Orosz milliárdos helyett egyelőre Putyinék jönnek Magyarországra

Fotó: AFP / RIA Novosti / Maxim Blinov / AFP / RIA Novosti / Maxim Blinov

-

Olyan, mintha Orbán Putyinnal sakkozna, és a játszmában hol orosz, hol magyar bábut kapnának le a tábláról. Ha az egyik lépéssel csökken Magyarország függése az oroszoktól, a másikkal éppen nő a kiszolgáltatottsága. Közben az orosz tőke, amely esetleg tartós munkahelyeket is tudna teremteni, nagy ívben elkerüli Magyarországot.


Megtorpant az orosz milliárdos, Szergej Galickij tervezett magyarországi befektetése - értesült a VS.hu orosz forrásból. A tulajdonában lévő Magnit áruházlánc Magyarországon akarta kiépíteni azt a logisztikai központot, amely az Európából és így Magyarországról beszerzett árut továbbította volna Oroszországba, ám ahogy az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviseletének helyettes vezetője, Pavel Iljin a VS.hu-nak fogalmazott, a geopolitikai helyzet közbeszólt. A Krím félsziget hovatartozása miatt kialakult konfliktus “logisztikai szempontból problémássá tette” Ukrajnát, nem beszélve az Európai Unió oroszellenes szankcióiról. Bár a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal a VS.hu-nak állította, hogy az előkészületek rendben zajlanak, például több telephelyet is kiajánlottak a Magnitnak, Iljin erre mindössze annyit mondott, ha lenne előrehaladás, arról ő is tudna. Szergej Galickij Szergej Galickij Pedig a legnagyobb orosz kiskereskedelmi lánc befektetését decemberben még azzal harangozta be Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár, hogy 1500 új munkahelyet hoz létre Magyarországon. Az orosz tőke azonban nem csak a nemzetközi konfliktusok miatt nem akar jönni. Elakadt az már jó néhány évvel ezelőtt, és ezt nem lehet csak a válságra fogni. Az oroszok 2009-2010-ben még 300-400 milliárd forintot fektettek be Magyarországon, azóta viszont a tőkekivonás a jellemző, tavaly még 4 milliárd forint friss pénz sem érkezett az oroszoktól. orosz_tokebefektetesek  

A gázjátszma állása

A magántőke idecsábítása helyett a két állam között folyik a kiszorítósdi az energiapiacon. Az Orbán-kormánynak az volt az első huszárvágása, hogy 2011-ben kivásárolta az orosz Szurgutnyeftegaz 21,2 százaléknyi tulajdonát a Mol-ból, és azóta is apróbb lépésekkel igyekszik enyhíteni az orosz dominanciát. Más kérdés, hogy ez többnyire a klientúraépítéshez is jól jön. Hasonló befolyásszerzés előkészületei zajlanak a Panrusgáznál is, amely a Gazprom gázát értékesíti Magyarországon. A cég eddig fele-fele részben a Gazpromé és a német E.On-é volt. A vevő ezúttal is az energiapiacon gőzerővel terjeszkedő magyar állami cég, az MVM, amelynek így várhatóan nagyobb beleszólása lesz a Panrusgáz üzletpolitikájába. A kormány részben ezt az üzletet készítette elő azzal is, hogy az E.On-tól ősszel megvásárolta a gáztárolókat, amivel ráhagyományozódott azoknak a tárgyalásoknak a joga is, amelyek az orosz gáz árát határozzák meg - márpedig az Oroszországgal kötött eddigi hosszú távú szállítási szerződés elvileg jövőre lejár.  

Energiafüggőség helyett adósságcsapda

A kormány addig is időt nyer, merthogy a másik oldalon az oroszok sem tétlenek. Egyrészt magától a Gazpromtól is nehéz szabadulni. A többségi orosz állami tulajdonban lévő energiacég építi meg a következő egy-két évben a Déli Áramlat gázvezetéket, amely Magyarországon is áthalad, és amelyre már létrehoztak egy céget, a Gazprom és az MVM felesben. Egyelőre ez az egyetlen olyan projekt, amely a következő években érdemi orosz tőkebefektetést jelent Magyarországon, hiszen a gázvezeték orosz tulajdonban lesz. Ez egyben a beruházás szépséghibája is, az Európai Unió ugyanis kifejezetten uniós jogsértésnek minősítette ezt a konstrukciót. A Gazprom a napokban egy másik magyarországi bevásárlással is erősített: szerbiai leányvállalatán keresztül megvette a Magyarországon bejegyzett Rag Kiha Kft. felét egy osztrák cégtől. A vállalkozás értéke abban rejlik, hogy szénhidrogének után kutathat a Dél-Alföldön, ami szerencsés esetben utóbb kitermelési lehetőséget is hozhat. A VS.hu úgy tudja, hogy az egyelőre masszívan veszteséges cég már jóval több mint egymilliárd forintot fordított két kút kialakítására. Bár Európa és Magyarország is jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy kevésbé függjön az orosz gáztól, a játszma még nem dőlt el. Magyarországgal szemben viszont Putyin sakkhúzása hathatós lehet. Az orosz államnak a paksi bővítéshez beígért 10 milliárd eurós hitelével ugyanis nemcsak az orosz energiafüggőség nem csökken, hanem még adósai is leszünk Oroszországnak, miközben a beruházással tartósan működő tőke sem jön Magyarországra - hívta fel a figyelmet a Világgazdasági Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Weiner Csaba. Maga az építkezés ugyan megbízást hoz magyar cégeknek is, az új erőművi blokkok azonban már csak néhány száz embernek adnak munkát. Közben mindkét oldalról megtörtént a pozíciófoglalás: az orosz állami Roszatom magyarországi cégét Bács Zalán vezeti, aki korábban az MVM-nél dolgozott, a Roszatom pedig tulajdonos a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-ben, amely az atomerőművi technológia egyik legfontosabb magyarországi ismerője. cégalapítások_orosz_részvétellel  

Az oroszok egyelőre csak a köszvényükre költenek

A nagy sakkjátszma eddigi eredménye kiábrándító. A magyar kőolaj- és földgázszükségletnek a 80 százalékát még mindig az oroszok elégítik ki. Az oroszoknak mindössze annyi befektetése van Magyarországon, mint a magyar vállalkozóknak Oroszországban, 1-1 milliárd dollár, ami igen szerény az oroszországi méretekhez képest. A Szberbank csak azért jött Magyarországra, mert megvásárolta az osztrák Volksbank hálózatát, a Dunaferr csak azért maradt itt, mert - vélhetően a paksi bővítési paktum részeként - az Orbán-kormány mindent megtett, hogy megakadályozza a tömeges leépítést. A Lukoil az egyik legolcsóbb forgalmazó a magyar üzemanyag-kereskedelemben, de a nagykereskedelmi engedélyét a válságadó miatt 2011. január elsejével visszaadta, és 76 benzinkútból álló hálózatát sem bővíti. A Külgazdasági Hivatal tájékoztatása szerint egy orosz informatikai és egy orosz turisztikai céggel tárgyalnak újabb magyarországi befektetésről, de az orosz kereskedelmi képviselet információi inkább azt erősítik, hogy egy orosz trolibuszgyártó, a Trolza ácsingózik magyarországi megrendelésekre. Ennek alapjául szolgálhat, hogy a magyar kormány bejelentette: a paksi erőműbővítés után az áramtermelés feleslegét a tömegközlekedés villamosításával akarják felszívni. Az orosz államon kívül így egyelőre csak néhány száz orosz befektető érezheti magát magyarországi spájzban. Nevezetesen azok az orosz (zömében) magánemberek, akik lassan már egész Hévízt és környékét felvásárolták. Zala megyében az utóbbi esztendőkben évente 150-200 lakás került kamrástul, mindenestül oroszok tulajdonába.