Orbán szerint nem paksolják el a jövőt

Fotó: MTI/Mohai Balázs / MTI/Mohai Balázs

A parlamenti ciklus utolsó ülésszakának első napján a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló államközi szerződés tervezete is napirendre került. Orbán Viktor szerint a nukleáris energia ügyében valójában nincs véleménykülönbség a Fidesz és az MSZP között. A felszólaló szocialista képviselő cége az előző ciklusban 6 milliárd forintos megrendelést kapott az erőműtől.


Józsa István az azonnali kérdések órájában a miniszterelnököt kérdezte a paksi fejlesztéssel kapcsolatban, aki szerinte felhatalmazás nélkül kötött titkos szerződést az oroszokkal. Az MSZP-s képviselő szerint a bővítésre 10 évvel később lett volna rá szükség, fele ekkora összegért. Kifogásolta, hogy a sarokpontokat a kormány 10 évre titkosította. Mivel az orosz-magyar államközi szerződésről a parlament mondja majd ki a végső szót, ezért a legitimitást feszegető minden kérdés zárójelbe kerül - mondta válaszában a miniszterelnök. "Ha úgy gondolják, hogy a szerződés nem egyezik Magyarország nemzeti érdekeivel, utasítsák el!" - mondta a szocialistáknak, hozzátéve, "nem vall körültekintésre" részükről az egész eljárás jogi alapjainak a megkérdőjelezése. A miniszterelnök szerint a szocialisták és a Fidesz-KDNP között valójában nincs véleménykülönbség a nukleáris energia kérdésében, "és április 7. után önök ismét támogatni fogják Paks fenntartását, sőt talán még a bővítését is". Fideszesek az MSZP pálfordulásáról beszéltek a paksi bővítés ügyében, Balla György rájött az okra is: az azonnali kérdések órájában azt mondta, a szocialista Józsa István résztulajdonosa volt a Gépkar kft-nek, amely 2000-2010 között jelentős összegű megbízásokat kapott Pakstól. Fónagy János államtitkár válasza szerint a cégnek 6 milliárdnál forintnál is több bevétele volt a Paksi Atomerőműtől, főként földrengésvédelmi munkákban vettek részt. 2010-re „lanyhult a cég tevékenysége”, 2011-ben megindult a felszámolása. A felszólalás alatt a képviselők füttyögtek, fújoltak. Balla György azt mondta, 2010-ig a szocialisták a bővítés mellett álltak, a cég megszűnése után ellenzik a bővítést. Már érti a képviselő egy korábbi kérdésének címét: „mit, mikor és mennyiért?” Józsa István a szabályok miatt ekkor nem reagálhatott, viszont amikor nem sokkal később Paksról kérdezte a miniszterelnököt, akkor válaszolt Balla kérdésére. Azt mondta, „köszöni, hogy megsztárolták, büszke rá, hogy ért a kérdéshez”. A miniszterelnök szerint Józsának „miért paksolják el a jövőmet” címmel kellett volna kérdeznie. Azt mondta, nincs oka feltételezni, hogy a Gépkar szerződései mögött visszaélés húzódna meg, az ellen sem emel kifogást, hogy tulajdona volt a cégben. „Ott van kivetnivaló, hogy egy még el sem kezdődött beruházás ügyében visszaéléssel gyanúsítja meg a kormányt.” Ez is rendben lenne, ha nem lett volna személyes érintettsége - mondta a miniszterelnök, aki azt tanácsolta Józsa Istvánnak, legközelebb járjon el körültekintőbben. Varga Mihály szerint Oroszország részvétele a projektben "kifejezetten indokolt", hiszen Paks I. is orosz technológiával épült, és "most is összetalálkoztak" a két ország érdekei. Magyarországnak ugyanis szüksége van olcsó áramra, Oroszországnak pedig egy referencia-erőműre. Varga szerint a kialkudott feltételek igen kedvezőekk, hiszen az orosz fél olcsó, euró alapú hitelt kínál 30 éves futamidőre, amelyből egy termelő beruházás valósul meg, vagyis jelentősen nő az állami vagyon. A beruházás ráadásul 40 százalékos hazai kivitelezéssel készülhet el. Szél Bernadett egy 2011-es ombudsmani vizsgálatra hívta fel a figyelmet, amely alaposabb vizsgálatra és új parlamenti előterjesztésre tett javaslatot. A képviselő kérte azt is, hogy a bővítésről szóló határozat és az atomtörvény legyen összhangban. Az LMP-s politikus azt kérdezte, az ombudsman szerint a kormány mennyire vette figyelembe az ajánlásait. Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese szerint nincs további feltétele és akadálya annak, hogy a paksi bővítésről az Országgyűlés szabadon dönthessen, ugyanakkor a pontos tájékoztatást nagyon fontosnak nevezte. Az ombudsmani hivatal ezért is vállalta mediátorként a témában működő civil kerekasztal segítését. Elismerte, hogy az MVM nem adott időpontot a kerekasztal tájékoztatására, de saját hatáskörben összehívta a testületet február végére. A ciklus utolsó ülésszakának első napjáról szóló tudósításunkat itt olvashatja.