Orbán: kell a szabadkereskedelmi megállapodás az USA-val

Fotó: AFP Photo/Dominique Faget / AFP Photo/Dominique Faget

-

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Nemzeti Bank által rendezett pénteki Lámfalussy-konferencián átfogó európai stratégiát fogalmazott meg, mely véleménye szerint szükséges lenne az Európai Unió versenyképességének fellendítéséhez. Ennek a stratégiának az egyik eleme az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodás. A miniszterelnök szerint ha ez a megállapodás nem jön létre, akkor az unió „aligha tudja fenntartani a világban ma meglévő pozícióit”.


De mi is ez a szabadkereskedelmi megállapodás és mit jelentene az EU, illetve Magyarország számára?

Mindenekelőtt a kereskedelmi akadályok lebontása (pl. vámok eltörlése, szabványok egységesítése, adminisztratív akadályok eltörlése) lenne a lényege a szabadkereskedelmi megállapodásnak. Ennek következtében egy csomó, az Egyesült Államokból behozott termék olcsóbb lenne, mint eddig. Mivel az EU és az USA közötti kereskedelem értéke eléri a napi 2 milliárd eurót (kb. 622 milliárd forintot), a mindenféle pluszköltség eltörlésével jelentős többletbevételre tehetne szert mindkét fél. Ugyanakkor nem ezek a témák, melyek vita tárgyát képezhetik és elhúzhatják a tárgyalásokat – figyelmeztetnek többen – , hanem olyan kérdések, mint a genetikailag módosított élőlények, élelmiszerekkel való kereskedés (GMO-k), az állategészségügy vagy a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos szabályozás  közelítése a felek között.

Az Európai Bizottság becslései szerint egy átlagos európai háztartás 545 eurót (kb. 169 ezer forintot) takarítana meg évente a megállapodás életbe lépése után. Az EU gazdasága a GDP fél százalékával nőne, ami 120 milliárd euró (37 320 milliárd forint) növekedést jelentene évente. A gazdaság ilyen fajta gyarapodásával mindenki jól járna, hiszen megnövekedett keresletet és kínálatot eredményezne anélkül, hogy növelni kelljen az állami kiadásokat vagy hitelt kellene felvenni.

Ami Magyarországot illeti, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2012-ben 556 milliárd forint értékben importáltunk amerikai termékeket (a máshol összeszerelt termékek ebben nincsenek benne) - leginkább gépeket, műszereket, de jelentős volt a vegyipari termékek és az energiahordozók behozatala is.

amerikai_import_magyarországon

 

„Ha a repülési jogokat liberalizálják, akkor a légi közlekedésben nőhet a verseny, és a pénzügyi szolgáltatások (bank, biztosítás) terén is van erre esély. De nem szabad általános, jelentős árcsökkenésre számítani. A Magyarországra behozott termékek esetében ugyanis a kis darabszám és az ebből adódó nagyobb fajlagos költség miatt kevésbé érvényesül egy ilyen hatás” - magyarázta az Origonak a Budapesti Corvinus Egyetem világgazdaság tanszékét vezető Magas István.

A megállapodás tehát egy igen komplex egyezmény lesz, de mindkét fél számára előnyökkel járhat majd. Az előbb felsorolt akadályok eltörlése, olcsóbb áruk, egységesített, erős munkaügyi, környezetvédelmi és szellemi tulajdonjogi szabályozások mellett ami a legnagyobb versenyelőnyt hozhatja majd mind Európának, mind Amerikának, az a termékek gyártásának átalakulása. Az elmúlt évtizedekben az a rendszer alakult ki, hogy a fejlett európai és amerikai vállalatok otthon találták ki a termékeket, majd az alacsony munkabérű, fejlődő országokban gyártatták le és szereltették össze őket. Ezután visszahozták és otthon adták el a termékeket. Így szó szerint nagy távolság alakult ki az innovátorok, a gyártók és a vásárlók között. Ma azonban ez a tendencia változni látszik, amit a szabadkereskedelmi megállapodás csak előbbre lendíthet. Egyre több európai és amerikai nagyvállalat dönt úgy, hogy ott szereli össze a termékét, ahol az innováció és a későbbi eladás történik. Ennek egyik oka a fogyasztói szokások rendkívül gyors változása: az emberek már rég az újabbat akarják, amikor az eggyel korábbi verzió még meg se érkezett a boltokba. Így nyilván az a vállalat jut előnyhöz, amely mihamarabb a polcokra tudja juttatni a legújabb terméket. Vagyis aki ott szereli össze, ahol kitalálta - helyben, azaz Európában vagy Amerikában.

Az EU és az USA közötti tárgyalásokat októberben ideiglenesen elhalasztották, mivel az amerikai kormány hivatalos képviselői a költségvetésről szóló kongresszusi megállapodás híján nem tudtak Brüsszelbe utazni. A legközelebbi találkozóra február közepén kerül majd sor, amikor Karel de Gucht kereskedelemért felelős európai biztos találkozik Washingtonban amerikai kollegájával, Michael Fromannal, hogy egyeztessenek főtárgyalóikkal a következő lépésekről. A tárgyalások hivatalos, negyedik fordulója március közepén lesz Brüsszelben.