OLAF-jelentés: folytatódik az egymásra mutogatás

Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán

-

A magyar hatóságok az uniós hivatalra, az OLAF a magyar hatóságra mutogat, miközben hivatalosan senki nem hozza nyilvánosságra a jelentést.


Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságából három párt képviselői is jelezték, hogy megtekintenék az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásáról szóló jelentését – közölte a főpolgármester a Népszavával. Tarlós István a napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban azt mondta, szeretné, ha a pártok ismernék a jelentés tartalmát, ezért ajánlotta fel a parlamenti bizottság tagjainak, hogy nála megtekinthetik a jelentést. De nekik is írásban kell vállalniuk, hogy az abban szereplő neveket nem adják ki – hangsúlyozta.

A főpolgármester az OLAF-jelentés részleteiről, amelyet a Figyelő csütörtökön hozott nyilvánosságra, azt mondta, „ami a jelentésből most nyilvánosságra került, az szinte teljes egészében megfelel a valóságnak”. A 2010 utáni időszakot egyetlenegy észrevétel érinti a jelentés nyolcvan megállapítása közül, ez a 2006-ban 2012-ig szerződtetett ellenőrző mérnök cseréje. Ráadásul ezzel a szabálytalansággal a korábbi, az OLAF által súlyosan szabálytalannak minősített állapotot szüntettek meg 2010 után – tette hozzá.


A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a nyilvánosságra tartozik az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a 4-es metró beruházásáról szóló jelentése, de a dokumentum teljes nyilvánosságáról csak maga az OLAF dönthet – írta pénteki számában a Magyar Nemzet.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke a Magyar Nemzettel azt közölte: az OLAF-jelentés az első betűjétől az utolsóig a nyilvánosságra tartozik, mert abban a 4-es metró beruházásánál elköltött magyar és uniós közpénzekről van szó. Hozzátette ugyanakkor, hogy a teljes nyilvánosságról csak az adatgazda OLAF dönthet. A NAIH elnöke szerint az uniós adatvédelmi rendelkezések miatt erre Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek kellene, illetve kellett volna decemberben megkérnie a brüsszeli szervezetet.


Az uniós hivatal korábban lapunkkal azt közölte: kizárólag a magyar hatóságok döntése, hogy nyilvánosságra hozzák-e a dokumentumokat.