Oroszország újabb frontot nyithat Ukrajna felé

Fotó: Europress/AFP/Viktor Drachev / Europress/AFP/Viktor Drachev

-

A Dnyeszter Menti Köztársaság jelezte a Kremlnek, hogy szívesen követné a Krím példáját és csatlakozna Oroszországhoz. Az Ukrajna dél-nyugati határvidéke mentén húzódó, Moldovából de facto kiszakadt terület beolvasztásával új front nyílhat Ukrajna felé.


A félmillió lakosú Dnyeszteren Túli Terület parlamentjének elnöke levelet írt moszkvai kollégájának, és arra kérte: a Kreml alkosson törvényt, amely lehetővé teszi számukra, hogy végre csatlakozzanak Oroszországhoz. A Moldován belül autonómiával rendelkező Transznisztria lakosai legutóbb egy 2006-ban megrendezett népszavazáson 97,2 százalékos többséggel nyilvánították ki csatlakozási szándékukat, ám annak eredményét Moldova nem ismerte el, és Moszkva sem igyekezett annak érvényt szerezni. A terület függetlenségét a szintén vitatott hovatartozású Abházián és Dél-Oszétián kívül a mai napig senki nem ismerte el. Ha Oroszország úgy döntene, hogy ezúttal meghallgatja a többségében oroszok és ukránok lakta vidék kérését, könnyen új frontot nyithat Ukrajna felé. Biztonságpolitikai szakértők szerint Transznisztria annektálásával Oroszország számára megnyílhat az út Ukrajna déli területeinek elfoglalásához, amellyel elzárhatnák az országot a fekete-tengeri kijáratoktól, teljesen megbénítva annak gazdaságát. A Dnyeszter mellékén jelenleg is 1300 orosz katona állomásozik, Kijevben pedig attól tartanak, hogy a terület hivatalos csatlakozását követően Oroszország ide is jelentős erőket összpontosíthat, kevesebb mint félszáz kilométerre Odessza kikötővárosától. Moldova tavaly év végén írt alá társulási szerződést az Európai Unióval, így a nemzetközileg elismert határainak esetleges megbontása tovább mélyíthetné a nagyhatalmak közti feszültséget. A Moldovával szomszédos Románia elnöke az ukrán válság kapcsán nemrég azt nyilatkozta, Vlagyimir Putyin célja, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül, szép szóval, ahol nem, ott tankokkal. Traian Basescu szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan „befagyott konfliktus” kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.


Dnyeszter Menti Köztársaság


A Dnyeszter Menti Köztársaság először 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét, erre Moldova román önkéntesek által is támogatott katonai beavatkozással válaszolt. Oroszország a transznisztriaiak oldalán szállt be az öt hónapig tartó konfliktusba, amely 1992 júliusában háromoldalú tűzszüneti megállapodással zárult – ezt eddig mindhárom fél tiszteletben tartotta. A területen azóta tartózkodnak orosz békefenntartók, annak ellenére, hogy Moldova többször kérte Moszkvát, vonja vissza a katonáit. A nemzetközi közösség által el nem ismert köztársaság saját kormánnyal és közintézményrendszerrel, több mint 5000 fős önálló hadsereggel rendelkezik, bár lakosai jobbára kettős állampolgárok. A sokak által maffiaállamnak titulált Dnyeszter Menti Köztársaság a fegyver- és embercsempészek paradicsoma. Oroszországhoz való csatlakozása esetén hasonló exklávé lehet, mint a Kalinyingrádi Terület. Ukrajna nemrég megerősítette Transznisztria határainak őrizetét arra hivatkozva, hogy megakadályozza az ott élő oroszok beszivárgását, akiket azzal vádol, hogy elégedetlenséget szítanak az ország déli területein.