Orbán korábbi kinevezettjeit meszelte el az ÁSZ

-

A Gazdasági Versenyhivatal eljárásainak még a fele sem klappol a jogszabályokkal. Ezt az Állami Számvevőszék állapította meg a 2008 és 2012 közötti időszakról. Bár félidőben kormányváltás és azzal párhuzamosan a GVH élén elnökváltás volt, mindkét versenyhivatali főnököt Orbán Viktor nevezte ki.


Mindenféle stratégiai nélkül - köznyelvi fordulattal élve  - vaktában lövöldözött éveken át a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a tisztességes piaci verseny korlátozóira. Ezt állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2008 és 2012 közötti időszak vizsgálatakor. Bár 2012. január elsejétől legalább a stratégiát megalapozó küldetés-nyilatkozat életbe lépett, a számvevők azzal is elégedetlenek voltak. A dokumentum szerint a legfőbb cél a kartellek elleni harc, ám a küldetés-nyilatkozat nem tartalmazta, miként képzeli el ezt a küzdelmet a hivatal.

Az ÁSZ a lassú ügyintézést is kifogásolta. A 30 napon belül elintézett panaszok aránya a 2010. évi 45 százalékról 2012-re ugyan 68 százalékra nőtt, ám a bejelentéseknek már csak a 68 százalékát tudták határidőre elintézni a korábbi 89 százalék helyett. A hivatal azzal is késlekedett, hogy időben behajtsa a versenykorlátozó gazdasági szereplőkre kiszabott bírságot. Ez utóbbi több mint 3 milliárd forint veszteséget okozott az államnak.

A legsúlyosabb megállapítás azonban az, hogy a négy év alatt indított 652 eljárának csak 43 százaléka felelt meg a törvényi előírásoknak, 43 százaléka csak részben, 14 százaléka pedig egyáltalán nem. Ez elsősorban abból fakadt, hogy a hivatal nem tartotta be a határidőket; de sokszor az váltotta ki a számvevők rosszallását, hogy a versenyfelügyelőknek nem volt koncepciójuk a saját kezdeményezésükre elindított eljárásokhoz. Így a fogyasztók megtévesztésének (az ügyek 44 százaléka), a hasonló tevékenységet végző vállalkozások összefonódásának (az ügyek 28 százaléka) vagy a versenykorlátozásnak (az ügyek 17 százaléka) a versenyhivatali elbírálása erősen kétségbe vonható.


Orbán-jelölt vs Orbán-jelölt

A GVH jelenlegi elnöke elsőként azt kifogásolta az ÁSZ jelentésében, hogy összemossák a 2008 és 2010 novembere, valamint a 2010 novembere és 2012 közötti időszakot. A számvevők által vizsgált intézményeknek lehetőségük van arra, hogy véleményezzék a számvevőszéki megállapításokat, amelyeket a nyilvánosságra hozatal előtt az ÁSZ akár be is építhet a dokumentumba. Juhász Miklós azt szerette volna, ha kiderülne, hogy az egyes mulasztások, melyik elnök alatt születtek. Az ÁSZ azonban mindössze annyit fogadott el, hogy a jelentésbe beírta: „a hivatal elnöki pozíciójában 2010. november 1-jétől változás történt”.

Juhász Miklóst a második Orbán-kormány hivatalba lépése után néhány hónappal nevezte ki a kormányfő a hivatal élére. Juhász előzőleg ügyvéd volt, a miniszterelnökhöz közelálló történész, Schmidt Mária családjának barátja, az első Orbán-kormány alatt pedig nem kisebb cégben is felügyelőbizottsági pozíciót tötött be, mint a Paksi Atomerőmű.

Elődje azonban ugyancsak Orbán Viktor kiszemeltje volt. Őt még 1998-ban nevezték ki a GVH elnökének, de Nagy Zoltánnal a szocialista kormányok is elégedettek voltak, így 2004-ben újabb hat évre hivatalában maradhatott.

Más kérdés, hogy Nagy az utóbbi időben kritikával illette a versenyhivatali körülményeket. A versenytörvény novemberi módosításával ugyanis a kormány felhatalmazást kapott, hogy a GVH hozzájárulása nélkül is dönthessen stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalkozások összefonódásáról. Ha tehát a kormány úgy dönt, hogy egy céget stratégiainak minősít, az sem számít, hogy a fúzióval monopólium alakul ki, így könnyedebben emelhetnek árat, károsíthatják a fogyasztók érdekeit. A GVH jelenlegi elnöke mindezekben nem talált kivetnivalót.

Juhász Miklós most, az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatal után is vitába szállt a számvevőkkel. Szerinte irányítása alatt a hivatal folyamatosan tette közzé stratégiai dokumentumait, és felgyorsították a döntéshozatalt is.