Nukleáris csúcs Hágában, Ukrajnával összekötve

Fotó: Europress/AFP/Yves Herman / Europress/AFP/Yves Herman

-

Hétfőn nyílt meg Hágában a 2014-es Nukleáris Biztonsági Csúcstalálkozó. A kétnapos csúcson 53 ország delegációi, 58 világvezető és négy nemzetközi szervezet vesz részt, hogy megvitassák a veszélyes nukleáris anyagok mennyiségének csökkentését, illetve a nukleáris és radioaktív anyagok biztonságának elősegítését. Mellesleg a találkozó apropóján a G7-ek is összeülnek Ukrajna-ügyben.


A találkozónak tehát nem csak az a célja, hogy a már meglévő nukleáris fegyverek leszerelését sürgesse, hanem az, hogy megoldást találjon az utóbbi időben komoly aggodalmat okozó olyan problémákra, mint például a nukleáris fegyverek illetéktelen, például terrorista csoportok kezébe kerülésének kérdése. A nyugati nukleáris létesítmények biztonsága ugyanis sokszor komoly aggodalmakra ad okot, írja a Deutsche Welle, német TV- és rádióadó honlapja. Erre jó példa, hogy a közelmúltban amerikai médiajelentések szerint három békeaktivista bejutott egy olyan katonai létesítménybe, ahol több tonnányi nukleáris anyagot tároltak. (Elgondolkodtató, hogy az aktivisták között egy 82 éves apáca is volt.) A csúcstalálkozó egyik fontos momentuma, hogy Japán bejelenti, több mint háromszáz mázsányi (kb. 317 kilogrammnyi) fegyverkezési célú plutóniumát és a magasan dúsított urániumkészletének nagy részét (kb. két mázsányit), melyet több évtized alatt halmozott fel és elegendő lenne több tucatnyi nukleáris fegyver kifejlesztéséhez, átnyújtja Washingtonnak, mondták a hétvégén amerikai és japán tisztviselők. A japán lépés azért is kiemelt fontosságú, mert Irán, mely jelenleg is tárgyalásokat folytat az Egyesült Államok és Európa vezetőivel dúsított urániumkészletének kizárólag békés célokra való felhasználásáról, többször is azt hangoztatta, hogy bezzeg Japán ellen nem lép fel a nemzetközi közösség, hiába van jelentős készlete. Japán ezzel a bejelentéssel tehát közvetve az iráni tárgyalásokat is elő tudja majd mozdítani.


A világ atomnagyhatalmai


Akkor már Ukrajnát is megbeszélik

A nukleáris csúcs apropóján összeültek a G7-es országok vezetői is a holland kikötővárosban, hogy megvitassák az ukrán fejleményeket. Az egy órás találkozót múlt kedden jelentették be, de azóta Oroszország nem csak hogy hivatalosan is bekebelezte a Krímet, de az orosz hadsereg egyre másra foglalja el a félszigeten található katonai támaszpontokat. A Mark Rutte holland miniszterelnök rezidenciáján tartott találkozón többek között a lehetséges szankciókról és azok lehetséges hatásairól lesz szó. A holland kormányfő azonban óva intett az elhamarkodott oroszellenes büntetésektől. „Az orosz gazdaság elsősorban olajra és gázra épül, nem diverzifikált… ha szankciókkal sújtanánk az országot, annak súlyos következményei lennének. Az én véleményem szerint mindent el kellene követni annak érdekében, hogy ez nehogy bekövetkezzen.” - nyilatkozta a Reutersnek. Amerikai tisztviselők is megerősítették, óvatosnak kell lenni, nehogy a gazdasági válaszlépések egész szektorokat sújtsanak, ezzel lebénítva a világgazdaságot. William Hague, brit külügyminiszter a találkozó előtt azt javasolta, hogy az oroszországi fegyver-importra vessenek ki tartós korlátozásokkal, válaszul az oroszok krími agressziójára. A találkozóra érkezve David Cameron brit kormányfő bejelentette, a Szocsiba júniusra tervezett G8-as csúcstalálkozó elmarad, az Ukrajnában és Krímben történtek miatt. Oroszország kizárása a világ top gazdasági hatalmainak találkozójáról az elmúlt hónapok eseményeire adott egyik legfontosabb válaszlépés az amerikai és nyugati hatalmak részétől.