Okosnak lenni jó

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

HÁTTÉR

A kvízmester élete nem csak játék és mese. A cseles játékosok még a Wikipédiát is hajlandóak átírni telefonról, hogy igazuk lehessen. Egy jó este végén viszont még az éjszakai buszon is ráköszönnek a játékosok.


Bármennyire sznobul hangzik, egy jó műveltségi vetélkedőre egy életen át lehet emlékezni. Még akkor is, ha a játékossal együtt síró, együtt örülő Gundel-Takács Gábor vezette. De a szfinxesen rejtélyes, triádfőnöki mosollyal kérdező Vágó Istvánt, vagy az egész országot – a tévénézőket is! – hosszasan rettegésben tartó Máté Kriszta egy jobb meccsét még a YouTube-ra is feltöltötték. Épp csak gól-gif nincs belőle. Jó jobbnak lenni a versenyzőnél. Akkor is, ha a hibás válasz után az ember félhangosan megjegyzi, hogy tíz másodperc után nyilvánvaló volt. Meg akkor is, ha sörösüveget lóbálva üvölti a tévének, hogy a bé válasz, te istenbarma. Most hogy a tévéből többé-kevésbé kihaltak a komoly kvízek kellett keresni valamit helyette. Aki jól beszél angolul, az rajonghat a BBC-n futó Only Connectért, amiben a vérfagyasztó pókerbajnok, Victoria Coren kínoz két egymással szemben álló csapatot. De még jobb lemenni a kocsmába, ott is rendeznek játékokat.

-


A kocsmában nem Vágó István kérdez. A kvízmester, Balogh Mihály magasabb, jóval fiatalabb, egy egészen kicsit sem vegyész, viszont három éve szervez két-három órás játékokat különböző budapesti szórakozóhelyeken. Egy este ötven-hatvan kérdés pörög ki, körülbelül ugyanennyi embert köt le. A nyeremények között nincs nyaralás, kocsi, nem lehet megnézni mi van a függöny mögött, körülbelül egy sör a díj fejenként. Kínál még egy nagy pluszt:
“Fel lehet azzal vágni, hogy az ember egy kicsit okos.”
Lehet pontot szerezni földrajzi tudással, majdnem elfelejtett évszámokkal, kevéssé ismert tényekkel a sport világából. Meg azzal is, hogy a rendelkezésre álló időn belül az eszünkbe jut, hogy mi az a tinglitangli rockdal, amit annyit nyomtak vagy tíz éve. (Nekünk öt percbe telt, a Hooliganstől a Királylány volt.)

-


A kérdések

A történet úgy kezdődik, mint egy vicc: munkához jutott egy bölcsész. Egy kocsmában. Csaposként. A saját és a kocsma helyzetén pedig úgy próbált javítani, hogy honosította az angol - más források szerint japán - kocsmakvízt. Sok nem kell hozzá: egy kivetítő, egy laptop, és rengeteg, közepesen felesleges tudás.

“Nem tudom miért hasznos tudás, hogy amikor a Millenium Falcon menekül az aszteroidamezőben, azok valójában krumplik. Nem tudom, miért tudom. De így van, és ettől boldog vagyok.”

Az utóbbiból készülnek a megválaszolható, a “tudni kellett volna, istenem, általános iskolás anyag” és a mekkora király vagyok, hogy ezt is tudom típusú kérdések. Nem cél, hogy az este végén úgy érezzék magukat, mint egy bukott szigorlat után, de túl könnyű dolguk sincs. Ennyi idő után a kérdésírás már viszonylag gyorsan zajlik. Egyes típusokat - hol járunk, mi van a képen, ki írta - gyorsan ki lehet találni. Más kérdéseket szabad asszociációval talál ki a játékmester. “Megnézem, mi volt az előző héten. Kossuth Lajos. Hol halt meg? Torinó. Torinói ló, akkor legyen egy Tarr Béla kérdés” - meséli Balogh. Megesik, hogy a gyorsan megalkotott kérdésbe hiba csúszik, ilyenkor este a játékosok figyelmeztetik a játékvezetőt. Arra is volt viszont már példa, hogy az egyik csapat okostelefonról írta át a Wikipédiát, csak hogy igazát bizonyítsa.

“- Azt hittem, hogy a gasztronómia inkább női téma, de tévedtem. A férfiak jobban tudják, hogy mi nem kell a borsos tokányba: majoranna, szalonna, hús vagy üvegesre pirított hagyma. - Melyik nem kell? - A hagyma. Van benne, de nem kell pirítani.”

-


Az elátkozott kocsmába már nem járnak

Ha kérdések és kvízmester már van, akkor csak helyre van szükség. Ez sem magától értetődő, nem minden vendéglátóst lehet rábeszélni, hogy engedje át a terepet a játéknak. A kocsmák ráadásul cserélődnek, változnak. Az első helyen, ahol a csapat valaha kvízt rendezett már a hatodik szórakozóhely üzemel. Az elődjei pedig mind extrém körülmények között mentek csődbe, ma már úgy kerülik, mintha el lenne átkozva. Ördögöt űzni nem kell megtanulni, de a játékvezetőnek azért fel kell készülnie a rögtönzésre. Az eddigi legromantikusabb meccset egy olyan helyen tartották, ahol épp nem volt áram, nem jött víz a csapból, félidőben a résztvevők a szomszédos gyorsétterem vécéjét rohanták le. Valószínűleg mind a harminc résztvevő emlékszik arra, hogy gyertyafénynél játszott - mondja Balogh.

"Keringett a Facebookon egy kép, azzal a felirattal, hogy már megint eltelt egy nap, amikor nem alkalmaztam a logaritmusról szerzett ismereteimet. Beírtam alá, hogy este gyere kvízre."


 

kocsmakvíz_könyvtár_klub007

-


A vége pacsi

Három év bőven elég arra, hogy összegyűljenek a jó élmények és a furcsa sztorik. Volt már arra példa, hogy egy társaságot ki kellett zárni a játékból, akarták már összetörni a laptopot. “Volt, hogy a biciklim kerekét akarták kiszúrni. Ezen már csak röhögni tudtam, és elmentem a pulthoz egy vodkáért” - meséli Balogh Mihály. A sztorit végül a bringa megúszta, a vodka nem. Az esték túlnyomó többsége azzal zárul, hogy a versenyzők boldogok. Aki csak véletlenül szállt be a játékba, az felírja a csapat nevét. A régi játékosok megisznak még egy sört együtt. “Az embernek nem minden napja zárul úgy, hogy ez egy sikeres nap volt. De ha elmegy egy kvízre, és 53 kérdésből harmincra válaszol, akkor az jó”- mondja Balogh. Ezzel a játékosok is így lehetnek, különben nem járnának vissza, és pláne nem szólítanák le a kvízmestert az éjszakai buszon. A Cirkuszt a népnek csapatát a blogukon vagy a Facebookjukon a legegyszerűbb nyomon követni. Május 18-án vasárnap este pedig a Nemzeti Múzeum kertjében a Múzeumok Majálisán tartanak játékot.