Orbán katonai garanciákat akar Közép-Európának

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt / MTI / Czeglédi Zsolt

-

A miniszterelnök szerint 2016-ban megalakulhat egy közép-európai harccsoport. Majd megint beszólt az ukránoknak.


Katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fórumán, a Globsecen. A katonai természetű biztonsági garancia fő támasza a NATO-tagság, de
regionális katonai együttműködésre is szükség van, és ennek jegyében 2016-ra meg is alakulhat a közép-európai harccsoport
– mondta a kormányfő a visegrádi tagállamok miniszterelnökeinek részvételével rendezett panelbeszélgetésen. A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak-déli közlekedési folyosó kiépítését. Beszélt az ukrán helyzetről is. Szerinte egy demokratikus Ukrajnának tiszteletben kell tartania a közösségi jogokat, legyen szó például a magyar kisebbség közösségi jogairól.
Ha Kijev ezt nem teszi, „legitim okunk van aggódni” a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről
– jelentette ki a kormányfő, akit a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati szavaival kapcsolatban kérdezett a beszélgetés moderátora. Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán Viktor azt felelte: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni. Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel kormányfő a Globsec biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban Orbán Viktor és Donald Tusk lengyel kormányfő a Globsec biztonságpolitikai fórumon Pozsonyban A panelbeszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavait a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések, most így fogalmazott a magyar kormányfő felszólalása után: ez így jobb volt. Orbán Viktor szerint fontos az energiabiztonság garanciája, ezért szorgalmazta az észak-déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését. Jelezte egyúttal, hogy az energiabiztonsági garancia részének tartja a nukleáris energia elfogadtatását is, valamint hozzátette: ugyancsak fontosnak tartja, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák.

Orbán néhány mondata miatt többen lettek idegesek

Orbán Viktor szombaton, megválasztása után tartott beszédeiben keveset foglalkozott külpolitikai kérdésekkel. A miniszterelnök nem a szomszédos Ukrajnában zajló válságról beszélt, hanem arról, hogy a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság és az autonómia is. Igaz, Kárpátalját név szerint említette. Orbán kijelentései komoly külpolitikai hullámokat vertek. Elsőként, már vasárnap Traian Basescu román államfő – aki más általában Orbán Viktor szövetségese – kérte ki magának a miniszterelnök kijelentését. Hétfőn a Jutarnji List horvát napilap foglalkozott vezető helyen az Orbán-beszéddel, kedden pedig a legtöbb ukrán hírportál is címlapon hozta Orbán Viktor autonómiát követelő szavait. Ezt már az ukrán kormány sem hagyhatta szó nélkül és bekérették a kijevi magyar nagykövetet. A Magyarországgal hagyományosan jó kapcsolatot ápoló Lengyelország kormányfője Donald Tusk pedig azt mondta,

„ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet”.


-