Orbán adja át a vezetéket, amit a titokzatos befektető cége épített

-

A sikerpropagandával szemben egyelőre csak az oroszok kapnak alternatív útvonalat a gázszállításhoz a magyar és a szlovák hálózatot összekötő új vezetékkel. A 37 milliárd forintos beruházást, amelyet ma ad át Orbán Viktor miniszterelnök, az Olajterv-cégcsoport egyik tagja valósította meg. A Mol-os és orosz gyökerekkel egyaránt rendelkező vállalatban decemberben új tulajdonos jelent meg, akinek a személye találgatásokra adott okot a versenytársak körében.


Aki még nem tudná: ma új nap kelt fel. Legalábbis Orbán Viktor szerint, és legalábbis a magyar energiaellátásban. A kormányfő ezzel harangozta be annak a gázvezetéknek az átadását, amely összeköti a magyar és a szlovák hálózatot, és amely a miniszterelnök szerint lehetővé teszi, hogy Magyarország ne csak orosz földgázhoz jusson hozzá.

A csapból is orosz gáz folyik

Az új cső fizikailag valóban lehetővé teszi ezt, gyakorlatilag azonban közel s távol nincs más gáz, amit bele lehetne ereszteni, csak az orosz. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője, Pletsher Tamás a VS.hu érdeklődésére elmondta: egyelőre orosz gáz jön majd ezen a csövön is, legfeljebb nem közvetlenül Oroszország felől. Évekbe telik ugyanis, mire az alternatív beszerzési források feltételei kiépülnek. A magyar diplomácia gőzerővel vetette bele magát, hogy kilobbizza az amerikai cseppfolyós gázszállítások engedélyezését Washingtonban, és a lengyelek is nagy vehemenciával láttak neki az újonnan felfedezett palagáz-vagyonuk hasznosításába. Ám ezeknek a fogadására megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani, ami nemcsak pénz-, hanem időigényes is.

A megszállás előkészületei

Az oroszoktól tehát nehéz megszabadulni. Ezt akár az a cég is szimbolizálja, amely a szóban forgó magyar-szlovák gázvezeték hazai szakaszát megvalósította. Ez az OTF Fővállakozó Zrt., amelynek nevében az „o” betű az Olajterv szóból ered. A több évtizedes múltra visszatekintő vállalatot még a Mol állami elődje alapította, majd egy bő évtizeddel ezelőtt az Olajterv-cégek kiváltak a Mol-ból, és félig-meddig önálló életre keltek. Azért félig-meddig, mert azóta is évente több milliárd forintos megbízást kapnak az egykori anyavállalattól, miközben elkezdtek egyeduralkodóvá válni a gáz- és olajipari szerelési piacon. Kisgömböcként az Olajterv az elmúlt években módszeresen maga alá gyűrte a konkurenseket. Ezek közül az egyik a Turbo Team, amelynek a néhány éve elhunyt milliárdos, Seszták Tamás volt a tulajdonosa, a másik az egykori állami vállalatból privatizált Kőolajvezetéképítő Zrt., a harmadik pedig a DKG-East. Ez utóbbi éveken át a Gazprom, majd az egyik orosz oligarcha, a Rahimkulov család érdekeltsége volt. Az iparági szereplők már évek óta tudták, hogy itt valami készül. A háttérben sokan a Mol elnök-vezérigazgatóját, Hernádi Zsoltot sejtették, és a cégcsoport papírforma szerinti többségi tulajdonosát, Pap Gézát, aki még a Mol-os időkből származott, csak egyfajta előretolt helyőrségnek tartották.

 Talány az új tulajdonos

Tavaly azután, amikor már egyben volt ez a több tízmilliárd forintot érő cégcsoport, amelynek úgynevezett uralkodó tagjává tették az Olajterv Vagyonkezelő Zrt.-t (amely így a többi tagvállalat felett is döntési jogköröket kapott), megkezdődött a vár bevétele. Ez viszont már egy új szereplő vezényletével történt. Az ismeretlenségből fölbukkant Polony István először csak a cégcsoport fontosabb tagvállalatainak vezetőségében jelent meg, decemberben viszont újonnan alapított cégével, az LMH Holding Vagyonkezelő Zrt.-vel az Olajterv Vagyonkezelő meghatározó tulajdonosa lett. A részvények 47 százalékának a birtoklásával a szavazatok csaknem 56 százalékát szerezte meg. A külföldön is tapasztalatot szerzett 41 éves közgazdász eddig inkább az informatikai és telekommunikációs szektorban próbálta ki tudását, sem olajipari, sem szerelőipari gyakorlata nem volt. Cégtulajdonosi pozíciói sem támasztják alá azt a vagyont, amely az Olajterv többségi befolyásolásához elegendőnek tűnne. A felvásárlást március elején vizsgálta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is, de nem talált kivetnivalót benne, hiszen túlzott piaci erőfölénynek még a gyanúja sem merülhet fel annak alapján, amit a GVH talált: a szülei egészségügyi vállalkozásában, amelyben Polonynak is van érdekeltsége, az elmúlt két évben nem volt árbevétel. (Polony édesanyja, Gődény Mária radiológus és Csányi Sándor alapítványának a kuratóriumi tagja.)

Máris fölénybe került

A Versenyhivatalnak persze okkal lehetett volna vizsgálódnia, ha például a hazai gazdasági élet valamely másik meghatározó szereplője vásárolta volna fel az Olajtervet. Erre vonatkozólag azonban csak találgatások vannak. Az ágazat szereplői között az a pletyka kering, hogy a Fidesz gazdasági háttéremberének, Simicska Lajosnak a cége, a Közgép terjeszkedne. Polony mindeddig nem fedte fel, milyen forrásból származik a befektetés ellenértéke. A cégiratokból mindössze annyi látszik, hogy a részvényvásárlási ügyletben a Duna Takarék Bank Zrt. segédkezett. Ennek tulajdonosa Garancsi István, övé Orbán Viktor kedvenc fehérvári focicsapatának a cége, és övé a diplomata-ingatlanokat privatizáló Szinva 2001 Kft., amelynek felügyelőbizottságában korábban a Mol-vezér Hernádi is szerepelt. Ami tény, hogy az Olajterv-csoport évi több 10 milliárd forintos bevételével a magyar gazdaság egyik meghatározó szereplője, és ezt a pozícióját nemcsak a magyar-szlovák földgázvezeték építésének elnyerésével erősítette meg. A vállalat - verseny nélkül - már benne van a Déli Áramlat Gazprommal közös magyarországi építésében, és jó esélye van arra, hogy szerepet kapjon a paksi atomerőmű ugyancsak oroszokkal közös bővítésében. Az Olajterv egyúttal külföldre is kacsintgat: a keleti nyitás jegyében van kazahsztáni kirendeltsége, és a tervek szerint 40 százalékos tulajdonrészt szerez egy kazah cégben.