Nemzetbiztonsági bizottság: kémügy van, de kém nincsen

Fotó: MTI/MTVA / Beliczay László / MTI/MTVA / Beliczay László

-

Nem összeesküvés-elmélet a Kovács Béla jobbikos EP-képviselővel kapcsolatos kémvád, de kémkedést nem csak beszervezett kém vagy ügynök követhet el. A szakszolgálatok évek óta nyomoznak Kovács után, viszont kérdés, hogy a bizonyítékaik megállják-e a helyüket. Egyelőre úgy néz ki, 2043-ban tudhat meg majd biztosat a közvélemény arról, miről is van szó.


A nemzetbiztonsági bizottság zárt ülését követően sok konkrétum nem derült ki a kémüggyel kapcsolatban, mert az ülésen elhangzottakat 2043-ig titkosították. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a szakszolgálatok évek óta figyelemmel követik Kovács Béla tevékenységét és ez a folyamat jutott el áprilisban abba a szakaszba, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett, a Legfőbb Ügyészség pedig kérte az EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ülésen résztvevő politikusok beszámolói ugyanakkor nem mindenben egyeznek meg.


Kém volt-e Kovács Béla?

Németh Szilárd (Fidesz) szerint a szolgálatok kép- és hangfelvételekkel is rendelkeznek a témában, és Kovács Béla egyértelmű kapcsolatot tartott fenn az orosz titkosszolgálatokkal, amelyek

„szervezetszerűek és konspiráltak”.
Szél Bernadett (LMP) szerint nem összeesküvés-elmélet a kémvád, jelen esetben
„azért zörög a haraszt, mert fújja a szél”.
Szerinte ugyanakkor kémkedést nem csak úgy lehet elkövetni, ha valaki kém. Úgy vélte, ez az eset is csak az orosz térnyerés újabb példája. Molnár Zsolt (MSZP) szerint
kémügy van, de nincs James Bond;
és ő is azt hangsúlyozta, hogy nem kell, hogy valaki ügynök, vagy beszervezett kém legyen ahhoz, hogy kémkedést kövessen el. Mirkóczki Ádám a testület jobbikos tagja elismerte, hogy
nagyon súlyos vádak fogalmazódtak meg az ülésen, azonban szerinte ezek mögött nem volt mögöttes tartalom vagy bizonyíték.


Bizonyítható-e bármi?

Németh Szilárd szerint megalapozott a feljelentés és a mentelmi jog kikérése; Szél Bernadett is arról beszélt, hogy megalapozottan hangzottak el az állítások a szakszolgálatok részéről a bizottsági ülésen. Molnár Zsolt úgy fogalmazott: nagy valószínűséggel vannak olyan bizonyítékok, amelyek megalapozzák a vonatkozó Btk.-tényállást. Hangsúlyozta: szándékos elkövetés is a feltétele a kémkedés jogállás megvalósításához. Mirkóczki Ádám szerint ugyanakkor az ülésen semmi olyan nem hangzott el, ami a Btk.-ba ütközne és szerinte a súlyos vádakat nem tudják bizonyítani.


Kovács Béla eliszkolt, majd visszaosont, Vona Gábor azt sem tudta mit keres ott

Az ülésen részt vett a Fidesz meghívására Vona Gábor, a Jobbik elnöke is. Úgy fogalmazott: nem sikerült megtudni, hogy pontosan mit keresett ezen az ülésen, és szerinte

ez az egész ügy csak a Jobbik elleni támadás, amelyet ráadásul külföldi nyomásra indítottak.
Míg Vona Gábor sajtótájékoztatót tartott és kérdésekre válaszolt, addig Kovács Béla sebtiben elhagyta az ülésnek helyet adó Képviselői Irodaházat anélkül, hogy a kérdésekre felelt volna. Az újságíróknak annyit mondott, hogy Szegedre kell mennie egy rendezvényre. A VS.hu újságírója ugyanakkor látta, ahogyan több mint egy órával később Kovács Béla visszasétál a Képviselői Irodaházba.


Hogyan tovább?

A Jobbik ismét megerősítette, hogy Kovács Béla, amint jogi lehetősége lesz, lemond mentelmi jogáról. Németh Szilárd szerint a mentelmi jog felfüggesztéséről a döntés leghamarabb ősszel születhet meg. Molnár Zsolt szerint hatalmas a magyar ügyészség felelőssége, hogy olyan indítványt nyújtson be az Európai Parlamentnek, amely a mentelmi jog felfüggesztésével és így az ügy tisztázásának lehetőségével jár.


Az EP-választás tétje sem a régi már

Abban minden párt egyetértett, hogy az ügy megváltoztatja a vasárnapi EP-választás tétjét. Kovács Béla ugyanis a Jobbik listájának harmadik, várhatóan befutó helyén áll. Vona Gábor szerint az a kérdés, hogy a választók engedik-e egy millió támogatottságú párt felmorzsolását. A Fidesz, valamint az MSZP és az LMP szerint pedig mindenkinek el kell gondolkoznia, hogy milyen identitású és érdekek által vezérelt embereket küld az Európai Parlamentbe.