Orbánt is emlegették az Európai Bizottság elnökjelöltjeinek vitáján

Fotó: AFP / JOHN THYS / AFP / JOHN THYS

-

„Ötpercenként átírja az alkotmányt” – fakadt ki a magyar kormányfőre Martin Schulz EP-elnök. Idén először mérkőztek meg egymással élő adásban az Európai Bizottság elnökjelöltjei - köztük a szocialista Schulz.


Nehogy már az életkoráról kérdezzék honfitársát, Franziska „Ska” Kellert, a zöldek jelöltjét – förmedt rá a műsorvezetőkre a német Martin Schulz, az Európai Parlament jelenlegi, szocialista elnöke. Szerinte a vitának nem arról kell szólnia, hogy ki milyen tapasztalatokkal rendelkezik, hanem arról, hogy milyen ötletekkel képes előállni. A néppárti (konzervatív), liberális, szocialista és zöld frakció jelöltjei Maastrichtban, az euró születési helyén beszélgettek arról, mit tennének, ha ők kerülnének az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény élére. Ez volt az első alkalom, amikor az Európai Bizottság elnökjelöltjei élő vitában ismertethették a nézőkkel ötleteiket. Ez érződött is, mert nagyon ritkán volt bármelyiküknek is lehetősége végigmondani egy gondolatmenetet anélkül, hogy a műsorvezető ne szólt volna, hogy lejárt az idő. Nagyon úgy néz ki, hogy négy jelölt és öt témakör nem fér bele 90 percbe. (A jelöltek névjegyét a cikk végén találhatják.)


Ska Keller Ska Keller

Gazdaság és önállóság

Az Európai Uniónak nem hitelből kell nőnie – osztotta meg a nézőkkel Tomas Sedlacek sztárközgazdászéhoz (eleinte) nagyon is hasonló elképzelését a liberálisok jelöltje. A belga Guy Verhofstadt szerint erősíteni kell az Európai Uniót, de ez a lépés nem több föderalizmust jelent. Ő nem egy „szuperállamot” hozna létre, nem szeretne több bürokráciát és túlzott szabályozást. Az energetikai, digitális és pénzügyi piacoknak viszont mindenképpen európai szinten kellene megvalósulniuk. A zöld Keller szerint az adósságot tágabb értelemben kellene definiálni. Úgy vélte, az is adósság, amit nem adunk meg a fiataloknak, de ugyanebbe a kategóriába tartoznak a környezetnek okozott károk is. Ezért szerinte be kellene fektetni a jövőbe, az oktatásba és a zöld infrastruktúrába. Amikor a néppárti Jean-Claude Junckert megkérdezte az egyik fiatal néző, nem tart-e attól, hogy a Bizottság leendő elnöke nem kap majd valós hatalmat, mivel a tagországok vezetőiből álló Európai Tanács nem enged neki igazi befolyást, a luxemburgi politikus azzal próbálta meg terelni a témát, hogy azt válaszolta: a szavazóké az erő. Schulz ezzel szemben úgy vélte, elképzelhető, hogy a Tanács beleavatkozik a törvényhozásba, ezért fontosnak tartaná, hogy a következő bizottsági elnök olyan többséggel rendelkezzen, amely ellensúlyozni tudja a kormányok befolyását. Erre Verhofstadt hozzátette, hogy szakítani kell a Bizottság eddigi munkamódszereivel: az új elnöknek nem szabad Berlinbe, majd Párizsba telefonálgatnia minden egyes döntés előtt. Helyette olyan Bizottság kell, olyan elnökkel, amely képes vezetni az uniót. Konkrétum viszont kevés hangzott el, az is inkább csak arról, hogy mi nem fog megvalósulni a következő öt évben: például az eurokötvények. Juncker azt mondta, kezdetek óta támogatja ugyan, hogy a tagállamok közösen vállalják az adósságért a felelősséget, ennek megvalósulásához viszont erősebben kellene felügyelni a költségvetéseket és együttműködésre lenne szükség a tagállamok gazdaságpolitikái között.


Guy Verhofstadt


Az unió ellenségei

„Én mint német elfogadhatatlannak tartom, hogy egy náci párt kerüljön az Európai Parlamentbe és Hitlernek csináljon propagandát” – mondta Schulz, amikor az euroszkeptikus pártok térnyeréséről kérdezték. Juncker hozzátette: ezek a pártok mindenben bűnbakot látnak, semmi sem elég jó nekik. Az utálatot keltő, antiszemita, rasszista politika szerinte nem megoldás. Amikor a moderátor megkérdezi, lesz-e az euroszkeptikusok kordában tartása érdekében nagykoalíció, Juncker (talán nem is tudatosan) kikerüli a választ, és azt mondja: soha nem lép koalícióra nácikkal. Erre Schulz kijelentette: Juncker pártcsaládja, az Európai Néppárt tele van euroszkeptikusokkal, hiszen ott van benne egyrészt Berlusconi, másrészt Orbán, „aki minden öt percben megváltoztatja az alkotmányt”. Hogy miért nem szeretik sokan az EU-t? Keller szerint nem érzik úgy, hogy róluk szólna. Beszélni kell az emberekkel, figyelni kell a kritikájukra. Nem szabad csak az EU-zászlót lóbálni, hanem konkrét témákat kell nevesíteni. Ha a politikus semmi másról nem beszél, csak arról, hogy ki EU-párti és ki nem az, akkor érthető, hogy páran elveszítik az érdeklődésüket – mondta. Verhofstadt ezzel szemben úgy vélte, sokkal inkább gazdasági indokai vannak az EU-ellenes attitűdöknek. A válság és a munkanélküliség tehetnek az ellenszenvről, hiszen Ázsiában, Afrikába és az Egyesült Államokban már elindult a gazdasági növekedés, az EU viszont nem használja ki az egységes piac adta lehetőségeket.


Bevándorláspolitika: nem mindegy, kit engedünk be

Nem értettek egyet a jelöltek a bevándorláspolitikát illetően sem. Juncker szerint nem viselhetjük a világ összes gondját a vállunkon, nem engedhetünk be akárkit, de ez persze nem vonatkozik a gazdasági menekültekre. Az is biztos, tette hozzá a néppárti politikus, hogy jobban meg kell szervezni ezt a területet és nagyobb figyelmet kell fordítani a későbbi visszatérés elősegítésére is. Schulz és Verhofstadt is egyetértett abban, hogy az amerikai és kanadai módszerhez hasonlóra van szükség Európában is. Míg a szocialista képviselő, aki megjegyezte a bevándorláspolitika rendezése lesz az első lépése hivatalba kerülése esetén, a folyamatos, egyenletes bevándorlás mellett érvelt, a liberális politikus egy éves kvótarendszer kidolgozása mellett szállt síkra. Verhofstadt még hozzátette, a következő évtizedekben szüksége lesz Európának a bevándorlókra. Ska Keller szerint nem szabad megfeledkezni arról, hogy a bevándorlók emberek, akik nem kedvtelésből jönnek, hanem olyan szituációk elől menekülve, mint például a szíriai háború. Hozzátette, közös felelősségünk, nem pedig teher a bevándorlás kezelése. A német politikusnő szerint nem elég, amit most Európa tesz az ügyben, hiszen míg a négy milliós lakosú Libanon egy millió szír menekültet fogadott be, addig az EU csak 12 500-at.



Külpolitika: háborúzzunk vagy ne?

A Bizottság elnöki pozíciójára ácsingózókat a sokat vitatott külpolitika témakörében is kifaggatták. A fő téma nem meglepő módon Ukrajna volt. Abban mindenki egyetértett, hogy a szankciók az oroszok ellen első lépésnek jók. Van, aki azonban ennél is továbbmenne. Verhofstadt megjegyezte, hogy hamarabb kellett volna cselekedni, ugyanis az Európai Parlament már hetekkel megelőzte az Európai Tanácsot a szankciók elfogadásában. Majd hozzátette, az Egyesült Államok szankcionálta az orosz oligarchákat is, az EU azonban nem lépett fel elég erélyesen és nem a legnagyobb hatalmú orosz üzletemberek ellen hozott intézkedéseket. A zöldpárti képviselőnő, Keller és Juncker, a Néppárt jelöltje egyetértett abban, hogy csak és kizárólag békés úton lehet rendezni ezt a konfliktust, és lehetőséget kell biztosítani a párbeszédre. Nem szabad Európát egy évszázadon belül harmadszorra is háborúba sodorni, mondta Juncker, pedig azok, akik szerint az EU nem elég erélyes, azok éppen háborút akarnak. Abban mind a négyen egyetértettek, hogy Ukrajna nem lesz az EU tagja az elkövetkező öt évben, de a társulási szerződést mihamarabb alá kellene írnia. Arra a kérdésre, hogy hogyan lehetne szertefoszlatni azt az EU-ról kialakult képet, hogy csak fenyegetőzik, de valójában nem lép semmit az Ukrajnához hasonló helyzetekben, meglepő módon a liberális Verhofstadt volt az, aki megjegyezte: egy közös európai védelmi politika és haderő lenne a megoldás, természetesen nem a NATO alternatívájaként, hanem annak egyfajta európai ágaként – máskülönben az EU csak egy „puha” hatalom marad.


Martin Schulz Martin Schulz

A megújuló energiáé a jövő!

A vitaest utolsó témája az Oroszországtól való gázfüggőség és az energiapolitika volt. A zölpárti Keller kiállt pártja azon álláspontja mellett, mely szerint az EU-nak inkább a nap- és szélenergia felé kellene fordulnia, így talán már 2050-re a megújuló energiaforrások akár teljesen felválthatnák a hagyományos forrásokat. Abban mindenki egyetértett, hogy Európa jelenleg túlságosan függ az orosz gázkészletektől. Szóba került még az Egyesült Államokkal tervezett szabadkereskedelmi egyezmény is, melynek ügye végül az amerikaiak kémkedési botránya miatt akadt meg. Ez utóbbi mind a négy jelölt szerint komoly bizalomvesztéssel járt a két fél között. Juncker hozzátette, csak úgy lehet folytatni a tárgyalásokat, ha mindkét fél tiszteletben tartja a másikat és az Egyesült Államok abbahagyja a kémkedést.


Kik is a jelöltek?

Jean-Claude Juncker A 1954-ben született luxemburgi politikus 2014 márciusában vált az Európai Néppárt jelöltjévé. Jogász. 1995-2013 között Luxemburg miniszterelnöke (az egyik leghosszabban hatalmon lévő miniszterelnök), de volt munkaügyi és gazdasági miniszter is. 2005-2013 között az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport elnöke. Martin Schulz A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének ( S&D) német jelöltje 1955-ben született. Könyvkereskedő, házas és két gyereke van. Angolul, franciául, olaszul, spanyolul és hollandul beszél. 1994 óta az EP tagja. 2004-2012 között az S&D frakcióvezetője, 2012. januárjától máig pedig az Európai Parlament elnöke. Guy Verhofstadt A belga politikus 1953-ban született, februárban választották meg a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) jelöltjének. Harmadjára indul az EB elnökének pozíciójáért. Jogász, házas, két gyermeke van. 1982-ben, 29 évesen lett a liberálisok elnöke. Belgiumban 1999 és 2008 között Belgium miniszterelnöke, korábban 1985-1991 között volt már költségvetési miniszter és miniszterelnök-helyettes is. 2009 óta az EP tagja, azóta az ALDE frakcióvezetője. Franziska „Ska” Keller 1981-ben született Németországban. Januárban választották meg az Európai Zöldek Pártjának (EGP) társ-elnökjelöltjének. Iszlám, török és héber tanulmányokat folytatott Berlinben. 2009-ben, 27 évesen lett az EP tagja. 2007 és 2009 között a német Zöldek Brandenburg tartományi elnöke, a Fiatal Európai Zöldek Szövetségének szóvivője. (Az EGP-nek rajta kívül még egy társ-elnökjelöltje van, az 1953-ban született francia José Bové, feltehetően a ciklus felénél váltanák egymást, bár igen kicsi a győzelmi esélyük.)