Oroszország, Irán és Észak-Korea a képviselők célkeresztjében

Fotó: Getty Images / Mark Wallheiser

-

Az amerikai törvényt a szenátusnak és az elnöknek is jóvá kell hagynia.


Az amerikai képviselőház szinte egyhangú szavazással fogadta el a törvénycsomagot, amely újabb szankciókat foganatosít Oroszország, Irán és Észak-Korea ellen. A törvényt 419 szavazattal 3 ellenében fogadták el, ám mielőtt Donald Trump elnök aláírná, még a szenátusnak is meg kell szavaznia. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke jelezte: egyelőre dolgoznak rajta, a szenátorok között részletkérdésekben még nem született egyezség. Corker szerint nem biztos, hogy a szenátusban "átmegy" a törvényjavaslat.

Paul Ryan házelnök a törvényjavaslatot "a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának" nevezte, Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke szerint a szankciók által érintett három ország fenyegetést jelent az USA érdekeire. Az Észak-Koreát sújtó szankciókat különösen fontosnak tartja, mert Phenjan ismételten rakétakísérleteket hajt végre. A Phenjan elleni szankciókat egyébként már májusban elfogadták, de a szenátus még nem szavazott róluk, ezért a képviselők beillesztették ebbe a törvénycsomagba.

Bár a kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényjavaslat három ország ellen foganatosít szankciókat, az elemzők mégis jobbára az Oroszország elleni intézkedésekre figyelnek. A törvényjavaslat bebetonozza az eddig érvényben lévő szankciókat, megnehezítve Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely "jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát". Vagyis az elnök lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.

A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva egyébként tagadja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.

A törvényben foglalt szankciók egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltakat. Az új szankciók azt a nyolc európai uniós vállalatot is érinti, amelyek részt vesznek orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat 2 olajvezeték megépítésében. Emiatt a német alkancellár és az osztrák kancellár már a törvényjavaslat tárgyalásakor is tiltakozott.

A törvény csakis a szenátus igenlő szavazata után és az elnök aláírásával léphet hatályba. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders azt mondta: Trump nem támaszt akadályokat, és aláírja a törvényt. Szerinte az elnök "támogatja a kemény szankciókat" Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését és egyúttal várja, hogy a törvényhozás végső döntése az elnök íróasztalára kerüljön.