Orbán elutasítja Juncker bizottsági elnöki jelölését

Fotó: MTI/EPA / JOZEF JAKUBCO / MTI/EPA / JOZEF JAKUBCO

-

Orbánék néppárti győzelem esetén sem fogják támogatni, hogy Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke. A Fidesz favoritja korábban Michel Barnier francia belső piaci biztos volt. Az ő hivatala vizsgálja, eurokonform-e a magyar földtörvény.


Sehol nem írják elő, hogy a frakciók listavezetői közül kellene kikerülnie az Európai Bizottság elnökének – erről beszélt Orbán Viktor a HírTV P8 című műsorában. A kormányfő szerint továbbra is a miniszterelnökök tanácsának kell jelölnie a bizottsági elnököt, a döntésükről pedig ezután szavazhat az Európai Parlament. Orbán elmondása szerint ők korábban sem támogatták Jean-Claude Juncker néppárti jelöltségét. „Az Európai Néppárton belül, amikor a jelölés volt, mi nem azt a személyt támogattuk, aki ma az Európai Néppártnak a jelöltje; de mi fegyelmezett és lojális szövetségesek vagyunk. Miután eldöntötte az Európai Néppárt, hogy kiáll a kampányunk élén, mi teljes súlyunkkal, tekintélyünkkel az Európai Néppárt és jelöltje munkáját kezdtük el segíteni, tehát mi az európai néppárt meghatározó ereje vagyunk, és ott állunk teljes testtömegünkkel a csúcsjelölt mögött” – erről beszélt Orbán az MNO szerint. Hozzátette: szó sem lehet róla, hogy adott esetben megszavazzák Junckert. A Fidesz már akkor sem Junckert támogatta, amikor az Európai Néppárt eldöntötte, ki legyen a csúcsjelöltje a bizottsági elnöki posztra. Helyette a jelenlegi francia belső piaci biztos, Michel Barnier volt a favoritja, akit még saját pártja, az UMP támogatott. „Michel Barniert már régóta jól ismerjük, bízunk benne, és minden szempontból alkalmas jelöltnek tartjuk az Európai Bizottság elnöki posztjára” – hangzott márciusban a Fidesz álláspontja. Brüsszelben Michel Barnier reszortja volt a magyar földtörvény vizsgálata. Ez osztrák kérésre indult, mert a szomszéd országban úgy vélik, az unió alapelveibe ütköző módon korlátozza a tőke szabad mozgását. A belső piaci biztos vizsgálata még tart, korábban szóvivője azt közölte, „bizonyos esetekben e szabadságok korlátozása elfogadható, ha az arányos, igazolt, és közérdeket szolgál”. Orbán Viktor erről az országgyűlési választások előtt azt nyilatkozta: valószínű, hogy már a választás után három-négy ponton is súlyosan meg fogják támadni a szabályozást, ami egy újabb erős csatát hoz Brüsszel és a magyar kormány között.


Valóban létezhet más forgatókönyv

Korábban Herman Van Rompuy, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak a vezetője is utalt arra az eshetőségre, hogy az európai parlamenti (EP-) választások után nem feltétlenül az európai pártcsaládok „csúcsjelöltjei” közül kerül majd ki az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke.


Az Európai Bizottság megválasztása

Az Európai Bizottságot (az EU kormányaként is emlegetik) az Európai Tanács vagy rövidítve EiT (a tagállamok vezetői) nevezi ki az Európai Parlament jóváhagyásával öt évre. A tagok elvben függetlenek az őket jelölő tagállamoktól (azok utólag piszkálhatják is őket ezért). A választás menete:
  1. Az EiT minősített többséggel javaslatot tesz a Parlamentnek az Európai Bizottság elnökére, a győztes politikai oldalhoz tartozó személyek közül, ahogy az a 2007-ben elfogadott Lisszaboni szerződésben szerepel.
  2.  A Parlament abszolút többséggel választja meg az elnököt. Ha elutasítják a jelöltet, egy hónapja van az Eit-nek, hogy új jelöltet válasszon. Éppen ezért nem tanácsos olyan jelöltet választani, akiről tudható, hogy a parlament úgysem szavazná meg.
  3. A Tanács (nem az EiT, hanem az EU Tanácsa) a tagállamok javaslataival összhangban, a Bizottság elnökével egyetértésben jelöli a Bizottság többi tagját, a biztosokat. Az elnök határozza meg minden biztos feladatát.
  4. Az Európai Parlament szavaz a Bizottság egészéről.
  5. Az Európai Tanács (EiT) hivatalosan kinevezi az új Bizottságot.
Minden tagállam egy biztost jelölhet, így a 2014. október 31-ig kinevezett Bizottság az elnökkel és alelnökökkel együtt 28 tagú biztosi testületből áll. A Lisszaboni szerződésben elfogadták, hogy csökkenjen a Bizottság létszáma, és hogy 2014. november 1-től rotációs rendszerben a tagállamoknak csak a kétharmada jelölhessen biztost. A rotációs rendszert, egyhangúlag eljárva, az Európai Tanácsnak kell megállapítania. A magyar uniós biztos jelenleg Andor László, akinek a területe a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a társadalmi befogadás. A Parlamentnek jogában áll a teljes Bizottságot visszahívni. Ehhez bizalmatlansági indítvány kell, amit a jelenlevők kétharmadának kell támogatnia. A Parlament még sosem hívta vissza a Bizottságot, de indítvány benyújtására már többször volt példa.