Nyertek a kisegyházak Strasbourgban: jogellenes az egyházügyi törvény

Fotó: Europress/AFP/Frederick Florin / Europress/AFP/Frederick Florin

-

Döntött a strasbourgi európai emberi jogi bíróság: a magyar egyházjogi törvény sérti a kisegyházak jogait.


Sérült a magyar államot beperlő kis egyházak gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) keddi döntésében megállapította, hogy aránytalanul súlyos volt a törvény szigorítása, amelyet annak érdekében hoztak, hogy kiszűrjék a „bizniszegyházakat” a többi egyház közül. A bíróság szerint a magyar állam nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy erre ne lett volna kevésbé drasztikus megoldás. A bíróság azt is megállapította, hogy sérült a vallási semlegesség követelménye azáltal, hogy a most egyesületként működő vallási közösségeknek a parlamenttől kell kérniük, hogy újra egyházi státust kaphassanak, mint ahogy az is, hogy indok nélkül más megítélés alá esnek az anyagi juttatások tekintetében, mint a bejegyzett egyházak. A döntést a strasbourgi bíróság 5:2 arányban hozta meg, két bíró a döntéssel kapcsolatban különvéleményt fogalmazott meg.

Szigorú és nem semleges a törvény

A strasbourgi bíróságnak nincs joga törvényeket megsemmisíteni, csak kártérítést ítélhet meg. Az ügyben egyes érintett egyházak kértek is kártérítést, ezekről azonban a bíróság nem döntött, az ügyben azt várja, hogy a perben szemben álló felek megegyezzenek egymással, az azonban kiderül a bíróság döntéséből, hogy a követeléseket a magyar állam túlzónak tartja. Amennyiben a felek hat hónap alatt nem állapodnak meg a kártérítés összegében, akkor a bíróság ismét döntés hoz, immár csak erről. 2012-ben, összesen tizenhét civil szervezetté visszaminősített kisegyház fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mivel álláspontjuk szerint sérült a szabad vallásgyakorláshoz való joguk. Az érintett kisegyházak egy részét képviselő Társaság a Szabadságjogokért, mint ahogy mások is, az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben. A jogvédő szervezet véleménye szerint:
„a törvény beiktatása a jogfosztás és a szabadság megnyirbálásának egyik legsúlyosabb esete volt a rendszerváltás óta.”
A törvény véleményük, és most már az Európai Emberi Jogi Bíróság szerint is sérti az érintett egyházaknak az Alaptörvényben biztosított gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát, az egyenlőséghez való jogát, a jogorvoslathoz való jogát, valamint ezekkel összefüggésben a jogállamiság követelményeit, és azokat a nemzetközi jogi kötelezettségeket, amelyek Magyarországot szintén az Alaptörvény alapján kötelezik. A kisegyházak sérelmét súlyosbítja, hogy a törvény hatályba lépése előtt mindössze egy napjuk volt a címzetteknek arra, hogy megismerjék a törvény szövegét és felkészüljenek az egyházként történő elismerés feltételeit jelentősen átalakító új szabályok alkalmazására, amely ráadásul több ponton nem is egyértelműek. Mivel az egyházak elismeréséről a törvény értelmében a parlament dönt, ezért a jogvédők szerint sérült a jogorvoslathoz való jog is, mivel így nincs kihez fellebbezni a döntés ellen.

Ezek után az AB is elmeszelheti a törvényt

Karsai Dániel, a bírósághoz forduló egyházak egy részét képviselő ügyvéd a VS.hu-nak sikerként értékelte a strasbourgi döntést, amely az egyházügyi törvény egészét kritizálta. Az ügyvéd az Emberi Jogi Bíróság döntésének következtében azt várja, hogy az Alkotmánybíróság ki fogja mondani, hogy az egyházügyi törvény egésze alaptörvénybe ütközik. Karsai bízik abban, hogy pont kerülhet a négy éve húzódó ügy végére, és a kormány belátja, hogy módosítani kell a törvényt, amellyel kapcsolatban újabb alkotmánybírósági beadványok várhatóak a strasbourgi döntés után ugyanúgy, mint a 98 százalékos különadó ügyében hozott döntést követően. Karsai Dániel véleménye szerint, mint ahogy a különadó ügyében is megállapították, hogy alaptörvénybe ütközik a vonatkozó törvényt, ugyanez várható majd az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban is.



Alaptörvénybe írták az Alaptörvény-ellenes passzust

Az egyházügyi törvény egyes passzusait 2013 februárjában Alaptörvény-ellenesnek ítélte az Alkotmánybíróság, és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette azt a rendelkezését, hogy az Országgyűlés maga dönti el, mely vallási közösségeket ismer el egyházként és melyeket nem. Akkor az AB már másodszor kaszálta el a törvényt – 2011 végén közjogi érvénytelenség miatt semmisítette meg, de a parlamentet mindez nem hatotta meg, újra elfogadták a törvényt. Az Alkotmánybíróság határozatát a parlament azóta sem hajtotta végre, ehelyett 2013 márciusában az Alaptörvény-ellenes passzust az Alaptörvényben rögzítették a negyedik módosítással. „Ítéletével az EJEB olyan jogsértést állapított meg, amelyért a jogalkotó a felelős, a jogorvoslat megteremtése tehát szintén a jogalkotó felelőssége. Kíváncsian várjuk, hogy a magyar állam hogyan tesz eleget ennek az ítéletnek, hiszen az ítéletből az is következik, bár az ezt kifejezetten nem mondja ki, hogy Magyarország Alaptörvénye is emberi jogokat sért” – mondta Baltay Levente, a TASZ ügyvédje. Mivel az előző parlament az egyháztörvénynek azon passzusait is az Alaptörvény részévé tette, amelyek most jogsértőnek bizonyultak, jelenleg az Alaptörvény az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétes szabályokat tartalmaz. Jó oka van tehát az új parlamentnek az alapos módosításra - tette hozzá a jogvédő szervezet ügyvédje.