A görögök hétfő reggel 6 órakor voltak a legközelebb ahhoz, hogy elhagyják a tárgyalóasztalt. A helyzetet a volt lengyel kormányfő mentette meg. A Financial Times belső információk alapján rajzolta meg a több mint 14 órán át tartó végső egyeztetés mélypontjait.
A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz és a német kancellár, Angela Merkel hétfő reggelre arra az elhatározásra jutott, hogy befejezik a tárgyalásokat. Úgy látták, nincs már lehetőség kompromisszumokra, nem látnak okot a folytatásra. A Grexit, vagyis Görögország távozása az eurózónából az egyetlen valós lehetőség.
elnézést, de nincs lehetőség a helyiség elhagyására.
A vita tárgya az a privatizációs alap volt, amelybe 50 milliárd eurónyi görög vagyont helyeznének, hogy értékesítsék azt. Ciprasz – érthető módon – kisebb összeget szeretett volna jóváhagyatni, azzal, hogy az alap bevételeit visszaforgatják a görög gazdaságba. Végül is egyórányi tárgyalás után, amikor már tucatnyi lehetséges megoldást végigvettek, megszületett a kompromisszum.
nem vagyok idióta.
Ez már túl sok volt az Eurócsoport elnökének, a holland Jeroen Dijsselbloemnak, aki felfüggesztette a tárgyalásokat.
Németországban nagyon erős nyomás volt a Grexit elérésére. Én viszont visszautasítottam ezt a megoldást
– mondta a francia államfő. A tárgyalások után azt magyarázta, hogy a privatizációs alap felállítása a szuverenitásról szólt.
Semmi sem lett volna rosszabb, mint megalázni Görögországot. Görögország nem adományra szorult rá, hanem szolidaritásra az eurózónában
– fejtegette a francia elnök.
Keresztre feszítették Cipraszt. Keresztre feszítették.
Így összegezte a történteket az eurózóna egyik – név nélkül idézett – vezető tisztségviselője.