New York is fellázadt az egységes alaptanterv ellen

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

Pedig a legliberálisabb állam volt a 2010-ben elfogadott oktatási reform egyik legnagyobb támogatója.


Úgy tűnik, egy átfogó oktatási reformot nem csak Magyarországon nehéz végigvinni. Pedig az Egyesült Államokban az oktatás nem is tartozik szövetségi irányítás alá, vagyis az államok maguk döntenek arról, hogy milyen rendszert vezessenek be vagy fogadjanak el. A ‘90-es évek óta terítéken lévő, majd végül az Obama-kormányzat kezdeményezésére kidolgozott alaptanterv célja, hogy egységesítse az amúgy államonként igen különböző (így színvonalában is eltérő) oktatási rendszereket, illetve az, hogy évfolyamonként rögzítse az általános elvárásokat a különböző műveltségi területeken.

Mivel a központi kormányzat nem teheti kötelezővé az egységes alaptanterv bevezetését, egy „Race to the Top” elnevezésű ösztöndíjprogrammal biztatta az iskolákat, tanárokat és igazgatókat a jobb teljesítmény elérésére. Ez olyan jól sikerült, hogy hónapokkal a bevezetése után az 50+1 államból 45 vezette be az alaptantervet. Az átállásnak elvileg a 2014/2015-ös tanévre kellene befejeződnie.

egys_alaptanterv_tamogat

Ahogy közeleg a határidő, egyre többen kezdték el támadni az alaptantervet (bár még egy állam se lépett vissza tőle). Legutóbb a legnagyobb támogatónak számító New York csatlakozott a hőzöngők köréhez. Ráadásul a hasonnevű metropoliszt is magába foglaló állam törvényhozásának mindkét pártja az alaptanterv átgondolása mellett kampányol. A legfőbb felsorakoztatott ellenérvek szerint az új sztenderdek a szülők és a tanárok bevonása nélkül születtek, túl magas elvárásokat (és túl sok vizsgát) támasztanak a tanulók felé, illetve gátat vetnek a tanárok kreativitásának és rugalmasságának.

Ráadásul New York mint az oktatási reform legnagyobb támogatója, úgy döntött 2010-ben, hogy nem a 2014/2015-ös tanévben, hanem már egy évvel előbb, 2013-ban elkezdni az új alaptanterv szerinti vizsgák bevezetését. Ezzel csak az volt a baj, hogy a tanárokat nem készítették fel kellőképpen a 2013-as debütálásra, sőt sok iskola még az új könyveket sem kapta meg időben. Ennek persze az lett az eredménye, hogy az első körben rendezett vizsgákon az állam tanulóinak mindössze harmada ment át. További problémát jelent az is, hogy az új alaptanterv nagyon nagy hangsúlyt fektet a szókincsre, így pl. a matematikaoktatásban is több lett a szöveges feladat, ami pedig a nem anyanyelvű gyerekeknek jelent nehézséget.

Sokak szerint a változáshoz idő kell. Jó példa erre Massachusetts, ahol amikor a ‘90-es évek elején új követelményeket vezettek be (akkor még nem az egységes alaptantervnek megfelelően), New Yorkhoz hasonlóan hirtelen nagyon nagy mértékben visszaesett a gyerekek teljesítménye. Mára viszont már folyamatosan a legjobban teljesítő államok között van, sőt nemzetközi viszonylatban is kiemelkedik. Támogatói szerint az egységes alaptanterv az aggodalmakkal ellentétben nem határozná meg szigorúan az államok oktatási rendszereit, csak egyfajta iránymutató csomag, amelyből az iskolák és tanárok kiválogathatják a nekik legmegfelelőbb módszereket. Sok tanár New Yorkban is dicséri az alaptantervet, a gyerekek aktívabbá és érdeklődőbbé váltak az órákon, de ennek ára van: több és összetettebb lett a házi feladat.

Az alaptanterv bevezetése mellett felszólalt Bill Gates, a Microsoft-guruból a szegénység felszámolásáért küzdő filantróppá vált üzletember is. Gates felhívta a figyelmet két nagyon fontos tendenciára: egyrészt a mai amerikai diákok 80%-a tervez továbbtanulni a középiskola után, míg a felnőtt lakosság csak mindössze 40%-ának van főiskolai vagy egyetemi diplomája, így nyilván a régi rendszer oktatási alapjai nem teszik lehetővé, hogy a mai fiatalok megvalósítsák álmaikat. Gates másik figyelemre méltó érve az alaptanterv mellett pedig az, hogy egy átlagos amerikai több, mint tízszer költözik élete folyamán, így egy egységes oktatási rendszer nagyban megkönnyítené a gyakran iskolát váltogató gyerekek életét.