Nincs bizalom Trump és a hírszerzők között

Fotó: AFP / SAUL LOEB

-

A leendő emberei igyekeznek csillapítani a feszültséget, de elképzelhető, hogy a mostani állapot továbbra is fennmarad.


A Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) nem vitatja az orosz hackertámadásról szóló CIA-elemzést, azonban nem látja bizonyíthatónak, hogy ezzel Moszkva célja az lett volna, hogy növelje Donald Trump republikánus elnökjelölt esélyeit – írja a Reuters.


Az ODNI nem állítja, hogy a CIA hibázott volna, csak azt, hogy nem tudják bizonyítani az oroszok szándékát (...) Egyébként persze, hogy nem, hiszen nincsenek ügynökeik a moszkvai döntéshozatalban

– mondták hírszerzési források.

Az ODNI-t a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadás után hozták létre, hogy a hasonló támadásokat, illetve bármilyen külső beavatkozást időben megfékezzenek. A csúcsszervezet feladata 17 szervezet összehangolása, egyebek közt a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), a Drogellenes Ügynökség (DEA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) működésének, összesen 107 000 alkalmazott munkájának koordinálása.


Mindenképpen menne

James Clappert – aki a légierő nyugalmazott altábornagya – 2010-ben nevezték ki az ODNI élére, aki jelezte, hogy 2016 végén, mandátuma lejártakor mindenképpen távozni akar. Clapper már korábban jelezte azt is, hogy a Demokrata Párt szerverét az oroszok törték fel.


James Clapper nem akarta megvárni Donald Trump beiktatását


Az amerikai kormány hivatalosan is megvádolta Oroszországot, hogy befolyásolni akarta az elnökválasztás kimenetelét: Barack Obama amerikai elnök figyelmeztette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy támadásuknak következményei lesznek. Obama elrendelte a hírszerző ügynökségeknek, hogy vizsgálják meg a számítógépes támadást és a külföldi beavatkozás lehetőségét még Trump beiktatása előtt.

John McCain republikánus szenátor szerint nyilvánvaló, hogy az oroszok beavatkoztak a kampányba, de arra nincsenek biztos információk, hogy befolyásolni akarták volna az elnökválasztás kimenetelét. „Szükségünk van egy alapos vizsgálatra, amely mindkét pártot érintené, hogy rájöjjünk, mi volt az orosz szándék. Ezt a következtetést még nem tudtuk levonni. Ezért van szükségünk az alapos vizsgálatra” – mondta McCain.

Devin Nunes, a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke dühös levelet írt Clappernek, hogy a bizottságot miért nem értesítették időben az orosz kibertámadásról. Clapper novemberben arról számolt be, hogy a szolgálatok még nem rendelkeztek döntő bizonyítékokkal az orosz támadásról. Nunes nemrég kérte a CIA-t, az FBI-t, valamint a társszolgálatokat, hogy tájékoztassák minél előbb a választás alatt gyakorolt orosz hackertámadásról.


Az elnök embere

Trump tagadta, hogy bármilyen orosz kapcsolata lenne: dühösen nekiment a hírszerzési beszámolónak, és elítélte azokat, akik kiszivárogtatták. Trump szerint Oroszországban bizonyosan vannak hackertevékenységek, de ez más országokra is igaz, például az Egyesült Államokra.

Trump az orosz hackertámadásról szóló jelentést készítő CIA élére Mike Pompeo republikánus képviselőt jelölte. A megválasztott elnök favoritja azonban a szenátusi meghallgatásán azt mondta, hogy nincs semmi kétsége afelől, hogy igaz a hírszerzés jelentése a hackertámadásról. A jelölt bírálta a Krím félsziget elcsatolását, illetve azt is mondta, hogy szerinte Putyin szinte semmit nem tett az Iszlám Állammal szemben.


Mike Pompeo bízik a CIA ügynökeiben


Pompeo erős támogatásáról biztosította a szervezetet, mivel tudja, hogy a CIA munkatársai hogyan dolgoznak. Szerinte megértette, hogy gond lenne, ha az embereknek félniük kellene a politikai megtorlástól, és ígéretet tett arra, hogy nem hagyja semmilyen politikai nyomásnak kitenni a szervezetet.


Biztosíthatom önöket az elkötelezettségemről, hogy mindennap nem csupán az igazat mondom (...), de elvárom, hogy ebben az elhivatottságomban a CIA kövesse az utasításaimat mindennap

– mondta Pompeo.


Mi CIA feladata?

Pompeo azt mondta, hogy minden tiltott vallatási eszköz ellen fel fog lépni, és nem támogatja az újbóli bevezetésüket sem. George W. Bush elnöksége alatt a szeptember 11-i terrortámadást követően széles körben használtak különböző technikákat mint a vízbe fojtásos vallatást , amíg a Kongresszus be nem tiltotta.



Trump a választási kampány során azt mondta, hogy vissza kell hozni az erőszakos vallatást, például azt, amellyel a fulladást szimulálják, ám Pompeo ezt nem támogatja. Pompeo szerint változtatni kell a törvényen, hogy az erőszakos, nem megfelelő módszereket visszaszorítsák a hadseregnél is, illetve nem tudja elképzelni, hogy Trump bármikor is engedélyezné a CIA-nál az illegális eszközök használatát.

Pompeo szerint majd a politika eldönti, hogy mit kell tenni Oroszországgal, de a lényeg, hogy a CIA biztosítsa a döntéshozók számára a megfelelő háttértámogatást, illetve a pontos információkat az orosz tevékenységekről. Trump jelöltje szerint az USA-nak jobban figyelnie kellene Irán nukleáris tevékenységét, mert egyszerűen csalók voltak azok az iráni szakemberek, akik Teherán atomprogramjáról beszámoltak. Továbbá szerinte Irán egy felbátorodott és bomlasztó szereplője a Közel-Keletnek, amely feszültséget gerjeszt az Egyesült Államok szunnita szövetségeseivel szemben.

A meghallgatáson felsorolta az Egyesült Államok előtt álló kihívásokat, többek között az Iszlám Állam felszámolását és a szíriai polgárháború rendezését. Észak-Koreáról pedig azt mondta, hogy a kommunista ország veszélyesen felgyorsította a nukleáris és ballisztikus rakéták kifejlesztését.


Feszültség és kiszámíthatatlanság

Trump és a hírszerzés közötti viszonyt egyértelműen a kiszivárogtatott CIA-jelentés tette feszülté: az apparátus beszámolt a megválasztott elnöknek az orosz beavatkozásról, majd hírszerzési forrásokra hivatkozva a CNN közzétette azt is, hogy Trumpról a riválisai kompromittáló anyagokat gyűjtöttek Oroszországban. Az oroszok azonban nem éltek vissza az információkkal, csupán a Hillary Clinton levelezéséről szóló anyagokat szivárogtatták ki.

Trump szerint a CNN-nek a hírszerzés közvetlenül szivárogtatta ki az információkat, de Clapper tagadta a vádakat, és megvédte az embereit. Sőt, Trump jelöltjei, mint Pompeo vagy a védelmi miniszternek szánt James Mattis is nagy bizalommal beszéltek a hírszerzés munkájáról. „Nagy itt a szorongás amiatt, hogy a megválasztott elnök látszólag megveti a munkánkat és azokat a veszélyeket, amelyekkel szembe kell néznünk” – mondta egy magas hírszerzési forrás a Reutersnek.

Ezt a hangulatot tovább erősítette Trump a Twitteren is, amikor ismét a hírszerzést hibáztatta, mondván: az ellene folyó lejáratások miatt úgy érzi, mintha a náci Németországban élne.