Nem konteó: a Kartell dönti el, mennyi a dollár

Fotó: Thinkstock / Thinkstock

-

A Kartell, A banditák klubja, Egy csapat – egy álom, A maffia. Ez nem vicc, vagy túlzás; valóban ilyen elnevezésű titkos csetszobákban egyeztettek a legnagyobb bankok vezető kereskedői azért, hogy befolyásolják a devizaárfolyamokat és tisztességtelen nyereségre tegyenek szert. A kontinenseken átnyúló nyomozás nyáron indult. Kiterjed az aranykereskedésre is, a gyanú szerint a 20 billió dolláros aranypiacot is megpróbálták manipulálni.


Értékét tekintve a devizakereskedés a legnagyobb piac a világon: naponta 5,3 billió (!) dollárnyi pénz cserél gazdát (az éves magyar össztermék negyvenkétszerese), elég egy picikét megpiszkálni, hogy nagyot lehessen szakítani. Azt, hogy a devizaárfolyamok hogyan képesek akár országok és emberek millióinak sorsát befolyásolni, az euróválság óta nem kell magyarázni senkinek (lásd devizahitelek). A devizaárfolyamokat használják olyan indexek kiszámításához is, melyek alapján döntenek törlesztőrészletek mértékéről, de sok befektetési alap értékét ugyancsak befolyásolják a devizaárak.


Felbukkan a kartell

A botrányt a Bloomberg robbantotta ki a nyáron, több kereskedő vallomására és emailezésére alapozva. A gyanú szerint a kereskedők összejátszottak, befolyásolták az árfolyamokat, és az irányadó indexeket, ügyfeleiket megkárosítva személyes érdekeiket helyezték előtérbe az üzletek megkötésekor. A világ legnagyobb és legfontosabb befektetési bankjai az érintettek (JPMorgan, Citigroup, USB, Barclays, Deutsche Bank, Royal Bank of Scotland).

Hogyan vehette át a Kartell a hatalmat?

Hogy mindez megtörténhetett, azt három tényező együttes fennállása okozta: a piac szabályozatlansága, a devizakereskedés sajátossága (az ún. zárószakasz intézménye), valamint az, hogy néhány kézben összpontosul a kereskedés nagy része; a pár tucat kereskedő ismeri egymást és jóban is vannak.

Tiszta vadnyugat

A devizakereskedés – szemben például a szigorú szabályok szerint működő tőzsdékkel, vagy a kötvénypiacokkal – teljesen szabályozatlan terület. A deviza ugyanis nem minősül befektetési eszköznek, így nem vonatkozik rá semmiféle különleges szabály sem. Ha pedig valahol nincsenek szabályok és ellenőrzés, viszont minimális manipulációval milliókat lehet keresni, az vonzza a csalókat, és a kereskedők meg is találták számításukat. Különleges szabályok nincsenek, de azért nem lehet bármit megtenni. Az általános kartell- és trösztellenes törvények, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó szabályozások, az ügyfelek adatainak védelme itt is érvényesek, és ezek alapján elítélhetőek lennének a kereskedők. Feltéve, ha sikerül rájuk bizonyítani mindazt, amit az immáron a hatóságok kezében lévő bizonyítékok sugallnak.


A zárószakasz

Noha a kereskedés egész nap zajlik, van hatvan másodperc, ami kiemelten fontos: ez pedig a zárószakasz egy perce. A nap végére meg kell tudni mondani, hogyan alakultak az árfolyamok, mi erősödött, és mi gyengült: hány forintot ér egy euró (záróár). Erre való a zárószakasz. Ez alatt a hatvan másodperc alatt megkötött ügyletek alapján határozzák meg a záróárat, és azokat az indexeket (WM/Reuters rates), melyeket világszerte használnak bankárok és befektetők eszközeik értékének kiszámítására. Megfelelő koordinációval úgy lehet alakítani a kereslet-kínálatot a zárószakasz végére, hogy a kereskedőknek kedvezően alakuljanak az árfolyamok és az indexek. Azért, hogy a kereskedők minél többet keressenek (saját maguknak, nem pedig az ügyfeleiknek), megosztották egymással ügyfeleik adatait: ki, miből és mennyit szeretne venni a zárószakaszban. A piac hatalmas méretéből fakadóan az árfolyamokat csak pár pillanatra lehet eltéríteni, aztán jön a gyors korrekció - a zárószakasz 60 másodperce azonban még pont manipulálható.

Tényleg kartell, tényleg maffia

Az azonnali devizakereskedés (spotkereskedés, különböző devizák adásvétele azonnali hatállyal) egy kis és belterjes társaságban zajlik. A piac felének ellenőrzése négy bank kezében van. A Deutsche Banké a piac 15,2 százaléka, azt követi a Citigroup (14,9 százalék), a Barclays (10,2 százalék) és a UBS (10,1 százalék). A központ pedig London, az üzletek 41 százalékát itt kötik, ehhez képest még New York is kispálya (19 százalékos részesedéssel). Az azonnali kereskedés nem igényel komoly matektudást, ezért a személyes kapcsolatoknak kiemelten fontos szerepe van. A nagyjából tucatnyi kereskedő jó viszonyt ápol egymással, sokan közülük volt munkatársak, és egymáshoz jobban kötődnek, mint bankjaikhoz. Mivel londoniak, közel is laknak egymáshoz, gyakran összejárnak ebédelni, kirándulni vagy éppen golfozni. Ezeken az összejöveteleken nem csak játszottak, hanem megbeszélték, hogyan alakítsák az árfolyamokat, és pénzzel tömött fehér borítékot kapott az, aki a bennfentes információkat szállította – mondta el a Bloombergnek egy a neve elhallgatását kérő szemtanú. A személyes kapcsolatok nem csak az árfolyamokat befolyásolták, hanem azt is, hogyan kezelik az ügyfeleket: a legjobb üzleteket a fedezeti alapoknak kötötték, mert ők a legfontosabb partnerek és értenek a pénzhez. Utánuk következtek az intézményi befektetők (biztosítók, nyugdíjalapok), a sor végén pedig az autó- és telefongyártók álltak, ők kapták a legrosszabb árakat: mivel keveset tudnak a pénzpiacokról, könnyű őket átverni is.

Ganxsta Usher és a Kartell

A nyomozás középpontjában A Kartell nevű csetszoba, és annak is három tagja áll. Richard Usher (JPMorgan), Rohan Ramchandani (Citigroup) és Matt Gardiner (Barclays, UBS) mind bankjuk vezető kereskedői, a devizapiacon megforduló pénzek negyven százaléka ment át az ő kezeiken, ez napi 2 120 000 000 000 dollárt jelent. Úgy viccelődtek és osztottak meg egymással bizalmas információkat a cseten, mintha fel sem merülhetett volna, hogy ezeket rajtuk kívül más is láthatja. A csetszoba moderátora Usher volt, 2010-ben be is zárt A Kartell, mert Usher kilépett akkori munkahelyéről, a Royal Bank of Scotlandből. Amikor aztán pár hónappal később munkába állt a JPMorgennél, újraélesztette a csetszobát. Ramchandani és Usher annak a huszonhét tagú bizottságnak is tagja volt, amely a devizapiac szabályozását volt hivatott megalkotni.

Szabadlábon

A nyomozás még kezdeti szakaszban van, egyelőre sem kereskedőket, sem bankokat nem vádoltak meg semmivel. Usher, Ramchandani és Gardiner szabadlábon vannak, de amint elindult a vizsgálat, bankjaik felfüggesztették őket, több másik pénzintézet vezető kereskedőjével együtt. Ők tehát most otthon várják a vizsgálatok lezárultát, esetleg golfozással ütik el a hirtelen megsokszorozódott szabadidejüket. A Bloomberg megpróbálta elérni őket, de a kérdésekre nem válaszoltak sem ők, sem bankjaik. Egyedül a Deutsche Bank kommentálta a történteket annyival, hogy együttműködik a hatóságokkal a nyomozás során. A legtöbb bank bevezetett néhány óvintézkedést, például megtiltották a bankközi csetprogramok használatát, az ügyfelek pedig több kisebb tranzakcióra bontják fel ügyleteiket, és több bankot bíznak meg, hogy csökkentsék a kockázatot. (via Bloomberg)