „a múlt századi fasisztákat másolja egy független ország területének annektálásával”. Turcsinov ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a Krímben szolgáló, esküjükhöz hű ukrán katonák magasabb jövedelmet kapnak, és a családjuk kedvezményekben részesülnek majd.