Orbán: A kémkedés hazaárulás

Fotó: MTI/EPA / JOZEF JAKUBCO / MTI/EPA / JOZEF JAKUBCO

-

A miniszterelnök a köztévében nem feltételes módban beszélt Kovács Béla ügyéről.


„Eleget tud” a miniszterelnök a kémgyanúba keveredett jobbikos EP-képviselőről. Orbán Viktor az MTV Este című műsorának adott interjúban azt mondta, a kémkedés valójában hazaárulás, ezért ezt „példátlan, döbbenetes esetnek” tartja.

„Azt, hogy az internacionalisták – akik a nemzetet nem tartják fontosnak – a magyar történelemben elég gyakran hazaárulást követnek el, a magyar közvélemény ismeri. De az, hogy egy magát nemzetinek valló párt hazaárulást elkövető személyeket akarjon eljuttatni Brüsszelbe, ahol a magyar érdekeket kellene képviselni, példátlan.”


Kovács cáfol

„Nem vagyok James Bond, nem vagyok Zorin, én egy tisztességes magyar állampolgár vagyok” – védekezett Kovács Béla pénteken egy lakossági fórumon. A politikus az ügy kirobbanásától kezdve tagadja, hogy kémkedett volna, ő és a Jobbik ezt az egészet egy lejárató kampánynak tartja. A politikus harmadik a Jobbik EP-listáján. A Magyar Nemzet (pontosan meg nem nevezett forrásokból származó) értesülése szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal kémkedés gyanúja miatt tett feljelentést Kovács Béla ellen. A lapnak a legfőbb ügyészség szóvivője azt mondta, Polt Péter az Európai Parlament elnökétől kérte Kovács mentelmi jogának felfüggesztését. Fazekas Géza szóvivő nem mondta meg, miért, csak a büntetési tételt (2–8 év) közölte. Ennyit kémkedésért is lehet kapni.


Kovács Béla és Alekszandr Zsukov, az orosz duma alelnöke


„Vannak-e még Kovács Bélák a Jobbikban?”

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn tárgyalja a kémügyet. A bizottság korábbi ciklusbeli tagja, Gulyás József szkeptikus: egy ilyen ülésre hiába megy el az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársa, nem mond semmit. Ezt szerinte csak akkor tenné, ha nem lenne jobbikos tagja a bizottságnak. Ő és Jávor Benedek PM-es politikus csütörtökön arról beszélt, uniós körökben Kovácsot a Gazprom lobbistájának tartják, aki az orosz érdeket képviseli. (Kovács járt Moszkvában Vonával is, ahol többek között az orosz parlament energiapolitikai bizottságának elnökével és az orosz gázipari szövetség alelnökével tárgyalt.) A Fidesz pénteken azt javasolta, a Jobbik elnökét, Vona Gábort is hallgassa meg a bizottság, hogy kiderüljön, „vannak-e még Kovács Bélák a pártban, mekkora az ő befolyásuk”. A Jobbik szerint ezzel a kezdeményezéssel a Fidesz leleplezte magát, „szimpla, aljas politikai támadásról” van szó. Szombat reggel viszont a párt közölte, Vona elmegy a bizottság ülésére. Kiderült egyébként, hogy a büntető törvénykönyvbe tavaly ősszel került be az a módosítás, amely bünteti az európai intézmények elleni kémkedést. A szabály idén év elejétől hatályos. Ezt a passzust az alkotmányügyi bizottság javasolta. Próbáltuk megkérdezni az akkori elnöktől, a fideszes Cser-Palkovics Andrástól, miért akkor jutott ez eszükbe, de egyelőre nem értük el. Gulyás József Együtt-PM-es politikus szerint ha az ügyészség szivárogtatta ki az ügyet, törvénysértést követett el. Gálszécsy András volt titokminiszter a Duna TV-ben arról beszélt: nem érti, az Alkotmányvédelmi Hivatal miért tesz nyilvánosan feljelentést, ahelyett, hogy tetten érné az érintettet, akit ilyen esetben mentelmi joga sem védne. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is nonszensznek tartja, hogy a Magyar Nemzeten keresztül buktassanak le egy ügynököt. A Klubrádiónak arról beszélt, ha fel akarnak fedni egy ügynököt, azt szépen csendben teszik, és feladatokat adnak neki, vagyis a küldő ország ellen fordítják. Így viszont – ha igaz a hír Kovács Béláról – a küldő ország is nyilván értesült arról, hogy lebukott egy emberük. Ilyenkor pedig „megindul a takarítás, és 10 óra alatt felszámolják az ügynök minden kapcsolatát.”


Az EP-ben vannak még Kovács Bélák

Az Euobserver cikke emlékeztet, hogy a lett EP-képviselőt, Tatjana Zdanokát szintén azzal vádolja hazája hatósága, hogy az oroszok ügynöke. Érdekesség, hogy Zdanoka és Kovács Béla egyaránt jelen volt a krími népszavazáson, melyet Kovács teljesen törvényesnek talált, ellentétben az Európai Unióval. Bár a világban rengeteg orosz kém dolgozik, a lebukottak között viszonylag ritka, akiről az derül ki, hogy az Európai Unióról jelentett. Közéjük tartozik az észt Herman Simm, aki hazája védelmi minisztériumában vezette azt az osztályt, amely a NATO-ból és az unióból érkező minősített adatokat, információkat kezelte. Még a két szervezet információs védelmi rendszerének kidolgozásában is részt vett, így nem esett nehezére a birtokába került adatokat átadni Oroszországnak. 2008-ban emeltek ellene vádat. A NATO-főtitkár Romániában volt épp, megkérdezték a kémügyről. Anders Fogh Rasmussen szerint: „Kétségtelen, hogy az orosz kémek aktívabbak, mint általában. Tisztán látjuk ugyanakkor, hogy Oroszország komoly energiát fektet a félrevezető információk terjesztésébe, beleértve a média és a civil szervezetek mozgatását. Ez egy nagyon kifinomult művelet, amelynek az a célja, hogy befolyásolja a közvéleményt, és nyomást gyakoroljon a NATO-országok politikai döntéshozóira.” A belga titkosszolgálat vezetője egy korábbi konferencián arról beszélt, hogy „az EP a melegágya a különböző titkosszolgálatoknak, ennek átvilágítására pedig igazán eszköz sincs”. Megkerestünk több EP-képviselőt, jó terep-e a kémkedésre a parlament, eltérő válaszokat kaptunk.


-


De ki az a Kovács Béla?

Az 54 éves Kovács Béla az Európai Parlament honlapján közzétett önéletrajza szerint képesített könyvelőként érettségizett, majd nemzetközi közgazdászi és befektetési szakjogászi diplomát szerzett. Valamivel részletesebb önéletrajz található a hazai archív választási anyagok között. Ezekből derül ki, hogy politológusdiplomáját Tokióban, a nemzetközi közgazdászit pedig Moszkvában kapta, ezenkívül a Gaszisz Orosz Állami Akadémia jogtudományi karán befektetési szakjogászi végzettséget is szerzett. 1988-tól 2003-ig nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgozott vezető beosztásban Japánban és Oroszországban – hogy pontosan melyeknél, azt egyik önéletrajz sem részletezi. Hat nyelven beszél. Felesége filológus, osztrák állampolgár, akiről az MNO úgy tudja, hogy korábban a KGB kémelhárításának munkatársa volt. További, szintén az interneten elérhető önéletrajzában Kovács az európai és az orosz parlament közötti energetikai munkacsoport európai társelnökeként ír magáról. A csoportról annyit tudni, hogy április végén Kovács szervezte Magyarországon azt a konferenciát, amelyen az orosz parlament valamennyi frakciója képviseltette magát, és amelyen Vona Gábor például arról beszélt, hogy „az USA által irányított Európának végre saját lábára kell állnia”, és az EU-nak ki kell alakítania saját Oroszország-politikáját. Bár Kovács egyértelműen Moszkvát támogatja az ukrán–orosz konfliktusban, Beregszászon évek óta alapítványt és irodát működtet, utóbbihoz a református egyházközségtől bérel ingatlant. Márciusban az egyházközség az irodahasználat felfüggesztésére kérte, miután a kárpátaljai Egységes Centrum (JC) párt beadvánnyal fordult az ukrán nemzetbiztonsági szolgálat és az EP vezetéséhez, plusz a magyar külügyminisztériumhoz, hogy vizsgálják meg, törvényesen működik-e. Közvetlenül ezt megelőzően Kovács – aki a Krímben független megfigyelőként dolgozott – úgy nyilatkozott, hogy a Krím státusáról rendezett népszavazás megfelel a nemzetközi előírásoknak. Kovács Béla irodát tart fenn a romániai Szatmárnémetiben, és újabb nyitását tervezi Szerbiában is.

Kovács és a Jobbik

2005 decembere óta a Jobbik Magyarországért Mozgalom külügyi bizottságának elnöke, 2006 júliusától a párt angyalföldi szervezetének elnöke, 2008 októberétől fővárosi Jobbik-alelnök is. Az 2010-es országgyűlési választáson a Jobbik fővárosi listáján, a 30. helyen indult, az önkormányzati választáson pedig a XIII. kerületben – utóbbin a negyedik helyen végzett, egyes szavazókörökben tizedannyi voksot kapott, mint az első helyen álló ellenfele. Idén április 6-án Zuglóban indította egyéni képviselőjelöltként a Jobbik. A harmadik helyet szerezte meg 5924 szavazattal az MSZP-s Tóth Csaba és a fideszes Papcsák Ferenc után.

A nacionalista Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét Kovács vezeti, és az EP is pénzeli

2013 óta Kovács Béla az elnöke az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének (Alliance of European National Movements, AENM). A 8 európai ország radikális nemzeti pártjait tömörítő szövetség 2009-ben a Jobbik kongresszusán jött létre. Egyik alapítója a francia Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Front volt (Front National, FN). A krími konfliktusban az AENM Moszkva mellé állt, ekkor kilépett a szövetségből az addig megfigyelő ukrán nacionalista párt. 2013 elején Viviane Reding alapjogi uniós biztosnak kellett válaszolnia a szélsőbaloldali EP-frakciónak arra a kérdésére, hogy vajon az AENM-et alkotó szélsőjobboldali pártok és maga az AENM, amely nem tartja tiszteletben az emberi jogokat, és gyűlöletet kelt a kisebbségek ellen, megfelel-e azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján uniós támogatásban részesülhet. A szövetség ugyanis 186 000 eurós támogatást kapott 2012-ben az Európai Parlamenttől. Reding akkor emlékeztetett a szabályra, hogy uniós támogatást csak olyan pártok kaphatnak, amelyek működése a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletén alapszik. Ezért az Európai Parlament első alkalommal szánta el magát arra, hogy átvilágítson két pártszövetséget, amelyek támogatást kaptak 2013-ra, és amelyek egyike az AENM volt. A vizsgálat viszont érdemi eredmények nélkül zárult le, a szövetség pedig még ebben az évben is jogosult támogatásra. Először ugyan felfüggesztették a tavalyi, 385 ezer eurós támogatást, de aztán tavaly ősszel az illetékes európai parlamenti bizottság arra jutott, hogy nincs elég bizonyíték arra, hogy az AENM nem tartja tiszteletben az uniós értékeket. Így 2014-re már 454 ezer euróra számíthatnak. Néhány nappal ezelőtt az Index tett közzé egy cikket, amelyben a Jobbik EP-listájának ötödik helyén lévő jelölt, Sípos László beszél az AENM kusza pénzügyeiről.

Kovács Béla az EP-ben

Kovács az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság (ITRE), valamint az EU–Kazahsztán, EU–Kirgizisztán, EU–Üzbegisztán Parlamenti Együttműködési Bizottságokba delegált küldöttség és a Tádzsikisztánnal, Türkmenisztánnal és Mongóliával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség (DCAS) tagja. Póttag a Költségvetési Bizottságban és az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttségben. 161-szer szólalt fel az EP plenáris ülésein, háromszor volt független jelentéstevő, mindhárom jelentéséből törvény született. A jelentések egyébként a radioaktív anyagot fuvarozók közösségi nyilvántartási rendszerével, valamint az irodai berendezésekre vonatkozó európai uniós energiahatékonysági címkézési programmal foglalkoztak. Felszólalásaiban és az EP-ben egyaránt a keleti nyitást támogatja, meglehetősen éles hangon kritizálva az EU-t. Akárcsak az AENM, egyértelműen Moszkva pártját fogta az ukrán–orosz konfliktus során.

Asszisztensek az AENM-ből és a Barikád TV-től, gyakornok a családból

Egyik akkreditált, tehát az EP-ben dolgozó asszisztense, Valerio Cignetti az AENM főtitkára. Gyakornokként dolgozott nála fél évig a felesége szintén orosz unokaöccse is. Magyarországi asszisztensei pedig a Jobbikhoz közel álló Barikád TV szerkesztője és operatőr-vágója, Szilvási Péter és Molnár Mátyás, valamint a párt szabolcsi választókerületének szervezői. Földi István a Jobbik egyéni jelöltje is volt Kisvárdán a parlamenti választáson. Az EP képviselői havonta 21 ezer 209 eurót fordíthatnak saját stábjuk fenntartására, az akkreditált asszisztensek az EP-vel állnak szerződésben.


Gulyás: szigorítani kell az átláthatósági szabályokat

Gulyás József ellenzéki politikus pénteken bemutatta Kovács Béla átláthatósági és összeférhetetlenségi nyilatkozatát, amelyben csak annyi van, hogy egy meg nem nevezett cégben ügyvezető, de onnan jövedelmet nem vallott be. Ez pedig Kovács vagyongyarapodását nézve furcsa. A politikus évekkel ezelőtt állítólag panelban élt, majd 2011-ben egy több száz milliós házat vett Pilisszentkereszten. Gulyás szerint Kovács nyilatkozata nem megfelelő, ezért az új összetételű Európai Parlamentnek azt javasolják, az ilyen dokumentumok kitöltésének legyenek szankciói, a vagyoni helyzetet átláthatóbbá kell tenni.