Nyugi! Büntetlenül maradhat az adómentes magyar pálinka

Fotó: MTI/Ujvári Sándor / MTI/Ujvári Sándor

-

Labancozott és az európai bürokraták újabb felháborító provokációjának nevezte az agrárminiszter, hogy az Európai Unió Bírósága jogsértőnek minősítette az otthoni pálinkafőzőknek adott adómentességet. Arra hivatkozott, hogy a kisüstizés a magyar életforma része. Egyetlen szóval sem említette, miként próbál Magyarország eleget tenni a bírósági ítéletnek. Könnyen tehette. Az elmaradt adóbevétel, ami a büntetés alapja lehetne, a hazai nyilvántartások alapján felmérhetetlen. „Aki ezt kiszámolja, annak csak gratulálni tudok” – mondta a VS.hu-nak az adóhivatal szóvivője.


A papírforma érvényesült az Európai Bizottság és Magyarország küzdelmében a pálinkafőzés vitájában. A döntnök az Európai Unió Bírósága volt, amely a brüsszeli vezetéssel egybehangzóan úgy ítélte meg, hogy az Orbán-kormány jogtalanul adott teljes adókedvezményt 2010-ben a házi pálinkafőzőknek. Elvégre Magyarország még a 2003-ban aláírt csatlakozási szerződésben vállalta, hogy legfeljebb az adómérték felét engedi el, és azt is csak a gyümölcstermesztő háztartásoknak.

A házi pálinka mindent kiszorított

Ehelyett 2010 szeptemberétől már gyümölcsöskert nélkül is minden magyar nagykorú állampolgár évente 50 liter gyümölcspárlatot főzhet adómentesen, egészen 86 fokos alkoholpárlatig, és még az is magánfőzésnek számít, ha azt kiadják bérbe valakinek. A szabályozás alaposan átrendezte a piacot, ám hiteles adata senkinek sincs erről. Az adóelengedés után ugyanis boldog-boldogtalan üstöket szerzett be, anélkül, hogy a főzést bárhol regisztrálni kellett volna. Sokan valóban otthon, sokan viszont bérfőzőként állították elő az immár adómentes párlatot, amely hamarosan nemcsak a kommersz gyári pálinkákat, hanem az egyéb alkoholokat is kiszorította a falusi kiskocsmákból. Az adóköteles termékek versenyképtelenné váltak a „házi” kisüstikkel szemben. A mennyiségről azonban csak azt lehet tudni, hogy mennyi hektoliterfok fordult meg a hivatalos bérfőzőknél (ez a mértékegység egyszerre kezeli a folyadék mennyiségét és az alkoholfokot). Ez pedig nőtt az elmúlt években, vagyis ez alapján inkább az mondható el, hogy az elmúlt években nőtt az adóbevétel, hiszen az ott lefőzött párlat 80-90 százaléka már az adómentes 50 liter felett van. Az a szám sem beszédes, amely az állam alkoholokból származó jövedéki adóbevételét mutatja, ugyanis az elmúlt években ez is stagnált, látványos visszaesés nem látszik belőle.



A pálinkafőzés sokismeretlenes egyenlete

Márpedig az Európai Unió szigorát az alapozza meg, hogy ha az egyik tagállamban látványosan lemondanak bizonyos adóbevételekről, az a többi tagállam termelőjének rontja a versenyképességét. Ez azonban a magyarországi adatokból nem mutatható ki. A jövedéki termékek közül ugyanis a pálinka az „egyéb” kategóriában szerepel a többi alkoholféleséggel egyetemben, így azt sem tudjuk, mennyi bevétel származik a pálinka adójából. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivője, Suller Attila azzal érvelt, hogy ez egy sokismeretlenes egyenlet. Egyrészt az otthoni főzést nem kell bejelenteni. (Nem úgy, mint a kormány által sokat hivatkozott Ausztriában, ahol a házi főzés pontos idejét és mennyiségét is előre be kell jelenteni a hatóságoknak.) Másrészt nem tudjuk, egy-egy évben mennyi gyümölcs termett, és ahogy azt sem tudjuk, mennyi lekvárt főztek a nagymamák – fogalmazott a szóvivő -, azt sem tudjuk, mennyi pálinkát főztek otthon. „Aki azt kiszámolja, hogy mennyi adóbevételtől esett el Magyarország a házi pálinkafőzés adómentesítésétől, annak csak gratulálni tudok” – summázta a tényeket Suller Attila. Pedig ha Magyarország továbbra is megszegi kötelezettségét, és nem tartja be az adóharmonizálást előíró uniós jogot, akkor azt a büntetést kaphatja, hogy kártérítésként fizesse be az elmaradt adóbevételt az uniós kasszába.

Újra nyitnak a zugfőzdék?

Talán ennek képtelensége ragadtathatta el az agrárminisztert annyira, hogy felháborítónak tartsa és visszautasítsa az Európai Bíróság ítéletét. Fazakas Sándor magabiztosan közölte: „megtaláljuk a jogi megoldást, hogy a magyar pálinkát szabadon lehessen főzni”. A kormány időhúzásra is játszhat, hiszen az 50 százalékos adómentesség is csak 2015-ig szól, ami egyúttal alapot adhat arra, hogy Magyarország ennek a szabályozásnak az újratárgyalását kezdeményezze Brüsszelben. Nem kizárt, hogy addig valamiféle regisztrációt azért mégis bevezet a kormány a házi pálinkafőzésben. Most ugyanis még azok a piaci szereplők is a jelenlegi állapot fenntartásában érdekeltek, akiktől az adómentes házi főzdék piacot vettek el. A Pannon Pálinkafőzők Egyesületének elnöke, Csalló Jenő azzal érvelt a VS.hu-nak, hogy ha visszaállítják az adókötelezettséget, akkor a legális bérfőzdék befizetik azt, a regisztrálatlan házi főzdék azonban továbbra is láthatatlanok maradnak, és ha illegalitásban is, de élvezhetik az adómentesség versenyelőnyét.