Nem segítünk hatalomba senkit - interjú Szél Bernadettel

Fotó: Vs.hu/Kozma Zsuzsi / Vs.hu/Kozma Zsuzsi

-

Szél Bernadett 2012-ben lett parlamenti képviselő. Alig két év alatt a Lehet más a Politika meghatározó alakja és társelnöke lett.


A 2010-es választásokon a Lehet Más a Politika még inkább egy zöld liberális pártnak tűnt, most már erősebbnek érzem a rendszerkritikus voltát. Mi hozta ezt a változást? Az LMP kezdettől fogva rendszerkritikus párt. Az elmúlt négy évben is ehhez híven 21. századi megoldásokat javasoltunk, globalizáció-kritikusként viselkedtünk. Éppen ezért nem köteleződtünk el soha az elmúlt időszak politikai pártjainak. Amikor én beléptem, akkor kaptam egy tájékoztatót. Ebben pontosan le volt írva, hogy a képviselt nézetek melyik része milyen oldalhoz köthető. Jellemzően baloldali gondolat a szociális érzékenység, a gazdaságpolitikánk, liberális vonal a jogvédelem, de konzervatív oldalról jön a kisközösségek és a helyi gazdaság védelme. Ezek mutatják, hogy az LMP nem helyezhető el a jobb-bal tengelyen. Ha már a tengelyeknél járunk. Hogyan helyezhető el a párt az euroszkeptikus és a pro-EU skálán? Nem vagyunk unióellenesek, mi megreformálni szeretnénk az EU-t, ami a mostani formájában mindenképpen fejlesztésre szorul. Mi kivennénk a tőke szabad áramlása alól a termőföldeket. De mindenképpen szükség van egy erős Európára, egy erős unióra, amely nem konzerválja az újonnan csatlakozók lemaradását. Ha hosszú távon versenyképesek akarunk lenni a közösség szintjén, akkor ezeket a problémákat meg kell oldani.


-


Kampánynyitó eseményükön Schiffer András társelnök azt mondta, hogy egy „függőségmentes” Magyarországért küzdenek. Ezért harcolnak az orosz hitelből épülő Paks ellen, vagy azonnal bezáratnák az atomerőművet? Mi alapvetően azt szorgalmazzuk, hogy vonuljunk ki az atomenergiából. Ezt középtávon látjuk reálisnak, az általunk ismert kutatások szerint például 2040-re lenne ez lehetséges. A függőség csökkentését az energiaellátás terén is meg kell erősíteni, nemcsak pénzügyi téren. Ezért kell a hazai ásványkincseket, erőforrásokat, sőt a mérnöki fejlesztéseket előtérbe hozni. A megújuló energiaipar pont ezt tenné, úgy, hogy közben valódi és válságálló munkahelyeket teremtene, a gazdaság egészének is jót tenne. Az új blokkok viszont minden szempontból ahhoz az Oroszországhoz láncolnának minket, amelyiknek a gáz miatt már így is éppen eléggé kitettek vagyunk. Pénzügyileg is kiszolgáltatottá válnánk, ráadásul az uránt is tőlük szereznénk be, valamint a hulladékgazdálkodást is Oroszország végezné 20 évig. Az atomenergia számunkra nem alternatíva. Használatának következményei beláthatatlanok, a kiégett fűtőelemek több százezer év alatt bomlanak le. Azt is látni kell, ha gond van egy erőműben, az határokon átívelő problémát jelent: a fukusimai katasztrófát követően most érte el az Egyesült Államok partjait a szennyezett víz, ez tehát nem lokális, hanem globális probléma. Például azt még most sem tudjuk, hogy a legutóbbi tragédiából miként fog kilábalni ez a bolygó. Magyarországon még az előző kormányok is tettek lépéseket a paksi bővítésért... Az, ahogy ezt a témát Magyarországon mindenkor kezelték, még veszélyesebbé teszi az egész kérdést. Már a Gyurcsány- és a Bajnai- kormányok is túl sokat titkolóztak, állandó volt az információhiány, sem a politikusokat, sem a lakosságot nem avatták be semmibe. Emlékszem, az elvi előkészítésről szóló 2009-es szavazáskor azt mondta a szocialista Podolák György, hogy felelőtlenség lett volna a képviselőknek több információt mondani, mert még megzavarta volna őket. Az elvi előkészítésről szóló, mindenki által másként értelmezett jogszabályt a Fidesz és az MSZP nagy egyetértésben támogatta, aztán 2011-ben az atomtörvényben egy rész megváltoztatásával elérte a Fidesz, hogy csak az elvi előkészítésről szóló döntéshez kelljen a Parlament felhatalmazása. Ezzel ők gyakorlatilag meghekkelték az atomtörvényt, és szabad utat adtak maguknak.



Az LMP már tavaly decemberben, a bővítés híre előtt kérte a Pakssal kapcsolatos dokumentumokat, azóta Ön folyamatosan a nyilvánosságra hozásukért küzd. Mit várnak, mit fognak ezekből megtudni? Amikor ezt elkezdtük, akkor semmit sem lehetett tudni, csak felbukkant Paks II. a törvényekben. Ez pedig nonszensz, mert egy nemlétező erőműről van szó. Amikor kértük, hogy a Fenntartható fejlődés bizottsága foglalkozzon ezzel, akkor azt a kétharmad lesöpörte, mondván, ez nem aktuális. Nem sokkal később, váratlanul, egy megtévesztő címmel estéről reggelre összehívtak egy gazdasági bizottsági ülést, láthatóan mindent elkövetve azért, hogy az ellenzék ne tudjon érdemben közreműködni. Ekkor kezdtek el azzal is trükközni, hogy kapacitásbővítés helyett a kapacitás fenntartásának nevezték Paks II ügyét. Ez a történet a kezdetektől bűzlik. Minden információt úgy kell kihúzni belőlük. Én most azért harcolok, hogy a kormány lépéskényszerbe kerüljön, hogy ne sunnyoghassa el ezt az egészet. Hogy rákényszerüljön arra, hogy ne a fejünk felett döntsön úgy, hogy mi semmit sem tudunk. Azt akarom, hogy ne retorikai trükközés legyen, hanem vállalja az igazságot. Hogy a kormány ne mondhassa azt, hogy a napvilágra került orosz hitelszerződésben nincsenek újdonságok, mint azt tette Orbán Gábor államtitkár. Látni akarjuk, hogy mi van azokban a dokumentumokban, amelyekben a fejünk felett döntöttek. Ön szerint, ha Paks II-ről minden dokumentum nyilvánossá válna, befolyásolhatja-e a választások eredményét? Egyáltalán ezek kiderülhetnek addig? Több közérdekű adatigénylésem van folyamatban, több bírósági tárgyalás is lesz. Az egyik tárgyalás éppen április 9-én, tehát már a választások után. Viszont az MVM Paks II-nél  folyamatban lévő kérésem, hogy hatástanulmányokat megkapjak, vagy ha titkosak, akkor belenézhessek. Ennek határideje még márciusban lejár. Választások előtt vagyunk, ezek mind befolyásolják az eredményt, de a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Létfontosságú tudnunk, hogyan  kezelnék a nukleáris hulladékokat,  miként oldanák  meg az erőmű hűtését, akarnak-e vízlépcsőt a Dunára stb. Ezeket pedig mind a hatástanulmányokból tudhatjuk meg. Paks sorsa ráadásul jóval túlmutat önmagán. Tökéletes áttekintést ad arról az állapotról, amelyben 25 éve fuldoklunk. Tanúskodik az átláthatóság hiányáról, a hatalmas korrupciós kockázatról, arról, hogy a politikusok sorra, nyíltan belehazudnak a kamerába, a háttérben folyó üzletekről, valamint arról, hogy a régi elit képtelen felnőni a 21. századi kihívásokhoz.


-


Pont aznap, amikor Ön Pakson járt, az orosz állam közzé tette a hitelszerződést. A részleteket ismerve, ha Önök hatalomra kerülnének, mit kezdenének a kölcsönnel? A paksi projekt leállításával kezdenénk a folyamatot. Sajnos egyelőre nem áll úgy a dolog, hogy 2014-ben LMP-kormány alakuljon, viszont a küzdelmet folytatni fogjuk. A hitellel kapcsolatban máris írásbeli kérdést szegeztem a kormánynak, hogy megtudjuk, milyen mozgástere van Magyarországnak: tudnunk kell, hogy amit az orosz kormányzati portál nyilvánosságra hozott, azt a verziót kell-e elfogadnunk. Ez ultimátumként is értelmezhető, vagy van valamiféle mozgásterünk, vissza lehet egyáltalán lépni ebből, vagy egyes pontokon tudnak-e és akarnak-e változtatni a kormányban? A hitelszerződésből az mindenesetre látszik, hogy a kormány tarthatatlan állapotba hajszolja Magyarországot.


Elmondták, hogy vállalhatatlannak tartják, hogy koalícióra lépjenek bármelyik párttal. Paks nem indokolhatná, hogy mégis kormányzó párt legyenek egy szövetségben? Nem segítünk hatalomba senkit, aki az elmúlt 25 évben uralkodó hazai állapotokért felelős. De ez igazából még gondolatkísérletnek is rossz, mert a jelenlegi rendszer úgy van felépítve, hogy a győztest jutalmazza. Mai közvéleménykutatási ismereteink szerint gyakorlatilag nem létezik olyan helyzet, hogy koalícióra kényszerüljön valamelyik oldal. Ha az LMP nem készül kormányzásra, milyen céljaik vannak a következő ciklusban? Létfontosságú, hogy kontrolláljuk a kormányt. Meg lehet nézni az LMP négyéves munkáját, abból látszik, hogy mit tettünk le az asztalra, milyen ügyeket képviseltünk. Az a célunk, hogy továbbra is úgy képviseljük a választókat, hogy lássák, mi lenne, ha a Lehet Más a Politika kormányon volna. Úgy érzem, nagyon aktív ellenzék és párt voltunk ebben a ciklusban. Konstruktív ellenzékként  viselkedtünk minden kérdésben, meg lehet nézni a módosító javaslatainkat, a törvénytervezeteinket. Nem rizikós ez, amikor egy olyan kétpólusú választói logika terjedt el, amelyik vagy kormányt akar váltani, vagy megtartani a meglévőt? Magyarország érdeke az, hogy véget érjen a több évtizedes bénultság, teszetoszaság, hogy végre olyan állapotok jöjjenek létre, amelyek igazodnak a 21. század követelményeihez. Jelenleg mi vagyunk ez egyetlen olyan hiteles politikai erő, amelyik ki tudja vezetni ezt az országot a jobbra-balra forgó mókuskerékből. A választók érzékelik, hogy mi valós alternatívát kínálunk, amelyik rendszerszinten csökkenti a korrupciós kockázatot, valódi, válságálló munkahelyeket teremt, helyzetbe hozza a vidéket és a családi gazdaságokat. Schiffer András azt mondta a kampánnyitójukon, hogy „az LMP a remény pártja”… Pontosan! Az LMP meg akarja mutatni, hogy ki lehet szabadítani Magyarországot az oligarchák fogságából. Az elmúlt években több oldalról is szívták az ország vérét, amit az ország nem fog sokáig bírni.


-


Egyre több közvélemény-kutató méri az LMP-t bejutó helyre. Lehetnek olyan egyéni körzetek, ahol meglepetést okoznak? Igen, egyértelműen emelkedik a párt támogatottsága. Lehetnek olyan választókerületek, ahol meglepetést okozhatunk, például Szekszárd, Hadházy Ákos kerülete. Ákos robbantotta ki a trafikbotrányt, és vállalta, hogy szakít a Fidesszel, az addigi pártjával. Ő egy olyan pártot akar erősíteni, amelyik harcol a korrupció ellen, és ezt az LMP-ben megtalálta.  Pártokkal nem egyeznek ki, de azokkal, akik „az elmúlt huszonnégy év” politikai erőitől térnek meg, befogadják? Ákos szakított azzal a párttal és annak nézeteivel. Nyilván neki is idő kellett, hogy lássa, hogyan működik a Fidesz, de amint érzékelte ezt, felállt. A trafikbotrányt ő robbantotta ki, így ő  az egyik, aki a legtöbbet tette azért, hogy lássuk a kormány valódi arcát, neki köszönhetően olvadt le a kommunikációs cukormáz, és derült fény az egyik legnagyobb korrupciós botrányra. Most mind a 106 körzetben indul jelöltjük, és esélyesként Ön is egy vidéki indulót említett. Négy éve inkább a főváros pártjának tűntek. Egyértelműen kezd kiegyenlítődni ez a fajta eltolódás. Ennek kifejezetten örülünk, mert Magyarországon csak akkor lehet egyről a kettőre jutni, ha a vidéken valódi, 21. századi alternatívákat tudunk adni. Ilyen a programunkban a helyi gazdaságok fejlesztése, a zöldgazdasággal egyetemben. Emellett a legfontosabb célunk, hogy helyben keletkezzenek valódi munkahelyek. Valódiak, nem úgy, mint a közmunkában, amely semmire sem adott megoldást. Mi úgy számoljuk, hogy 200 000 munkahelyet tudnánk csak a helyi gazdaságok helyzetbe hozásával létrehozni. Szakítanánk azzal a nagybirtokon alapuló rendszerrel is, amely jelenleg domináns, és ahol jellemzően nagyon sok vegyszert és gépet használnak, de kevés élő munkát igényelnek. Emiatt is mondjuk, hogy a Fidesz egyik legcsúnyább hazugsága volt, amikor azt ígérte, hogy fejleszti a családi gazdaságokat. Helyette megkaptuk az oligarcháknak kedvező földpályázati rendszert. Ellenzékből ezt nehezen tudnák megvalósítani… Addig is, amíg kormányra kerülhetünk, sok fontos munkát tudunk és kell is elvégeznünk. Ebben a ciklusban  több esetben is sikerült elérnünk, hogy a kormány elfogadja a javaslatainkat. Ertsey Katalin párttársam például a családi napközik ügyében tudott nyomást gyakorolni, és ez volt az első ellenzéki javaslat, amelyet elfogadtak. A családon belüli erőszak ügyében is rengeteget tettünk. A rezsicsökkentés kezdetekor mi kapásból azt javasoltuk, hogy a házak szigetelésével és energiahatékonyságának fejlesztésével érjünk el megtakarítást. Például egy olyan konstrukcióban, amelyben a beruházásokat a szolgáltatók hiteleznék, ezt aztán olyan módon lehetne törleszteni, hogy egy ideig a korábbi, a magasabb rezsit fizetik az emberek, és amikor visszaadták a beruházás költségeit, onnantól kezdve tartósan az alacsonyabb rezsit fizetik. Nemrég hallottam, hogy némi csúszással, de a kormány is elkezdett erről beszélni. Én számos általunk képviselt ügynél azt látom, hogy előrébb jutottunk. Ellenzékből is sokat lehet tenni, és mi amit tudunk, azt meg is fogjuk tenni.


Szél Bernadett- Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

-


Kiemelten foglalkoznak a nők ügyével, Ön az egyetlen női miniszterelnök-jelölt… Én nem vagyok miniszterelnök-­jelölt! Schiffer András is csak utalt arra, hogy én lennék, ha olyan helyzetben volnánk, hogy ilyesmiről beszéljünk. A nők ügye valóban kiemelten fontos nekünk, ezért is vezettük be a pártban a nemi kvótát. Az a célunk, hogy kiegyenesítsük a férfiak irányába lejtő pályát, hogy végre helyzetbe hozzuk a nőket. Szeretnénk elérni, hogy a jövőben a pártok vegyék komolyan a nők részvételét a döntéshozásban, hogy végre változzon a női részvétel siralmas helyzete a magyar parlamentben. Nagyon szomorú, hogy ezzel a témával jó ideje senki sem foglalkozik Magyarországon, pedig ez az ország ügye. Nem gondolja, hogy a női kvóta csak konzerválja ezt a helyzetet? A politika így nem marad meg egy olyan pályának, ahova erőszakkal kell betuszkolni a nőket? Egyáltalán nem. Nagyon súlyos az aránytalanság a nők és a férfiak helyzete között. Fele-fele arányban élünk a társadalomban, a legfelsőbb döntéshozói szinteken viszont eltűnnek a nők. A pártoknak fel kéne ismernie, hogy ez nem fog megváltozni beavatkozás nélkül. Nemzetközi szinten a kvótarendszer működőképes. Utána, ha már a folyamat elindult, ezt el lehet majd hagyni. Nagyon jó példák erre a skandináv országok, ahol számos esetben már nincsen szükség külső szabályozásra. Ön egyszer azt mondta, ha a következő ciklusban ismét gyermeke lesz, akkor az ülésterembe is magával viszi a kicsit. Ha a gyermekem érdeke azt kívánná, akkor miért ne tehetném meg? Más nemzeti parlamentekben ebből a kérdésből nem csinálnak ekkora faksznit, mint itthon. Az Európa Tanácsban is látom, hogy az élet része a gyermekét magára kötő, dolgozó édesanya. Összességében is elengedhetetlen, hogy családbarátabbá váljon a Parlament mint munkahely. Egy példa: volt egy hetünk, amikor a költségvetési vita volt, erről tudni kell, hogy az egyik legintenzívebb hét. Sikerült úgy megszervezni, hogy pont az őszi szünetre került, úgyhogy fogtuk és bevittük a gyerekeinket a Parlamentbe. Még egy helyiséget sem kaptunk, hogy ott lehessenek. Már azon kiborultak, hogy a kicsik be mertek nézni a bársony függönyön keresztül az ülésterembe. Sőt én olyan helyről sem tudok az épületben, ahol egy anya a kisgyerekével kapcsolatos dolgokat megcsinálhatná. Kérdezem, hol van ilyenkor a családbarát Fidesz, ha még az Országházat sem tudta korszerűsíteni e tekintetben? Mellesleg, amikor kidolgoztuk erről a jogszabálytervezetet, simán leszavazták még a tárgysorozatba vételét is. Magyarországon addig van meg egyfajta nemi egyenlőség, míg egy nő el nem megy szülni. Utána a nőknek sokkal nehezebb a helyzete, beszűkülnek a karrierlehetőségei. Ezen mindenképpen változtatni kell, és mi nem pusztán beszélünk róla, hanem teszünk is érte.