Örök élet vs jólét: kispártok a rajtnál

Fotó: Forrás: Kétfarkú Kutya Párt

Az igaz politika ígérete vagy lejárt szavatosságú politikusok reményfutama? 2010-ben 44 párt indult a választáson, sok készül a mostanira is. Némelyik a semmiből előbukkanva akar a mérleg nyelve lenni, mások talán csak a nevüket akarják futtatni. A múlt vagy a jövő politikusai udvarolnak majd szavazatainkért a kis pártok színeiben? Körkép egy százalék alól.


Évek óta változatlan ígéretekkel, az örök élettel és ingyen sörrel kampányol a Kétfarkú Kutya Párt (MKKP). 2014-ben ezt már tényleges pártként tenné, de a bíróság elutasította bejegyzési kérelmét, a név mellett arra is hivatkozva, hogy a párt - eddigi ígéretei alapján - komolytalan. Vicceskedni tehát csak egyesületként lehet. A nevéhez ragaszkodó MKKP nem adja föl, fellebbezett. Kovács Gergely pártvezető nekünk elárulta, felajánlottak nekik egy elfekvő pártot, s ha más megoldás nincs, átveszik azt, így lépéselőnybe kerülnek. “A győzelem végett” indulnak a választáson, valamint azért, hogy segítsenek azoknak, akik rájuk akarnak szavazni - mondta Kovács Gergely. Terveik szerint 10-15 jelöltet állítanak, ott indulnak, ahol ismerik őket. Néhány indulót a “megapolitikus vetélkedőn” választanak ki, a döntő november végén lesz. A kampányvideójuk már kész.

Külföldön okozott már meglepetést viccpárt: az Izlandra Disneylandet és az állatkertbe jegesmedvét ígérő Legjobb Párt 2010-ben Reykjavikban megnyerte az önkormányzati választást. A polgármester Jón Gnarr humorista, a párt elnöke lett. Országgyűlési választásokon csúcstartó a lengyel Sörimádók Pártja a maga három százalékos eredményével és 13 mandátumával, még a 90’es évek elején jutott be a varsói parlamentbe. Egy humorista, Beppe Grillo pártja, az 5 Csillag Mozgalom a legutóbbi olasz parlamenti választáson ért el jelentős eredményt, 20%-ot, több jelöltje polgármester lett. A kampányban komoly témákról beszélt, de beígérte például a 30 órás munkahetet is. Látványos akciói is voltak - Grillo például rohadt kagylókat öntött az olasz parlament elé.

ITALY-CULTURE-CARNIVAL Az olasz kampány - Grillo maga az ördög. (Fotó: AFP)

Itthon a választások előtt nagy a tolongás, a kisebb pártok és jelöltjeik már most megpróbálnak kitűnni. Például így:

 

Schmuck Andor, a szociáldemokraták elnöke, az időseket képviselő Tisztelet Társaság ügyvivője az önkormányzati választáson még főpolgármester-jelöltként dalolt 2010-ben (a választást nem ő nyerte). A mostanira még nem jósolt nekünk, mint lapunknak elmondta, egyelőre üzeneteik szeretnék célba juttatni. Várakozásai szerint a szocdemek mind a 106 egyéni körzetben jelöltet tudnak majd állítani.

Azt még nem tudni, hogy a jelenleg létező több mint 130 pártból mennyi indul jövőre a választáson. 2010-ben is sokszoros volt a túljelentkezés: 44 párt és 810 egyéni jelölt vágott neki a küzdelemnek. Két új párt, a Lehet Más a Politika és a Jobbik jutott be, kettő pedig kiesett (és szét): az MDF és az előző ciklusban javarészt kormányon lévő SZDSZ. Azóta az LMP is kettévált és a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint nem is áll túl jól: egy most hétvégi választáson nem jutna be a parlamentbe.

Új párt berobbanása valószínűleg elmarad

Pedig igény, az volna rá, sok ugyanis a bizonytalan szavazó. Bár a baloldal 2006 óta mozgásban van, hiába tűnik úgy, hogy érdemes pártot alapítani, a siker kérdéses - mondja Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója. Az LMP duplán példa: az előző választás előtt volt kereslet a középen álló erőként feltűnő pártra, amely aztán nem tudta átvenni az MSZP helyét a pártrendszerben. Új szereplőként nehéz komoly támogatottságot szerezni, sok pénz és gyakorlat kell hozzá, az újdonság varázsa hamar elillan - magyarázza Magyar Kornélia. A kisebb pártok “donor” híján gerillakampánnyal, meglepő és radikális mondanivalóval tűnhetnek ki. Magyar Kornélia szerint az új választási rendszer nem nekik kedvez.

A választási rendszer alapjaiban változik meg: egységben lesz az erő. Egy forduló lesz, ami teljesen más taktikát követel a pártoktól és a szavazóktól is. Utóbbiak a legutóbbi választásokig két párt jelöltjét is tudták támogatni úgy, hogy első körben a kisebb, második körben pedig az ugyanazon az oldalon lévő nagyobb párt jelöltjére szavaztak. A pártok pedig a részeredmények ismeretében vissza tudták léptetni jelöltjeiket a két forduló között egymás javára. Mostantól ez nincs így, a pártoknak a választás előtt dönteniük kell, megállapodnak vagy sem. A matek egyszerű: ha az egyik oldalon induló jelölt 20, a másikon induló kettő viszont 18 és 12 voksot kap, az nyer, akire 20-an szavaztak. Közös jelölt esetén a másik, 30 vokssal. Megváltozik a kompenzáció is: a győztes többet visz. Eddig csak annál számolták el a töredékszavazatokat (azokat, melyekből nem lett mandátum), aki vesztett, most a nyertes is kap valamennyit.

Lakner Zoltán politológus szerint az új szabályok a Fidesznek kedveznek, az egységesen induló oldal előnyben van a megosztottal szemben. A Századvég Politikai Elemzések Központjának vezetője, Lánczi Tamás viszont azt mondja, a korábbi választási törvény is a nagyobb formációkat részesítette előnyben. Arra nem számít, hogy az egyik oldal kamu jelöltet állít csak azért, hogy a másik oldalon befolyásolja az eredményt, szerinte ez drága és vissza is üthet. Új szereplő berobbanását ő sem tartja valószínűnek.

További ajánlataink

A szkeptikus elemzőkkel szemben a nemrég alakult JVP (Jólétet választók pártja – amely, neve ellenére még bejegyzés alatt áll) nagy reményeket dédelget: Baranyai József elnök szerint a JVP a mérleg nyelve lehet, vagyis rajta múlhat majd, ki alakíthat kormányt. A szervezet honlapján azt hirdeti: nincs ideológia, csak cél, az pedig a jólét a nyomor helyett. Ha egy nagyobb párttól nem kap kedvező ajánlatot, 40-50 jelöltet állítana, jelenleg 31-nél tart. A létező pártok listáján szerepel még például a Hunok Nagy Szövetsége, a Nehezebben Élők Pártja vagy az SMS DEMOKRATA Párt. Utóbbi az előző választáson is indult, nem sok sikerrel – talán drágák voltak a telefontarifák. Mindhárom pártnál a honlapján talált mailcímen érdeklődtünk a tervekről, de másfél hét alatt sem kaptunk választ.

Ki kivel?

2010-ben csaknem megszerezte a négy évnyi állami támogatásra jogosító 1%-ot a Seres Mária nevével fémjelzett Civil Mozgalom. Még nem döntötte el, most indul-e. A 2010-ben kiesett MDF viszont nekivág - Jólét és Szabadság néven.

Ugyancsak indul Fodor Gábor korábbi SZDSZ-elnök, egy új formációval, a Magyar Liberális Párttal. Bár Fodor Gábor az összefogás mellett érvel, a Liberálisok önállóan indulnak, mert nem tudtak megállapodni az MSZP-vel. Fodor szerint tudnak majd országos listát állítani - ehhez legalább 27 jelölt kell. Ha a külön indulás miatt nem lesz kormányváltás, tette hozzá, az nem az ő hibája, hanem az MSZP-é és az Együtt-PM-é.

A volt MSZP-s Szili Katalin sem gondolja, hogy ők osztanák meg a baloldalt azzal, hogy egy új alakulattal, a Közösség a Társadalmi Igazságosságért szervezettel indulnak a választáson. Ez 12 pártból és egyesületből jött létre, a szegényeket akarja megszólítani, mindenhol állít jelöltet – tudtuk meg a parlament volt elnökétől.

Önállóan indul a nemrég bejegyzett  Negyedik Köztársaság is, miután az LMP nem kötött vele szövetséget. A párt elnöke, Istvánffy András abban biztos, hogy listát tudnak állítani, abban viszont nem, hogy mindenhol indulnak. Tabut döngető kampányt terveznek, olyan témákkal, amelyekről a nagy pártok nem beszélnek.

Barátok, ha összefognak

A remények tehát számosak, de az valószínű, hogy akivel nincs megállapodás, az elveszett. Persze pénzre azért még gyúrhat: új kampányfinanszírozás lesz. Az egyéni jelöltek és a pártok is kapnak állami támogatást. Előbbiek maximum egy millió forintos keretet, utóbbiak pénze azon múlik, hány jelölttel tudnak pártlistát állítani.

Print

Az egyéni jelöltek pénze egy számlán lesz, amelyet a Kincstár (Magyar Államkincstár) vezet, kártyával vagy átutalással lehet költeni, de mindent számlával kell igazolni. Az elszámolást a Kincstár ellenőrzi, s ha hibát talál, a támogatás dupláját is visszakövetelheti a jelölttől. Akinek akkor is vissza kell fizetnie a felhasznált pénzt, ha a választáson nem szerzi meg a szavazatok két százalékát. Ez egy 90 ezres körzettel és 60%-os részvétel számolva valamivel több mint 1000 szavazatot jelent.

Ennek megszerzése nem tűnik lehetetlennek, de a megkérdezett politológusok épp az elszámolási rendszer miatt nem tartják nagy biznisznek, hogy valaki csak a támogatás megszerzése miatt induljon vagy spekulációs céllal hozzon létre egy pártot. A Transparency International és a Political Capital másképp látja. Szerintük igenis lehetnek olyanok, akik üzletet látnak az indulásban. Ugyanis míg az egyéni jelöltnek vissza kell fizetnie a pénzt, ha nem hozza a szavazatok két százalékát, addig a pártoknál ilyen küszöb nincs, a pénzzel sem kell tételesen elszámolniuk - így fiktív számlákat is leadhatnak. Miután a pártok nulla szavazattal is megtarthatják a kampánypénzt, lényegében baráti társaságok is indulhatnak, és 27 jelölt állítása (13500 aláírás összegyűjtése) esetén nagyjából 150 millió forint támogatást kapnak. Vagyis néhány milliós befektetéssel - aláírások összegyűjtése és fiktív számlák beszerzése - hozzájuthatnak a pénz többszöröséhez - mondta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.

A kormánypártok támogatják a javaslatok egy részét, a szabályok a választás előtt még változhatnak - mondta Gulyás Gergely fideszes politikus. A jelöltállítás helyett a jelöltek tényleges indulása lehet az állami támogatás feltétele, de pártoknál támogatottsági korlát felállítását továbbra sem tervezi a kormánypárt. Gulyás Gergely szerint az országos lista állításához szükséges 13500 aláírás már mutat egyfajta komolyságot. Az elszámolási szabályokat szigorúnak tartja, a fikív számla leadása bűncselekmény – mondta a politikus a VS-nek.

Korábban a pártok legálisan kevesebbet költhettek kampányra, de szakértői számítások szerint a kereteken jócskán túlléptek.

 kampanyfinanszirozas

Az Állami Számvevőszék a pártbeszámolók ellenőrzésekor nem bukkant ilyen visszaélések nyomára, de a szabályozást sokszor bírálta és változtatást sürgetett. Az új törvényről viszont megkeresésünkre nem mondott véleményt.

Miután az államfő közli a választás időpontját, a pártok bejelentkezhetnek a választási irodánál és kezdődhet az aláírásgyűjtés. Ha a KDNP-s Seszták Miklós jól tippelt, a választás április 6-án lesz. Ez esetben a nagyüzem február közepén indul. Fordulatos kampány várható: hivatalosan még el sem kezdődött, máris szedi áldozatait. Dőlnek a - hupikék törpikés - dominók. [caption id="attachment_3870" align="alignnone" width="1012"]bajai választási videó