Orbán: hazakerült Magyarországra a Seuso-kincs hét darabja

Fotó: The Picture Desk / Robert Trachtenberg

-

HÁTTÉR

Visszakerült Magyarországra a Seuso-kincsek hét darabja. A 15 millió euróért visszaszerzett műkincseket szombattól, három hónapon keresztül ingyenesen meg lehet nézni a Parlamentben.


Orbán Viktor szerdán rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több mint két évtizednyi próbálkozás után a hétvégén Magyarországra érkezett a Seuso-kincs hét darabja, köztük a legértékesebb darab, a Seuso-tál is. Hozzátette: 15 millió eurójába került az államnak a kincsek visszaszerzése, ami a tárgyalások több mint 20 évvel ezelőtti megkezdésekor elhangzott első árnak kevesebb mint a harmada. Orbán úgy fogalmazott: ezek a kincsek mindig is Magyarországé voltak, „ez az ország családi ezüstje”. A miniszterelnök ugyanakkor kérdésre válaszolva sem árulta el, hogy kikkel, mióta és milyen körülmények között tárgyaltak. Annyit mondott: Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója mellett a kormányt Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár képviselte. Orbán szavai szerint a visszaszerzés „Rejtő Jenő-i kalandokat meghazudtoló” fordulatokban bővelkedett. A kincseket egyébként a TEK szállította Magyarországra - tette hozzá. A parlamenti kiállítást követően a kincseket a leendő múzeumi negyedben állítják majd ki - mondta Orbán Viktor. Baán László arról beszélt: a római birodalom ezen szakaszából eddig 1800 ásatási helyen találtak leletet; az ezüst kincsek terén a Seuso-kincsek a legértékesebbek. Pálinkás József az MTA elnöke arról beszélt, hogy a kincsek kutathatóvá válnak Magyarországra kerülésükkel.



Mi azok a Seuso-kincsek?

A Seuso-kincs egy ókori római eredetű 14 darabos dísztárgy együttes, amelyek egy a mai Polgárdi területén élő Seuso nevű gazdag római polgárról kapta a nevét. Ő rejtette el ugyanis a kincseket a rátörő barbárok elől, de kiásni azokat már nem volt lehetősége. A nevét onnan tudni, hogy szerepel az egyik tálon. A kincseket az 1970-es években találta meg Sümegh József, akit azonban 1980 decemberében rejtélyes körülmények között felakasztva találtak meg. A dísztárgyak ezt követően libanoni műkereskedőkön keresztül jutottak előbb Bécsbe, majd egy angol lord birtokába, de a hamis libanoni eredetpapírok miatt nem lehetett őket sem kiállítani, sem eladni. A kincset megtalálása óta kétszer láthatta a közönség: egyszer 1990-ben New Yorkban volt kiállítva, 2006-ban pedig Londonban egy szűkebb közönség tekinthette meg az egyik legjelentősebb ókori leletet. Magyarország 1991-ben jelentette be igényét a kincsekre, és akkor kezdődtek a tárgyalások a hazahozatalukról.


Az ezüstöt eredetileg befektetési céllal vette meg Spencer Douglas David Compton, Northampton lordja, de csúnyán ráfizetett az ügyre. Először a J. Paul Getty múzeumnak kínálta fel eladásra, de kincs eredetének igazolására szolgáló hamis libanoni papírok miatt füstbe ment az üzlet. Utána megpróbálkozott a Sotheby's aukciósházzal, de az sem jött össze. Fontmilliók helyett perek és nyomozás indult meg az angol nemes ellen: Magyarország, Horvátország és Libanon is magának követelte a kincset. A lord megnyerte az első, 1993-as pert, de a Seuso-kincstől továbbra sem tudott szabadulni. Végül a műkincsek világának harmadik nagy cégénél, a Bonhams aukciósháznál próbálta meg eladni az ezüsttárgyakat. Ez ellen a Lordok Házának két régész tagja is felemelte a szavát, és az üzlet ismét kútba esett.  


Magyarország tavaly december végén írta alá a kincsek megvásárlásáról szóló megállapodást. Azóta a brit hatóságokra vártak, hogy az engedélyeztetési folyamat lezáruljon. Ez a történet önmagában is regényes, hiszen az állam olyan műkincseket vett meg, amelyeket az eredetük tisztázatlan volta miatt nem is lehetne áruba bocsátani. Az ország magának követelhette volna a kincset, ellenben a pereket rendre elbuktuk. Baán László szerint a mostani vásárlással a Seuso-kincs magyar szempontból érdekesebb fele került magyar tulajdonba. Ezeknek a birtokában pedig valószínűleg könnyebb lesz bizonyítani, hogy az ezüstkincs további részét is hazánkban találták. Az viszont továbbra is tisztázatlan, hogy az 1970-es években meglelt kincs pontosan hány tárgyból állt. Northampton lordjának 15 tárgy került a birtokába, viszont a szakértők szerint jóval több darabról is szó lehet.