Orbán még határozottabban belenyúlna a tulajdonviszonyokba

Fotó: MTI/Beliczay László / István Hajdu

-

A kormányfő egy szóban össze tudta foglalni a Fidesz sokak által hiányolt választási programját: "folytatjuk." A bankok és a földek esetében például az eddigi tulajdonviszonyok átrajzolását.


A következő négy évben le akarjuk körözni Csehországot és Németországot. Legalábbis az iparosodottság mértékében. Egyebek között ez a célkitűzése Orbán Viktor kormányfő gazdaságpolitikájának. Ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján elmondott beszédéből. Az általa citált számok szerint az Európai Unió tagállamaiban a nemzeti összterméknek átlagosan 15 százaléka származik az iparból, míg Magyarországon ez az arány már most is 23 százalék. Ennél csak a cseheknél és a németeknél magasabb az ipar részesedése, és az ottani 24-26 százalékot 2018-ra szeretne meghaladni a miniszterelnök. Más kérdés, hogy manapság már nem is a szolgáltatói szektort tartja a világ a gazdaság húzóágazatának, hanem a kutatás-fejlesztést és innovációt.  

Helyfoglalás a nemzetközi térben

A kormányfő saját bevallása szerint először fogalmazta meg a szakítást a külpolitikai hagyományokkal. Ennek lényege, hogy az integrációs politikát, vagyis a NATO- és európai uniós kapcsolatainkat ugyan nem kérdőjelezzük meg, de a gazdasági együttműködést úgy kell alakítani a következőkben, hogy a világgazdaság minden jelentős szereplője érdekelt legyen Magyarország sikerében. Orbán Viktor a példák között sorolta, hogy Paks bővítéséről szerződést kötünk Ororszországgal, amely számára így elég fontos partnerré válik Magyarország ahhoz, hogy Moszkva is érdekelt legyen a magyar sikerekben. A kormányfő a jövőben kiemelt figyelmet kíván szánni a török és az indiai kapcsolatok bővítésére.  

Új kezekben bankok és birtokok

A miniszterelnök megerősítette, hogy nemzeti tulajdonban szeretné látni a magyar bankok többségét. Szerinte ez a pénzügyi szektoron belüli versenynek is jót tenne. A módszerekről azonban nem ejtett szót. A földbirtokviszonyok átalakításához azonban már megvan az eszköz - mondta a kormányfő, az új földtörvényben rejlenek azok a lehetőségek, amelyekkel a nagybirtokok aránya 20 százalék alá szorítható.  

Az energiacégek lemondhatnak a profitról

Orbán Viktor az adópolitikában sem tervez visszalépést. Mint mondta, a munkára rakódó terhek további csökkentésének csak az szabhat határt, hogy milyen mértékben nő a gazdaság teljesítménye. Ha bővül a gazdaság, akkor már csak az egészségügyi és nyugdíjkassza aktuális állapotát kell figyelembe venni, hogy meghatározzák: adókulcsok vagy járulékok oldalán lehet csökkenteni a közterheket. Az energiaszektort egy az egyben nonprofittá szeretné tenni a miniszterelnök. Szerinte ez nem egy önálló iparág, legalábbis nem helyes, ha nyereségben érdekelt mamutcégekből áll, ezért el kell érni, hogy az energiaágazat csupán a többi szektor profittermelő képességét segítse elő.


Orbán Viktor 10 pontja

Orbán Viktor 10 pontban foglalta össze azokat a lépéseket, amelyek az új szerkezetű magyar gazdaság kiépítéséhez szükségesek: 1. minél nagyobb arányban hazai forrásokból kell finanszírozni az államadósságot 2. végig kell vinni az újraiparosítást 3. be kell fejezni a „nemzetközi térben való helyfoglalást”, és ezen belül együttműködést kell kialakítani Törökországgal és Indiával 4. meg kell változtatni a bankszektor „tabukérdésnek” számító tulajdonviszonyait, a pénzügyi szektor legalább 50 százalékának nemzeti kézben kell lennie 5. a mezőgazdaságban meg kell valósítani a birtokszerkezet átalakítását, hogy a kis- és középbirtokok, valamint a nagybirtokok aránya 80:20 legyen 6. az állami egyetemek közreműködésével innovációs központokat kell kiépíteni 7. csökkenteni kell a munkát terhelő adókat, a hangsúlynak a fogyasztási típusú adókra kell helyeződnie 8. a népességfogyás miatt a demográfiai szempontoknak is meg kell jelenniük a gazdasági döntésekben 9. tovább kell csökkenteni az energiaárakat 10. el kell érni a teljes foglalkoztatottságot, ami maximum 3-3,5 százalékos munkanélküliséget jelent.