Nem tudhatjuk meg, miért kell az atomerőmű

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

A bíróság elutasította a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó adatigénylést. Szél Bernadettnek nem sikerült megtudni a részleteket.


Az LMP társenlöke a paksi atomerőmű bővítését rögzítő januári magyar-orosz szerződést, illetve annak megalapozó és hatástanulmányait, kockázatelemzéseit kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM). Perre ment, de a bíróság nem neki adott igazat. A minisztérium nem tett eleget a képviselő kérésnek. Előbb azzal utasították el a kérést, hogy döntéselőkészítő anyagokról van szó, majd a perben már érveltek azzal is, hogy a téma nyomós közérdek, illetve a felperes adatkérése bizonytalan tartalmú. A Fővárosi Törvényszék pénteken elutasító döntése szóbeli indoklásában elsősorban az NFM döntéselőkészítésre vonatkozó hivatkozást fogadta el. Az elsőfokú bíróság szerint a Szél által kért iratok egy lezáratlan (!) döntéshozatali folyamathoz kapcsolódnak, és például a későbbi engedélyezési eljárásokban is lehet szerepük. Az ítélethirdetést követően Szél Bernadett azt nyilatkozta, fellebbez az elsőfokú döntés ellen. Schiffer András, az LMP társelnöke, aki korábban Szél jogi képviselője volt az ügyben, kifejtette: döntéselőkészítésre egy adat, irat kiadásának megtagadásánál akkor lehet hivatkozni, ha az a közigazgatásban – például egy minisztériumban – készült, hiszen ez a hivatkozás az Alkotmánybíróság több döntése szerint is elsősorban a közigazgatás befolyásmentes, pártatlan működését szolgálja. A paksi ügyben viszont nem tisztázott, hogy a kért iratok mely része készült állami szervnél. Amelyek ugyanis nem ott készültek, azokat nem lehet döntéselőkészítő anyagokként a nyilvánosságtól elzárni.