Orbán: 2022-re megszűnik az egyoldalú függőség az orosz gáztól

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

A Magyarország és Románia gázellátásra vonatkozó tervezett együttműködése 2022-re megszünteti Magyarország egyoldalú függőségét az orosz gáztól. Ehhez a következő időszakban ki kell majd építeni a gáz szállításához szükséges kapacitásokat – mondta Orbán Viktor a magyar-szerb üzleti fórumon.


A térségi energiahálózatokat szorosabbra kell fűzni, ezzel megszűnhet az egyoldalú függőség az orosz gáztól – mondta a kormányfő, aki szerint a legfontosabb gazdasági feladat a következő évekre, hogy a közép-európai országok a Nyugat-Balkánnal kiegészülve minél szerteágazóbb energetikai hálózatokkal, lehetőségekkel tudják majd biztosítani a versenyképességüket.

Magyarország évek óta arra törekszik, hogy minél több országgal kiépítse a földgázszállítás útvonalait. Az ezt biztosító interkonnektorokon el kell végezni a szükséges feladatokat, amit a saját oldalán Románia és Horvátország még nem tett meg, így ezekből az országokból még nem érkezhet gáz Magyarországra – mondta Orbán.

Az energiaellátás oldaláról Magyarország képes lesz az iparát versenyképessé tenni, és Orbán szerint Szerbia csak akkor tud Közép-Európához hozzánőni, ha energiarendszere képes lesz Közép-Európához kapcsolódni.

Orbán a jövő nagy kihívásának nevezte, hogy világ energiaigénye évről-évre nő. Térségünk energiaigénye is 3-5 százalékkal emelkedik évente. Az energia árversenyében az EU-nak lépnie kell, mert az USA ebben jóval Európa előtt jár.

Ha a tervezett fejlesztések megvalósulnak, Magyarországnak lehetősége lesz arra, hogy a mostani importőr szerepből energiaexportőr országgá váljon – mondta Orbán. Magyarország ugyan nem gazdag fosszilis energiaforrásokban, de jól fejlett infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességgel rendelkező energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam. És van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít. A kormányfő szerint fontos előrelépés energetikai szempontból a szerb és a magyar áramtőzsde egyesülését.

Magyarország azon lesz, hogy minél inkább fel lehessen gyorsítani Szerbia uniós csatlakozását – mondta Orbán, aki szerint a Balkánt integrálni kell az EU-ba, és nagyon távoli a bizottság céldátuma, a 2025. A balkáni államok csatlakozása át fogja alakítani Európa gazdasági súlypontját, amely Nyugat felől egyre inkább Kelet-Közép-Európa felé tolódik. Évről évre láthatóbb lesz, hogy az EU gazdasági tevékenységének központja Közép-Európába tevődik át – mondta. A V4-ek kereskedelme Németországgal már most 55 százalékkal több, mint a német-francia kereskedelem.

Orbán szerint Szerbia és Magyarország kapcsolata soha nem volt ilyen jó, és kijelentette: óriási munka van abban, hogy a magyar-szerb kapcsolatokat ne a múlt, hanem a jövőre vonatkozó tervek határozzák meg. Egymás rovására nem, csak együtt lehet sikeres a két ország – mondta.

Ana Brnabic miniszterelnök azt mondta, Szerbia teljes jogú uniós tagként nem támogatásokra fog várni, hanem arra törekszik majd, hogy maga is hozzájáruljon az EU megerősítéséhez. A szerb kormányfő szerint az EU stratégiájában kijelölt 2025-ös csatlakozási céldátumot Belgrád belátható és elfogadható időpontnak véli, a csatlakozási feltételeket pedig teljesíteni fogja. A csatlakozási folyamatban Szerbia legelkötelezettebb támogatója Magyarország, amely a tárgyalási fejezetek lezárásához szakmai segítséget is nyújt.

Az uniós csatlakozás elképzelhetetlen az infrastruktúrák kapcsolódása nélkül, ennek pedig az új Budapest-Belgrád vasútvonal lesz az egyik legfontosabb eleme. A magyar féllel további közös infrastrukturális projektek előkészítése is zajlik, a személy- és áruforgalom idén és jövőre új határátkelők megnyitásával bővülhet – mondta Brnabic. Szerinte a szerb energiapiac egyre sokszínűbb, az energiaipar megnyílt a magánbefektetők előtt is, de továbbra is kihívást jelent az energiafelhasználás hatékonysága. Ennek orvoslásában Szerbia számít a magyar cégek szakmai tapasztalatára.

Szerbiának minél több forrást kell az infrastruktúra fejlesztésére fordítania, ebben Belgrád jelentős szerepet szánna Kínának. Szerbia is szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait a térség országaival, például Bulgáriával, illetve megállapodtak a magyar kormánnyal arról, hogy idén és jövőre két újabb határátkelő nyílik meg a szerb-magyar határon – mondta.