„Olvasni felelősség” – megnyílt az idei könyvhét

Fotó: MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt / MTI/MTVA / Czeglédi Zsolt

-

Bogyay Katalin szerint „nem elég beszélni, meg kell hallgatni a másikat”, míg Esterházy Péter úgy látja, „olvasni felelősség”. Megnyílt a 85. Ünnepi Könyvhét és 13. Gyermekkönyvnapok.


Esterházy Péter, akinek az idei könyvhétre jelent meg Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című kötete, az ünnepi könyvhét debreceni megnyitóján beszélt az olvasás öröméről. Mint mondta: „Olvasni felelősség, alig kisebb, mint írni” (...), „a felelősség nem tolható el, nem megúszható.”
„Aki például irodalmat politikai elfogultsággal olvas, az ostoba. Olvasó, tilos ostobának lenned.”
– mondta az író, hozzátéve, hogy a társadalom lehet megosztott, de könyvespolcaink nem. De szóba hozta a giccset is, ami szerinte úgy viszonylik a széphez, mint farizeus a hívőhöz. Úgy látja, ma Dunát, Tiszát lehet rekeszteni farizeusokkal. - -   „A kérkedés jöhet nagyképűségből, hatalomvágyból, újgazdag tahóságból, de van egy szomorú oldala is, jöhet félelemből és bizonytalanságból is, kompenzálásból. Több most az egy főre jutó farizeus az ideálisnál, leggyakoribbak a kereszténységgel meg a hazafisággal kérkedők” – tette hozzá. De a direktebb politizálás sem maradt el:
„a kétharmad, mely sokakat aggódással, másokat örömmel tölt el, a kétharmad az irodalomban nem számít. Semmit se számít. Ott csak az egy számít, egy szép szó, fülolaj, egy vers, egy könyv. Ismétlem: nem rizsa, munka.”
- - A Vörösmarty téri megnyitón Spiró György beszélt ma délután. A Kossuth-díjas író kifejtette: ma a szépirodalom az egyetlen megbízható emlékezetünk, és ő is inkább a tudományos könyvektől vált meg inkább könyvtára szelektálásakor, mint a szépirodalmiaktól. Elmondása szerint ezen ő maga is megdöbbent.
„Azt tartottam meg, ami nemcsak az értelemre hat, hanem az érzelemre is. Ami részvétet kelt, megríkat és megnevettet. Megtartottam a mesét és barbár módon kidobtam a tudományt. A szépirodalom – beláttam – a mi egyetlen megbízható emlékezetünk”
– jelentette ki. - -   Egyébként hozzá is tette, hogy szerinte a mese élvezésére kell megtanítani a fiatalokat, „nem a bugyuta életrajzokat meg a bárgyú ideológiákat sulykolni.” „Évtizedekig elhúzódó szellemi polgárháború idején a szépirodalom az egyetlen emberhez méltó műfaj” – vélekedett. - - A programsorozatot szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója, Zentai Péter László azt mondta: a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás ünnepe a 85. Ünnepi Könyvhét. Felidézte: az alapítás óta minden évben megtartották a könyvhetet, kivéve 1957-ben, amikor a bebörtönzött írókkal szolidarítottak. A könyvhét szegedi megnyitóján Végel László Kossuth-díjas író beszélt. A vajdasági író a Délmagyar beszámolója szerint elmondta: az ottani magyarok a II. világháború során utcára dobálták a magyar könyveiket, attól tartván, hogy azok miatt bajuk eshet. Ehhez hasonlította, hogy húsz évvel ezelőtt a magyarok az anyaországba menekültek, könyveiket pedig konténerekbe dobták, mert az antikváriumok nem vettek át már többet. Onnan viszont cigányok szedték ki őket és árulták aztán a köteteket, Végel szerint így menekítve a magyar kultúrát.
„Nem szabad ennek még egyszer megtörténnie, mert aki elhagyja könyveit, az elhagyja hazáját”
– vélekedett az író. - - Bogyay Katalinnak az Elnökségem története – A kulturális diplomácia művészete az UNESCO-ban című kötetét a Szépművészeti Múzeumban mutatták be. Könyvét méltatta többek közt Hoppál Péter, a Fidesz képviselője, Lator László költő és Baán László, a múzeum főigazgatója is. Bogyay kijelentette: könyve a párbeszédről szól, és
„nem elég csak beszélni, meg kell hallgatni a másikat (…), ha nem figyelünk egymásra, nagy veszélyben van a jövőnk.”
- - Ungváry Krisztián Tettesek vagy áldozatok című könyvét is Budapesten mutatták be ma. Ebben főként szélsőjobbról, emlékezetpolitikáról és hadtörténelemről vannak tanulmányok. A bemutatón Ungváry arról beszélt:
a sorsok nem feketék vagy fehérek, Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse általános érvénnyel fogalmazza meg, hogy lehet egyszerre tettes és áldozat az elnyomó rendszerek alattvalója.
Elmondta továbbá azt is, hogy történelmi vitákat szerinte kártékony dolog hatalmi szóval eldönteni.

_ _ - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -