„Nem jó ötlet komor Toldit forgatni”

Fotó: Vs.hu/Hirling Bálint / Vs.hu/Hirling Bálint

-

HÁTTÉR

Alexander van Dülmen neve még a rendszeres mozilátogatóknak sem cseng feltétlenül ismerősen, pedig az általa alapított A Company hozta el Magyarországra A király beszédét, Az életrevalókat vagy legutóbb a Halhatatlan szeretőket. A német producer a Fuss, fiú! bemutatója miatt járt Budapesten, és nem kizárt, hogy legközelebb már a Toldi koproducereként tér majd vissza.


Miért akart filmet forgatni a holokausztról? Mert mindig azt mondtam, hogy soha nem veszek részt egy holokausztfilmben sem. Komolyra fordítva a szót, tény, hogy már rengetegen forgattak erről a témáról, de most találtunk egy igazán különleges történetet. A Fuss, fiú! egy kisfiú szemszögéből meséli el a borzalmakat Lengyelországban. A film az egész holokausztnak ad néhány nagyon erős új szempontot: az egyik, hogy a nácik még attól sem riadtak vissza, hogy egy gyereket jelentős erőket mozgósítva üldözzenek egy erdőben. Ezenkívül a film árnyalja a lengyel történelmet is, mert kiderül, hogy voltak lengyelek, akik eladták a kisfiút egy üveg vodkáért, mások pedig az életüket kockáztatták érte. Az is egy elég mély üzenet, hogy a fiúnak katolikussá kell válnia a túlélés érdekében. Tehát felismeri, hogy abban a világban csak azért vesztette el az édesapját, mert zsidó. És talán a tény, hogy egy német rendező lengyel nyelven készít filmet, jelzi, hogy a két nép mára túllépett a második világháborúban történteken. Hogy jött képbe egy Oscar-díjas rendező, Pepe Danquart? Ő keresett meg engem azzal, hogy talált egy regényt, amely teljesen új szempontból tekint a holokausztra. Mondta, hogy meg akarja venni a könyv jogait, és kérdezte, hogy beszállnék-e. Az elkészült filmen érezhető, hogy nagyon fontos volt neki ez a történet. A regény szerzője a gyerekirodalom egyik fontos alakjaként lett ismert, korábban Andersen-díjat is kapott. Viszont egy olyan történet, amelyben félig levágják a kisfiú kezét, mégsem a legjobb esti mese. Mennyire akar a gyerekekhez szólni ez a film? A fiam most 12 éves, és neki minden további nélkül meg fogom mutatni. Egy 8-10 éves gyereknek még tényleg nem ilyet kell látnia, de a könyv is inkább ifjúsági történet, és nem gyerekeknek szóló mese.



A film mennyire tér el a könyvtől? A kronológia teljesen más, és a forgatókönyvben nem szerepelhetett annyi farm, amennyi a könyvben, mert csak feleslegesen nyújtotta volna a cselekményt. A végén pedig megismerünk egy kovácsot, akinek a lánya nem volt benne a könyvben, de a két fiatal találkozása ad a történetnek egy halvány romantikus szálat is. Magyarországon tavaly ősszel jelent meg A nagy füzet. Nekem úgy tűnik, a két történet eléggé hasonló. Igen, mivel mindkettő gyerekekről szól, és ugyanabban a korban játszódik, de A nagy füzet sokkal komorabb film. A Fuss, fiú! inkább a reményről szól. A film utolsó jelenete pedig elképesztően erős, ahogy a csonkított kezével ott ül az igazi Yoram Friedman. Persze A nagy füzet is kiváló film, amit igazol, hogy majdnem jelölték Oscar-díjra is. Sokan mondják, hogy már túl sok holokausztfilm készült el, de valahogy mégis mindig kiderül, hogy van még mit mondani a témában. Ezek szerint meggondolta magát a holokausztfilmekkel kapcsolatban? Általában nézve nem. Soha ne mondd, hogy soha, de most biztosan nem kezdek bele még egy ilyen történetbe. Milyen filmtervekkel foglakozik most? Dolgozunk egy erős közönségfilmen Antalyagrad címmel. Azért, mert bármennyi orosz turistát megkérdez az ember a törökországi nyaralásáról, ugyanazt fogja mondani. Nagyszerű ételek, gyönyörű tengerpart, remek vendéglátás, csak ne lenne ennyi német. A németek pedig ugyanezt mondják majd, csak fordítva: oroszokkal. Már régóta szerettem volna összehozni Til Schweigert és Fjodor Bondarcsukot egy közös filmben, mert mindketten nagyszerű színészek, és Fjodor legalább annyira ismert Oroszországban, mint Til Németországban. Egy Nagy Katalinról szóló film forgatókönyvét is elkezdtük előkészíteni, mert a Trónok Harca vagy a Tudorok televíziós sikere azt mutatja, hogy az emberek nagyon fogékonyak a harci jelenetekkel teli történelmi témákra, Katalin pedig fantasztikus nő volt. Németországban született, 14 évesen el kellett költöznie Oroszországba, hozzá kellett mennie a cárhoz, akinek a megölésében aztán részt vett, majd ő lett az orosz történelem egyik leghíresebb uralkodója. Amellett, hogy okos volt, a hálószobája sem volt üres, és volt néhány nagyon érdekes kalandja. Az európai felvilágosodás korában élt, levelezett Voltaire-rel, és vezetett két sikeres hadjáratot Törökország ellen. Ami pedig most különösen aktuális, hogy a Krím félszigetet is elfoglalta az oroszoknak. A sors fura humorérzéke, hogy először egy német cár csatolta a Krímet Oroszországhoz. A Potemkin-falvak pedig már önmagukban egy nagyon érdekes témát vetnek fel, hiszen ezzel a politikusok a mai napig játszanak: rengeteg a látványos szemfényvesztés valódi eredmény nélkül.


-


Elárulja, kit akar felkérni Katalinnak? Ez még későbbi döntésektől függ. Szükség van egy kész forgatókönyvre, el kell döntenünk, hogy angolul vagy eredeti nyelven forgatunk-e majd. Az előbbi változat esetén jöhetnek szóba nemzetközi sztárok, de az utóbbi verzió esetén olyan színésznő kell, aki németül és oroszul is meg tud szólalni a vásznon. Még elő kell teremtenünk a büdzsét, rendezőnk sincs, ezért még nagyon korai erről beszélni. Előtte még a Madame Bovary Mia Wasikovskával a főszerepben reményeink szerint a torontói filmfesztiválon fog debütálni. De egy nagy magyar projektben, a Toldiban is érintettek vagyunk. Milyen szinten? Ha egyszer végre elkészül, az A Company Hungary lesz a forgalmazója. A német A Company pedig koproducere lehet a filmnek. Ennek persze lennének feltételei: német helyszíneken kellene forgatni, vagy az utómunka egy részét kellene Németországba vinni, esetleg néhány nagyobb szerepet német színészekre kellene osztani. Ha ezek közül egyik sem teljesül, Németországban sem kapnánk rá támogatást. Magyarországon sem oszt ki a Filmalap olyan pénzt, aminek aztán nagy részét egy franciaországi forgatási helyszínen költik el. Ha sikerül egy ilyen hiteles kapcsolatot kiépíteni, az A Company örömmel száll be a projektbe. Már van aláírt szándéknyilatkozat, mert a forgatókönyv jó, és nagyon ambiciózus vállalkozásnak tartom, de a mérete miatt nagyon nehéz feladat. Szerintem rengeteg pénz szükséges hozzá, és el kell dönteni, hogy magyarul vagy angolul forgassunk. Egy ilyen szintű nemzetközi filmnek 20-30 millió dolláros költségvetés kellene közismert sztárokkal a főszerepben. Ha a magyar verziót választjuk, akkor olcsóbban is elkészülhet. Viszont ha német pénz is lesz a filmben, már nem lesz elég a magyar piac. Ettől még nem kell angolul forgatni a filmet, és a Toldit sem kell feltétlenül német moziban bemutatni. Az angol forgatókönyvet elküldtem német kereskedelmi televízióknak, mert ez Németországban inkább számukra lehet nagy szám. Arra sokkal nagyobb az esély, hogy valamelyik televíziót érdekli majd a Toldi a történelmi téma, a csaták, a vér, az akció és a szerelmi szál miatt.


-


Szóval a forgatókönyv és a rendező személye ellen sincs kifogása? Egyáltalán nem. A stábra viszont még nem bólintottam rá. Miért? Azért, mert ez a költségvetés nagyságától és a még eldöntetlen nyelvi koncepciótól függ. Ki fog erről döntést hozni? A rendező és Andy Vajna a producerekkel együtt. Ha ők eldöntik, hogy néz ki a költségvetés, a stáb, a nyelv, valószínűleg meg tudunk majd állapodni. Valami nagyon furcsa fordulatnak kellene történnie ahhoz, hogy kihátráljunk. Legfeljebb akkor lennének kételyeim, ha félmillió dollárból akarnák leforgatni az egészet. Ha olyan döntés születik, hogy nagy, nemzetközi produkció készül el, milyen külföldi színészt hozna be? Említettem néhány javaslatot, de ezeket most nem akarom elmondani, mert inkább csak tájékozódási pontoknak szántam őket. Én olyan stílust tudok elképzelni, mint amilyet Oliver Stone Nagy Sándorról szóló filmjében láttunk. Nem hinném, hogy jó ötlet lenne egy nagyon komor filmet forgatni a Toldiból. Attól is függ a dolog, hogy több színész játssza-e a főszerepet, vagy majd a sminkmesterek dolga lesz egyvalakiből fiatal és idős karaktert is faragni.


-


Amikor 2009-ben Magyarországra érkezett, és megvásárolta az akkori Budapest Film 51 százalékát, azt nyilatkozta, hogy hihetetlenül kedvező a helyzet ahhoz, hogy a cég Magyarország vezető független tartalomszolgáltatója legyen. Sikerült elérni ezt a célt? Nem, mert még nem tudtunk minden előttünk álló nehéz feladatot megoldani. A Budapest Film korábban leginkább művészfilmeket forgalmazott, de a televíziós csatornákat ezek nem érdekelték, pedig a filmforgalmazás biztos bevétele az ilyen eladásokból származik. Emiatt senkit nem lehet hibáztatni, egyszerűen változott a piac. A másik nehézség, amit nem láthattunk előre, hogy nem sokkal azt követően, hogy beszálltunk a magyar piacra, leállt a magyar filmek gyártása. Ha pedig magyar filmeket szeretnél forgalmazni, de egyszerűen három-négy évig nem készül el semmi, akkor mihez kezdesz? Így is volt néhány nagyobb sikerünk, mint A király beszéde vagy A fekete hattyú, de ennél azért többre számítottunk. Az sem segít, hogy a filmekért dollárban kell fizetnünk, míg az eltelt időben a forint gyengült, a mozis jegyárak pedig nem emelkedtek ezzel arányosan. Mik a tervek a jövőre nézve? Több filmet szeretnénk forgalmazni. Mivel ismét készülnek magyar filmek, az A Companynek ismét lesz lehetősége ezekkel foglalkozni. Még nem biztos, de arra is van esély, hogy több magyar film gyártásába is bekapcsolódunk. Művészfilmeket vagy inkább független közönségfilmeket akar Magyarországra hozni? Ezt nem lehet ennyire határozottan elválasztani. Tavaly behoztuk a közönségfilm kategóriába illeszkedő Machete gyilkolt, ami hatalmas bukás volt, de utána egy magyar művészfilm, A nagy füzet nagy siker lett. Meg kell találnunk a megfelelő független filmeket, de erre nincs jól bevált recept. Amikor pedig valamilyen produkciót behozunk, már a DVD- és a televíziós értékesítésben is gondolkodnunk kell, az RTL Klub és a TV2 pedig nem fog ráugrani egy szűk réteget érdeklő művészfilmre.


Mi lesz a Toldiból?

2013. június 6-án jelentette be a Magyar Nemzeti Filmalap, hogy 900 millió forinttal támogatja Pálfi György Toldi Miklós életéről szóló filmjének elkészülését. Akkor még arról volt szó, hogy ősszel akár el is kezdhetnék a forgatást, de ez mégsem jött össze. Helyette Pálfi januárban elkezdett forgatni egy Szabadesés című filmet, és az Origónak azt mondta, hogy mindennel készen áll, bármikor elkezdené a Toldit forgatni, már csak a Filmalap végső beleegyezésére vár. A rendszerváltás óta csak a Hídember (1 milliárd forint) és a Sorstalanság (920 millió forint) kapott ilyen nagyságrendű állami támogatást.

Hogy van ez a forgalmazókkal?

A berlini székhelyű A Company Filmed Entertainment 2010-ben vásárolt 51 százalékos részt a Budapest Filmben, mára pedig 99 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik. Ettől kezdve a Budapest Film magyar filmek mellett a német tulajdonos által behozott, főleg független filmeket forgalmazott. Tavaly szeptemberben nevezték át a céget A Company Hungaryra, de itt csak formai megújulásról volt szó: a néven kívül legfeljebb a cég logója változott, a stáb és a profil ugyanaz maradt. Az A Company hozta Magyarországra az utóbbi években A fekete hattyút, a 127 órát, A bőr, amelyben éleket vagy a Shame – A szégyentelent. A Budapest Film hagyományait követve a céljuk minél több magyar film forgalmazása, így a Csak a szél, A nagy füzet és az Isteni műszak is rajtuk keresztül jutott el a mozikba.