Norvég Alap: fideszes nevek is vannak a listán

Fotó: VS.hu/Balkányi László

-

A kormánynak jól jött volna, ha a Norvég Civil Alapnál csak az ellenzéki kötődést lehetne megfogni, mert norvégok a rendszer átláthatatlanságára hivatkozva leállították a támogatások folyósítását. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nem emelte ki, hogy az LMP-hez vagy MSZP-hez köthető munkatársak mellett fideszeseket is találhattak volna az alkalmazottak között.


Az NFÜ-nél és az EMMI civil kapcsolatok főosztályán is ismerték a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) döntnökeinek névsorát, amelyből a Miniszterelnökség politikai alapon válogatva a hétvégén nyilvánosságra hozott néhányat. A Miniszterelnökség azonban nem említette meg a kormány közeli és fideszes elbírálókat - írja az Index hírportál. A Miniszterelnökség a Magyar Nemzetnek és a 444-nek a héten küldött el egy kilenc nevet tartalmazó listát, amelyen olyan nevek szerepeltek, amelyeket politikai kötődésükre vagy összeférhetetlenségükre való tekintettel támadott Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A sajtónak kiadott listán az is fel volt tüntetve, hogy kiket gondol a kormány LMP-s vagy MSZP-s kapcsolataik miatt elfogultnak.

Az Index információi szerint azonban a pályázati értékeléseket végző 50-60 fős gárdában egykori fideszes kötődésű személyek is dolgoznak. Erről azonban nem tett említést a Miniszterelnökség, ahogy arról sem, hogyan került a birtokába a lista. A pályázati értékelők személye ugyanis titkos, ezt szerződésük garantálja és követeli meg. 
„A NCTA pályázati bíráló bizottságainak munkájában az EMMI munkatársai is részt vehettek. Latorczai Csaba, az EMMI nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megerősítette, hogy az utóbbi egy-másfél évben a civil főosztály munkatársai képviselték a kormányt a Norvég Alapnál” - írja az Index, amelyik arról is beszámol, hogy Latorczai tájékoztatása szerint a Miniszterelnökség nem tőlük kérte a névsort. A bírálók neveit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) is kiadhatta, mivel korábban a hivatal volt a kormányzati illetékes a pályázati értékeléseken. A szervezet megszűnése után a munkatársak nagy része pedig átkerült a Miniszterelnökséghez. „Úgy tudjuk, a szombaton kiszivárogtatott névsorban többen valóban dolgoztak már az NFÜ-s időszakban is az NCTA bíráló bizottságaiban, van azonban köztük olyan is, aki rövidebb ideje szerződött az NCTA-hoz” - közli az Index. Az első norvég alapos programok főtémái a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, gyermek- és egészségvédelem és a civil szervezetek fejlesztése voltak. A 2008-2010 közötti időszakban az össztámogatás (mintegy 33 milliárd forint) közel öt százaléka, 1,5 milliárd forint jutott a civil szektor fejlesztésére. A norvégok a civil részt külön akarták választani a központi kormányzattól. Pályázatot írtak ki, amelyet az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium nyert meg. Ennek tagja a Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány – Magyarország és az Autonómia Alapítvány. A szakmában már mind a négyet ismerték civil tevékenysége miatt. A második norvég alapos ciklusról már az Orbán-kormány egyezett meg 2011. október 12-én. Ez közel 40 milliárd forint felhasználásáról szól a 2009 és 2014 közötti támogatási időszakban. Ennek már 10 százaléka, nagyjából 4 milliárd forint menne civil fejlesztésre. A kormányzat mégis nagy erővel támadt neki a norvég támogatások kisebb részét kitevő civil alapnak. Az offenzíva magyarázata az lehet, hogy a kormánynak jól jönne, ha bizonyítani tudná az alap ellenzéki kötődését, mert a norvégok – ahogy az unió is – a rendszer átláthatatlanságára hivatkozva állította le a nagy gazdaságfejlesztési támogatások folyósítását, miután az NFÜ helyett a Miniszterelnökség vette át a pályáztatást - fejtegeti az okokat az online hírportál.


Mi is az a Norvég Alap?

Nem is egy, hanem két alapról van szó, az EGT Alapról és a Norvég Alapról, és nemcsak Norvégiáról. Norvégia, Izland és Liechtenstein mint donor országok hozták létre. Ezek nem uniós tagok, de az unióval együtt alkotott Európai Gazdasági Térség (EGT) tagjaiként gazdasági kedvezményekben részesülnek. Az EU finanszírozásához viszont nem járulnak hozzá, ezért ezekből az alapokból támogatják a szegényebb tagállamokat, az uniós térség országai közti különbségek kiegyenlítését. Ez egyébként gazdasági érdekük is, hiszen így idővel termékeikre nagyobb lehet a fizetőképes kereslet. A Norvég Alap kedvezményezett országai az EU-hoz 2004 óta csatlakozott 12 tagállam, köztük Magyarország (40 milliárd forintos támogatással). Az EGT Alap e 12 országon kívül támogatja Görögországot, Spanyolországot és Portugáliát. Minderről itt tájékozódhat részletesen. Magyarország viszonylag nagy arányban részesedik a két alap támogatásából. Az aktuális kifizetési időszakban 153,3 millió eurót (46 milliárd forintot) kapott. Eddig 12 millió eurót már folyosítottak is a hazánkra eső részből.