Nem több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Fotó: Abcúg / Magócsi Márton

-

Az iskolai légkört mérgező kortárs erőszakkal szemben semmit nem érnek az olyan hagyományos, fegyelmezésen alapuló pedagógiai módszerek, mint az intőosztogatás vagy egy fegyelmi eljárás. Ezt ismerték fel azok az iskolák, amik csatlakoztak a budapesti Zuglóból, amerikai mintára indult Békés Iskolák programhoz. A modellprogram módszertant és szemléletmódot ad a tanárok kezébe az iskolai agresszió kezeléséhez, ráadásul a saját problémáinak lelkiismeretes feltárására sarkallja a részt vevő iskolákat.


Bármennyire is igyekeznének a problémát a szőnyeg alá söpörni, a legtöbb iskolában valószínűleg megjelenik a diákok közötti bántalmazás, agresszió valamilyen formája – írja az Abcúg. Ha egy intézmény vezetése úgy dönt, megpróbálja valamilyen módon kezelni az iskola légkörét mérgező bántalmazó helyzeteket, ma már eszközök egész tárházából válogathat.

Korábban az Abcúg is írt például a finn KiVa programról, ami a gyerekeknek szituációs játékokon és csoportfeladatokon keresztül tanítja meg, miért nincs rendben a bántalmazás, de a rendőrség prevenciós szakemberei vagy az iskolai szociális munkás is tarthat az iskolákban kortárs bántalmazásról felvilágosító munkát.


Békés Harcos foglalkozás a zuglói Móra Ferenc Általános Iskolában


A közép-európai régióban működő, újító társadalmi projekteket támogató osztrák Sozial Marie díj 2017-es jelöltjei között viszont találtunk egy olyan programot, amely olyan technikákkal vértezi fel a tanárokat, amik túlmutatnak a szokásos fegyelmező-büntető megoldásokon.

A budapesti Zuglóból, amerikai mintára indult Békés Iskolák program egyik alapvetése, hogy a gyerekek közötti bántalmazó helyzeteket legtöbbször nem lehet a szokásos módszerekkel: intővel vagy magatartás egyessel kezelni. Olyan iskolai légkör kialakítására van szükség, ahol a gyerekek saját maguk ismerik fel, ha környezetükben valaki bántalmazóvá vagy áldozattá válik, és nem hagyják, hogy ez újra és újra megismétlődjön.

Nincs ideje elolvasni? Hallgassa meg!



Amerikai pszichológusok ötletei Zuglóban, Vecsésen, Székesfehérváron

A Békés Iskolák egy modellprogram, ami az iskolai agresszió megelőzésére és kezelésére kitalált “békítő szemléletet” hivatott terjeszteni a magyar iskolákban. A program elméleti alapját egy amerikai szerzőpáros, a pszichiáter Stuart W. Twemlow és a bölcsész Fank C. Sacco terepmunkán alapuló könyve, a magyarra is lefordított Miért nem működnek az iskolai bántalmazás-ellenes programok? adja.

A könyvben a szerzőpáros konkrét útmutatást ad arra, önkéntes munkával mit tehetnek tanárok az iskolájukban jelenlévő erőszak hosszú távú mérsékléséért és azért, hogy a gyerekek időben felismerjék a bántalmazó helyzeteket és tegyenek is ellenük.

Erre a tudásanyagra építve kezdte el az iskolai prevencióval is foglalkozó budapesti Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. megszervezni először XIV. kerületi iskolákban a pedagógusokból és iskolapszichológusokból álló, úgynevezett “békítő teameket”. Ezek a kis csoportok a Békés Iskolák modell alapegységei, amelyek az erőszakmentességet terjesztik az iskolákban, ahol működnek.

A program elindulása óta pedig fővárosi iskolák mellett már több vidéki: egy székesfehérvári, egy vecsési, egy győri, egy kiskőrösi és egy kalocsai iskola is meghonosította és alkalmazza a módszert.



Az iskola saját maga mérte fel, mi a baj

“Az egyik első lépés a békítő team megalakulása után, hogy az iskolában felmérjük, milyen mértékben és milyen formában van jelen az erőszak” – mesélt a program elindulásáról Parrag Bianka, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat tanácsadó szakpszichológusa, aki egyik kollégájával megalakítója a Fejér Megyei Békítő Teamnek, és tagja a Székesfehérvári István Király Általános Iskolában működő Békítő Teamnek.

Az István Király egy lakótelepi környezetben lévő iskola, sok hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű (sni-s) gyerek jár ide. Részben ebből a helyzetből is adódik, hogy az egymástól sokszor nagyon különböző szociális hátterű vagy viselkedésű diákok közt kialakulnak feszültségek – magyarázta Parrag Bianka. Hozzátette: a diákok közt megjelenő kortárs bántalmazásos helyzetekre szeretett volna komplexebb választ adni annál, hogy időnként az iskolai szociális munkás beszélgessen osztályfőnöki órán a gyerekekkel a problémáról.


Ezek a beszélgetések ott és akkor nagyon jók, de tapasztalatom szerint hamar lecsengenek. Valami olyasmire volt szükség, amit a hétköznapokba is be tudunk építeni”

– magyarázta Parrag. Így találták meg a Békés Iskolák programot.


Inkább a verbális erőszak

Az István Királyban az iskolai légkört és az erőszak megjelenési formáit felmérő belsős kutatás azt mutatta ki, hogy nem is annyira a fizikai, mint inkább a verbális és kapcsolati bántalmazás a gyakori: az osztályokban egymás csúfolása, kiközösítése rombolja a közösséget. A felső tagozatban pedig megjelennek az internetes bántalmazás különböző formái is – a problémáról bővebben ebben a cikkben olvashat.


több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Bátorságot és ritmusérzéket fejlesztő gyakorlat a Békés Harcos foglalkozáson


Mivel a kutatás során nem csak a diákokat, a tanárokat és a technikai személyzetet, hanem a szülőket is megkérdezték, kiderült, hogy főleg a felső tagozatos diákok szülei körében sokaknak alig volt rálátása arra, gyerekük érintett-e valahogy az iskolai erőszakban. “Ennek nagyrészt az az oka, hogy a kamaszok könnyebben eltűnnek a szüleik szeme elől, másrészt viszont vannak olyan gyerekek, akiknek az érzelmi életére egyszerűen nem figyel a családjuk” – magyarázta Parrag Bianka.

A székesfehérvári intézménnyel szorosan együttműködő szakpszichológus úgy látja, korábban maga az iskola is kevésbé volt tudatos a bántalmazó helyzetek felismerésében és kezelésében: dilemma volt például, hogy az iskola falain kívül történő helyzetekkel kapcsolatban meddig terjed az iskola felelőssége. Ha pedig a bántalmazó helyzeteket kezelték valahogy, akkor is leginkább a házirendes protokollt alkalmazták az általános iskolában, amiről egy idő után bebizonyosodott, hogy lényegében hatástalan. “Szaktanári vagy igazgatói intőkkel semmire sem mentek ezekben a helyzetekben.”


Megjavítani köztük a kapcsolatot

A régimódi fegyelmező módszer helyett a Békés Iskolák program kínált alternatívát az iskolának. Az úgynevezett resztoratív (helyreállító) módszer lényege, hogy a megtorlásközpontú szemlélettel ellentétben arra helyezi a hangsúlyt, hogy az áldozat és a bántalmazó kapcsolata helyreálljon. A két fél és egy közvetítő arról próbál beszélgetni, hogyan lehet helyrehozni köztük a dolgokat, így a bántalmazó is szembesül azzal, milyen károkat okozott az áldozatnak. Ezt a helyzetkezelési technikát egyébként az eredeti amerikai program nem tartalmazza, a magyarországi meghonosításkor került bele az eszköztárba.

Parrag Bianka a Békés Iskolák programban azt is szeretné elérni a székesfehérvári iskolában, hogy ne csak konkrét problémás helyzetekben beszélgessenek bántalmazásról az osztályok, hanem minden tanítási nap elején, egy rövid beszélgetőkörön lehessen társas kapcsolatokról beszélni. Alternatív iskolákban ez általános gyakorlat, Parrag Bianka pedig úgy látja, az iskola vezetése is nyitott az ilyen és ehhez hasonló oktatási innovációkra.


több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Karászi Sándor aikido-edző negyedikeseknek tart Békés Harcos foglalkozást


Békés Harcos

A zuglói Móra Ferenc Általános iskola volt az egyik első intézmény, ahol elindult a Békés Iskolák program. Az iskolában 3 éve állt össze a békítő team, amely azóta több erőszakmentességről szóló iskolai kampányt, projekthetet levezényelt már, és kezdettől fogva monitorozza az iskolai kortárs erőszak mértékét és megjelenési formáit az iskolában.

“A legösszetettebben ebben az intézményben működik a Békés Iskolák program” – mondta el a Zuglói Közbiztonsági non-profit Kft. prevenciós munkatársa, Adler Katalin, a program egyik elindítója. A Mórában ugyanis kiegészül még egy elemmel a modell: a gyerekek mozgásközpontú foglalkozásokon tanulhatják meg, hogyan álljanak ki magukért, vagy éppen másokért, illetve hogyan ne váljanak áldozattá, vagy ne legyenek tétlen szemlélői egy bántalmazó helyzetnek.

“Rendhagyó testnevelés-órák ezek, amiket kicsiknek, 1-4. osztályosoknak tartok kéthetente egyszer. Egy keretmesébe illesztve olyan játékos feladatokat adok a gyerekeknek, amelyekkel különböző emberi tulajdonságokat fejlesztek bennük” – magyarázta Karászi Sándor aikido-edző, a foglalkozások vezetője, amikor a Mórában jártunk, hogy egyik óráját megnézzük.


Bizalom, bátorság, szolidaritás és jó kiállás

Mikor elkezdődött a rendhagyó tornaóra, a köré gyűlő negyedikeseknek azt a feladatot adta Sándor, hogy hasra feküdve egy körben kapaszkodjanak össze, egy kiválasztott gyereknek viszont állva kellett maradnia, és mintha répát húzna ki a földből – Sándor ezt a keretmesét használta -, egy kiválasztott társát ki kellett szakítania a földön fekvő körből. Ha ez sikerült, a kiszakított is kihúzhatta egy társát, és így tovább.


több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

Szolidaritást és együttműködést fejlesztő játék


“Ezzel a feladattal egyrészt a szolidaritásra tanítom őket, hiszen a gyerekeknek nem szabad engedniük, hogy a társukat elszakítsák tőlük, másrészt pedig az összefogás erejének megértetésére is használható ez a feladat: a “répákat” kihúzó gyerekek hamar rájönnek, hogy ketten könnyebben boldogulnak” – magyarázta Karászi Sándor.

Egy másik feladattal a ritmusérzék mellett a bátorságot és a bizalmat fejleszti az aikido-edző: a bordásfal mellett pörgetett kötél alatt úgy kell párosával kézen fogva átmennie a gyerekeknek, hogy közben az egyikük szeme csukva van, tehát teljesen a társára van bízva.

Bár az alsósok, talán a negyedikeseket leszámítva még kicsik az aikido, mint harcművészet elsajátításához, Sándor ezért próbál olyan elemeket is bevinni foglalkozásaira, amik a küzdősport alapelemét: a határozott kiállást fejlesztik. A harcművész szerint az aikido azért alkalmas a Békés Iskolák programon belül az erőszakmentességre nevelésre, mert nem a támadásról szól: az aikidós sosem használ fizikai erőt, hanem a támadó lendületét használja ki a támadás kivédésére.


több az erőszak az iskolákban, csak már nem söprik a szőnyeg alá

A harcművészetek alapja az önbizalom, a testtudat és a kiállás


Nem több az iskolai erőszak, csak már nem söprik a szőnyeg alá



A Békés Iskolák programhoz azért fordulnak a tanárok, mert egyszerűen a hagyományos módszereket haszontalannak, magukat pedig tehetetlennek érzik az ilyen kortárs bántalmazásos helyzetekben“

– magyarázta Adler Katalin, aki a program egyfajta koordinátoraként rálát a Békés Iskolák program összes tagiskolájára. Majd hozzátette:


Egyre több iskola kér segítséget ennek a problémának a kezelésére, de én azt hiszem, ez nem azért van, mert egyre gyakoribb vagy durvább az iskolai erőszak. Egyszerűen csak kezdenek kinyitni az idáig problémáikat a saját falaik között maguknak megtartó intézmények.”