OLAF: a magyar hatóságok döntenek a jelentés publikálásáról

Fotó: VS.hu / Adrián Zoltán

-

Nincs szükség az OLAF hozzájárulására, hogy a 4-es metróról készült jelentést nyilvánosságra hozzák. Ez a magyar hatóságok döntésén múlik, amelyektől jogkövető magatartást, az adatok védelmét várják el – közölte a VS.hu megkeresésére az EU csalás elleni hivatala. A projekt támogatásából 228 millió euró visszatérítését javasolták.


A 4-es metróról készült OLAF-jelentés valóban nem nyilvános, de felhasználásáról nem a szervezet dönt, hanem az illetékes hatóságok, amelyek részére továbbították – válaszolta kérdésünkre az OLAF. A nyilvánosságra hozatal nem az OLAF-on múlik, a zárójelentésekre azonban szigorú szabályok vonatkoznak. A felhasználásnak figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat, a személyes adatok védelmét, az érintettek törvényes jogait és összhangban kell lennie az OLAF működését leíró 883/2013-as szabályozással.


„A zárójelentés lehetséges nyilvánosságra hozataláról való döntés azokra a hatóságokra tartozik, amelyek elsők között megkapták

Nekik kell ügyelniük a vonatkozó jogszabályok érvényesülésére, az alapjogok betartására az adatok védelmére” – nyomatékosította megkeresésünkre az OLAF.

Az EU csalás elleni hivatala megerősítette: befejeződött a 4-es metró-projekttel kapcsolatban csalás és különböző szabálytalanságok elkövetésének gyanújával indított vizsgálatuk. Ennek során az OLAF az 1,7 milliárd euróból – az EU Kohéziós Alapjának társfinanszírozásával – megvalósult beruházás valamennyi fázisát vizsgálta.

A vizsgálat eredményeként a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságnak 228 millió euró visszafizetésére tettek javaslatot. Ezen kívül, a projektet finanszírozó Európai Beruházási Banknak 55 millió euróval kapcsolatban tettek pénzügyi ajánlást. - Ennek mibenlété szintén nem részletezték.

Ezeken túlmenően az OLAF az ügyben keletkezett megállapításaival ellátta a Magyarországon és az Egyesült Királyságban folyó büntető eljárásokban résztvevő hatóságokat is – tudtuk meg.



Lázár az OLAF-tól várja

Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, úgy gondolja, az uniós eljárási szabályainak megfelelően majd az OLAF hozza nyilvánosságra a jelentést. „Nem a kormány volt a beruházó, nem a kormány folytatta a vizsgálatot, a kormányt tájékoztatták” – ezzel válaszolt a jelentés nyilvánosságra hozatalát szorgalmazó kérdésekre.


A nyilvánosságra hozatalát többen is kérték, elsőként Demszky Gábor korábbi főpolgármester, aztán Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke, Horváth Csaba fővárosi MSZP-képviselő.

A kormányinfón Lázár a kérdésre, hogy a feljelentésben miért nem nevezi meg a beruházás fő arcait, a miniszter közölte, az OLAF-jelentés szerződésekről beszél, és az esetek többségében a szerződést aláírók monogramját tartalmazza. Egy másik kérdésre, miszerint a felelősségi rangsorban hol állhat Demszky Gábor volt főpolgármester és korábbi helyettesei, Horváth Csaba, Atkári János vagy éppen Hagyó Miklós, Lázár azt mondta, „első, második és harmadik helyen”.

A VS.hu az OLAF-nál rákérdezett 2006-2010 közötti főpolgármester-helyettesekre, érintettek-e az ügyben, de kérdéseinkkel a magyar hatóságokhoz irányítottak.

Horváth Csaba Lázár minősítésére úgy reagált azt ATV-ben, olyat, hogy neki személyesen bármi köze lenne a 4-es metró beruházáshoz, csak olyan ember állíthat, aki bedrogozott vagy csak egyszerűen hazug. Atkári János ennél erősebben fogalmazott a Klubrádióban: „Nem tudom feltételezni, hogy részeg volt, nem tudom feltételezni, hogy egyszerűen idióta, hanem azt kell mondanom, nagy valószínűséggel, hivatalból hazudik, csúsztat és mocskol.”

Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője a kormányinfó után egy nappal cáfolta, hogy a gyanúsítottak között közszereplők lennének, hozzátéve, egyikük sem áll kényszerintézkedés hatálya alatt.


70, 76, 87?

Lázár János a múlt csütörtöki kormányinfón tényként beszélt arról, hogy 76,5 milliárd forint bírságot kell fizetni „Ennyibe fog kerülni az, amit a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén”. Az OLAF tájékoztatása szerint a visszakövetelt összeg azonban 228 milliárd forint, azaz bő 70 milliárd forint.

Az OLAF EIB-nek tett ajánlásában további 55 millió eurót említ, ami 17 milliárd forint. Hogy ezzel az összeggel mit kezdjen a bank a projekt kapcsán, az OLAF nem közölte szerkesztőségünkkel, azt írták az 55 millió euró vonatkozásában tettek ajánlásokat. Mindenesetre, ha bírságként értelmezzük, a két tétel eléri a 87 milliárd forintot.