Nem rejthetők a cégháló mögé a közérdekű adatok

Fotó: Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

-

Az alkotmánybírák – szemben a Kúriával – úgy látják, kiterjesztve kell értelmezni a közfeladatot ellátó szerv fogalmát. A döntés nyomán hamarosan kiderülhetnek a Vértesi Erőművet a csőd szélére juttató, 2008-as Kapolyi László-féle áramvásárlási üzlet részletei.


A közvetett állami tulajdonban lévő cégek is közfeladatot látnak el, így kötelesek biztosítani az általuk kezelt közérdekű adatok nyilvánosságát - mondta ki kedden nyilvánosságra hozott határozatában az Alkotmánybíróság (Ab). A határozat egy konkrét ügyben született: az Átlátszó.hu által a Vértesi Erőmű Zrt. ellen indított pert lezáró kúriai döntést semmisítette meg - így várhatóan megismerhetők lesznek az erőművet kis híján csődbe vivő üzlet adatai.

Az ügy még 2008-ra nyúlik vissza: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek 98 százalékos tulajdonában lévő Vértesi Erőmű szerződést kötött Kapolyi László egykori szocialista országgyűlési képviselő cégével a System Consulting Zrt-vel jelentős mennyiségű villamosenergia szállítására. A megrendelt energia jóval több volt, mint amit az oroszlányi erőmű maga meg tudott termelni, ezért a szabad piacon vásárolták össze azt.

Kapolyi azonban az utolsó pillanatban elállt az üzlettől, így a Vértesi Erőmű is felmondta az áramvásárlási szerződéseket. A villamosenergia-kereskedők pereket indítottak és nyertek az amúgy is veszteséges cég ellen. Emiatt 2010-ben a kormánynak 1,9 milliárd forint rendkívüli támogatással kellett kisegítenie az utolsó magyarországi mélyművelésű szénbányát működtető Vértesi Erőművet.

Az Átlátszó.hu ezeket az áramvásárlási szerződéseket mint közérdekű adatokat kérte a Vértesi Erőműtől, de a cég vezetése megtagadta azok kiadását. A bíróság első fokon az Átlátszónak adott igazat, de másodfokon a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, majd felülvizsgálati eljárásban a Kúria is elutasította az adatigénylést. A legfőbb bírói fórum szerint ugyanis a Vértesi Erőmű nem közfeladatot ellátó szerv, hiszen csak közvetve állami tulajdon, nincs is benne például az állami vagyonról szóló törvény állami cégeket felsoroló mellékletében.

A Kúria döntése ellen alkotmányjogi panaszt nyújtottak be, az Ab pedig az Átlátszónak adott igazat: a határozat indoklása szerint a Vértesi Erőmű igenis közfeladatot ellátó szerv, hiszen állami vagyonnal gazdálkodik, így az adatnyilvánosságot is biztosítania kell. Azzal, hogy a Kúria ezt szűkebben értelmezte, az Ab szerint indokolatlanul korlátozta az információszabadságot. Márpedig a testület már 1994-ben kimondta, hogy „információszabadság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja”.