Norvég nagykövet: meglepő a kormány újabb vádaskodása

Fotó: AFP / ATTILA KISBENEDEK / AFP / ATTILA KISBENEDEK

-

Norvégia semmi okát nem látja a kormány által kezdeményezett Kehi-vizsgálatnak - közölte VS-hu-val Norvégia magyarországi nagykövete. Lázár János levelét megkapták, de ennek ellenére nem változtatnak álláspontjukon, és nem függesztik fel a Civil Alap programjait. A levelezésen kívül személyes tárgyalások egyelőre nincsenek. Augusztusig kéne megegyezni, ha nem akar a kormány pénzt elbukni.


Lázár János múlt heti levelében ismételten azt kérte, hogy Norvégia az EGT és Norvég Alapokból érkező pénzek részleges felfüggesztését igenis terjesszék ki – a kormány már korábban hangoztatott kérésének megfelelően – az Ökotárs Alapítvány által kezelt programra is. Feltehetően a mostani magyar levéllel vége a kizárólag írásbeli kommunikációnak Budapest és Oslo között, és szakértői szinten személyes egyeztetés kezdődik – nyilatkozta Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár.


Norvégia nem tágít, egyeztetések egyelőre nincsenek

Tove Skarstein nagykövet a VS.hu-nak elmondta: a donor országokat képviselő Finanszírozási Mechanizmus Bizottság (FMC), amely az alapok kifizetéseinek felfüggesztéséről is döntött, megkapta a magyar kormány hivatalos levelét. Csakhogy Norvégia a Norvég Civil Alap, valamint az Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz című program felfüggesztésére semmilyen okot nem lát, így ezeket semmilyen módon nem érinti a felfüggesztésről szóló döntés. Ebben a kérdésben nem változott az álláspontjuk és ez “továbbra sincs napirenden” - fogalmazott a nagykövet. Személyes tárgyalások sincsenek egyelőre, “jelenleg mindkét fél a tárgyalások előkészítésén dolgozik”.


Norvégia szerint semmi ok a Kehi-vizsgálatra

A kormány által szerdán bejelentett Kehi vizsgálattal kapcsolatban Tove Skartsein meglepőnek nevezte, hogy a magyar kormány újra felhozza a Norvég Civil Alappal kapcsolatos vádjait. Emlékeztetett rá: mint azt a norvég kormány Európa-ügyekért felelős minisztere, Vidar Helgesen a Lázár Jánosnak írt hivatalos levelében leszögezte, ezeket a vádakat megalapozatlannak tartják és ennek megfelelően semmi okát nem látják egy ilyen vizsgálatnak.


Meddig kell megállapodni?

Nagyjából augusztusig van ideje megegyeznie a kormánynak a Norvég Alappal. Jelenleg ugyanis a felfüggesztés nem jár pénzügyi veszteséggel Magyarország számára, de ha augusztusig sem sikerülne megállapodni az alapok kormányon belüli kezelésének kérdésében, akkor Magyarország valóban eleshet forrásoktól. Csepreghy Nándor a múlt héten még azt nyilatkozta a VS.hu-nak, hogy a kormány kompromisszumra kész az alapok kezelésének kérdésében, és cserébe azt kéri, hogy Oslo egyeztessen a civil alap támogatásait felügyelő szervezetről. A norvég válasz ismeretében lényegében egyáltalán nem közeledtek az álláspontok.


Hogy jutottunk idáig?

Az ügy előzménye, hogy Lázár János még áprilisban kétségbe vonta a Norvég Civil Támogatási Alap pártoktól független működését, a pénzosztást koordináló konzorciumot pedig LMP-közeli szervezetnek titulálta. Csepreghy Nándor szintén áprilisban „pártfüggő, szélhámos gittegyletnek” nevezte a pályázati rendszer működtetőit. A helyettes államtitkár most enyhébben fogalmazott, de mint mondta: az Ökotárs Alapítvány az LMP szatellitszervezete és így politikai tevékenységet is folytat. Hangsúlyozta: a kormány nem azt szeretné, ha az Ökotárs nem venne részt a programokban, csak azt akarják, ha nem egy ilyen szervezet felügyelné a civil alap által finanszírozott programokat. Lázár János éppen ezért május 6-án kérte levélben Vidar Helgesentől, hogy függesszék fel a Norvég Alap civil támogatási programját. Erre válaszul azonban a Norvég Alapot alapító országok (Norvégia, Izland és Lichtenstein) nem a civil alap támogatásait, hanem az összes többi támogatást függesztették fel. Szerintük ugyanis az állami támogatások kifizetésének intézése és monitorozása vissza kell kerüljön a központi kormányzathoz, mivel jelenleg egy független kormányzati iroda végzi, a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft., amelyhez mint úgynevezett Nemzeti Kapcsolattartóhoz januártól került a feladat a megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől.

Mekkora a tét?

A 2011-ben aláírt megállapodás értelmében az EGT és Norvég Alapokon keresztül összesen 153,3 millió eurós (46 milliárd forintos) támogatást kap Magyarország. Eddig 12 millió eurót már folyosítottak is a hazánkra eső részből. A teljes összegből a Civil Alap része 13,5 millió euró (3,6 milliárd forint), amely összegre magyar civil szervezetek pályázhatnak. Magyarországon egyébként összesen 12 program működik. Ebből 9 a Széchenyi Programirodán, három pedig civil szervezeteken keresztül.