Neonácikkal és kommunistákkal Brüsszelbe

Fotó: AFP / Yiannis Kourtoglou / AFP / Yiannis Kourtoglou

-

Az EP-választás után az unióban sok dolog nem mehet tovább úgy, ahogy eddig. De leáldozott-e végleg az eddig uralkodó pártoknak? London konzervatív főpolgármestere parasztforradalomról, a francia szocialista miniszterelnök sokkról, földrengésről beszélt.


Hol vannak már azok az idők, amikor briteknél és a franciáknál a konzervatívok és a szocialisták (munkáspártiak) csatája érdekelt mindenkit, vagy amikor a liberálisokért izgultak a polgárok? A hétvégén kiderült: ez már a múlt. Jöttek a szélsőjobb, euroszkeptikus és rendszerkritikus pártok, és nem csak a görögöknél taroltak az EP-választáson, hanem most már olyan „régi, nagy” tagállamokban is, mint Nagy-Britannia és Franciaország.


A szocialisták a hibások

Talán a briteknél okozta a legkisebb meglepetést a Nigel Farage-féle UKIP (Függetlenségi Párt) előretörése, hiszen a „legyünk-e egyáltalán EU-tagok” vita nem új keletű a szigetországban. Arra azonban nem sokan számítottak, hogy ekkorát nyernek Farage-ék, vagyis inkább hogy ekkorát buknak a hagyományos pártszcéna eddig uralkodó szereplői. A UKIP most, azaz hétfő este 27,5 százalékon áll (még Észak-Írország eredményei hiányoznak), majdhogynem megduplázva a 2009-es 16 százalékát. Arról nem is beszélve, hogy húsz évvel ezelőtt, amikor először indult, a szavazatok mindössze egy százalékát kaparintotta meg.


Nigel Farage örült pártja elsöprő győzelmének.


A „nagy öregek”, a konzervatívok és munkáspártiak éppen csak megközelítik Farage-ékat a maguk 24 és 25 százalékával. Nagy-Britannia legnagyobb vesztesei azonban mégis a konzervatívokkal koalícióban kormányzó liberálisok, akik akkora vereséget szenvedtek az EP-választásokon, hogy rögtön tíz képviselői helyet vesztettek, hiszen mindössze egy politikust küldhetnek ki Brüsszelbe. Még a zöldek is megelőzték őket. A jelenleg kormányzó konzervatív-liberális koalíciónak, mondani sem kell, nem tesznek jót ezek az eredmények, pláne ilyen közel a jövő évi választásokhoz. Bár a közvélemény-kutatások előre jelezték az UKIP előretörését, most mégis megy az egymásra mutogatás. Például a kormánypártiak az ellenzéki Munkáspártot hibáztatják, mondván, tőle várták az euroszkeptikusok megfékezését. Tény, hogy a baloldal is csalódott az eredményben, de legalább nem vesztett mandátumot. Megtartotta 13 helyét, a szélsőbal pedig egy helyett három képviselőt mutathat majd fel. Az azonban kérdéses, hogy azok a brit állampolgárok, akik az EP-választáson a UKIP listája mellé húzták az ikszet, a jövő évi nemzeti választásokon is mellettük voksolnak-e majd. Mindez attól függ, hogy a párt csak az EU ellen kínál alternatívát, vagy az „otthoni” kérdésekre is tud megfelelő választ adni.


Marine Le Pen


„Franciaországot a franciák vezessék, a franciákért, a franciákkal”

Fenti jelmondattal üdvözölte híveit Marine Le Pen, az EU- és bevándorlás ellenes Nemzeti Front vezéralakja, miután vasárnap este kiderült, hogy pártja az eddigi három EP-mandátum helyett most 24-gyel (!) gazdálkodhat. A néppárti UMP (Unió egy Népi Mozgalomért), amelynek eddig a legtöbb képviselője volt az EP-ben, visszaszorult a második helyre húsz képviselővel. Ami pedig mindennél jobban mutatja a kormányzó szocialisták népszerűségének csökkenését François Hollande elnöksége alatt, az nem más, mint az, hogy mostantól csak 13 mandátumra futja nekik az EP-ben, pedig még a szélsőbalosokkal is összeálltak.


A görögök a szélsőségeket kedvelik

Nem csak a „fejlett nyugaton”, de a gazdasági válság által megtépázott déli államokban is előretörtek a szélsőséges erők. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy itt az EU-átlaghoz képest is magas volt a részvétel: Görögországban például a választók 58 százaléka járult az urnákhoz a hétvégén. (Ez a szám uniós átlagban 43 százalék volt, Olaszországban 60, míg a spanyoloknál 46.) Itt be is jutott az első nyíltan neonáci képviselőjelölt, a nyíltan rasszista és idegengyűlölő Arany Hajnal színeiben. A görögök úgy tűnik a szélsőségesek mellett tették le a voksukat, ugyanis a legnagyobb támogatottságot a kommunisták érték el, ők nyolc képviselőt küldenek az EU-ba. Meg kell jegyezni, ők is euroszkeptikusok. Az olyan mérsékelt pártok mint a néppárt és a szocialisták mindössze öt, illetve kettő helyet szereztek. A neonáci képviselő mellett még van öt, aki egyelőre még nem csatlakozott egy európai pártcsaládhoz sem.


A görög neonácik - az Aranyhajnal. A görög neonáciknak nincs miért aggódniuk, lesz ki képviselje őket Brüsszelben.

Már északon is terjed…

Meglepő módon a hagyományosan zöld, liberális vagy szocialista északi országok közé is begyűrűzött az euroszkepticizmus. A Dansk Folkepartinak, vagyis a szélsőjobbos, nacionalista, populista Dán Néppártnak is sikerült megdupláznia mandátumainak számát, helyeket elvéve a szocialistáktól és a zöldektől is.


ep_eredmény_európatérkép


A tendencia nem korlátozódik régióra, az EU-t ellenző, vagy legalábbis szkepticizmussal szemlélő politikai erők előretörése nem csak a nyugati államokat vagy a gazdaságilag padlón lévő délieket érinti, hanem egész Európát. Mozgósító eszközeik nagyon hatékonynak bizonyultak, ellenfeleikről ez nem igazán mondható el. Számtalan országban második helyen futottak be az euroszkeptikus, ellenfeleik és a média által szélsőségesnek titulált vagy rendszerkritikus pártok, így pl. nálunk (Jobbik: 14,68 %), Olaszországban (a populista, enyhén euroszkeptikus Öt Csillag Mozgalom: 21 %), Írországban (Sinn Fein: 17 %) vagy Cipruson (a kommunista AKEL: 27 %).


ep_választás_magyar_eredmény