Nem az elvándorláshoz kell a kettős állampolgárság

Kálnoky Boris

a német Die Welt napilap isztambuli és délkelet-európai tudósítója

Nem az elvándorláshoz kell a kettős állampolgárság


2012 elején a Fidesz megvalósította azt, amit a szocialista elődkormány 2004-ben ellehetetlenített: állampolgárságot adott a határon túl élő magyaroknak. Erkölcsileg helyes döntés volt ez, és a lakosság többsége is helyeselte. Még az MSZP is mára kiállt a kettős állampolgárság mellett, noha korábban a kérdésben jelentős viták voltak a párton belül. Az MSZP-től balrább álló körök, ahogy a Demokratikus Koalíció politikusai, viszont továbbra is felettébb kritikusan viszonyulnak a határon túli magyarok kettős állampolgárságához, és nem fogják elismerni a konzervatívok sikerét. És ezért a baloldal minden módon megpróbál kifogást találni az intézkedésen. Az egyik ellenérv, hogy a magyar állampolgárság valójában nem erősítené, hanem gyengítené a szomszédos országok magyarjait, mondván a magyar útlevél csak a kivándorlást gyorsítja meg. Igen egyszerű azonban belátni, hogy ez az érv kevéssé stimmel. A több mint félmilliós "új" magyar többsége azon Romániában él, ahonnan 2014. január elsejétől korlátozások nélkül lehet munkát vállalni Nyugat-Európában. Tehát ha valaki az Európai Unió területén akar dolgozni, egészen mindegy, hogy magyar vagy román állampolgársággal rendelkezik. Persze bizonyára vannak olyan románok, akik már 2014 előtt megszerezték a magyar útlevelet, és azzal tudták Romániát könnyebben elhagyni. A magyar útlevél segítheti a Magyarországra költözést is. Az elmúlt kilencven évben jelentős volt a romániai magyarok szülőföldre vándorlása, elvégre ott többet lehet keresni, és nem is kell egy új nyelvet megtanulni. Az átköltözéshez azonban nem volt szükség eddig sem magyar útlevélre. Ráadásul a kétezres években egyre inkább elapadt ez az áttelepülési hullám, elvégre csökkent a bérkülönbség Magyarország és Románia között. Ha ez a különbség nem növekszik ismét, áttelepülési hullámmal sem kell számolni. De egyébként sem az útlevél lenne az áttelepülés oka, elvégre Romániából gond nélkül lehet román személyi igazolvánnyal is letelepedni Magyarországon. Aki egy kicsit utánkérdez erdélyi magyaroknál, azonnal láthatja, hogy a magyar útlevél nem fog kivándorlási hullámot előidézni. Tüdős Kinga, sepsiszentgyörgyi történész (és friss magyar állampolgár) inkább úgy látja például, hogy “a magyar állampolgárság megnyugtatja az embereket”. Azaz szerinte éppen a magyar útlevél okán maradnak otthon az erdélyi magyarok, mert a magyar útlevél miatt biztosabbnak, öntudatosabbnak érezhetik magukat Románián belül is. Többekkel is beszéltem az elmúlt hetekben Székelyföldön, s senki se mondta azt, hogy kivándorolni készülne. Az útlevél azonban szavazati jogot is jelent, s ennek okán megvalósulhatnak a sötét jóslatok is. A szavazati joggal a választási kampány is megjelenik, sokszor provokatív, nemzeti jelszavakkal. Román részről gyakorta hallani nacionalista csatakiáltásokat. Egy ilyen hangulatban eszkalálódhatnak az ellentétek. További gond, hogy egy új, nemzeti irányultságú erdélyi magyar art megnehezíti a bukaresti magyar képviseletet. Emiatt már 2012-ben is csak éppen szerzett öt százalék feletti eredményt az RMDSZ. A magyar kisebbség érdeke, hogy a magyar érdekképviselet a bukaresti politikai cirkuszban továbbra is királycsináló lehessen. Ha képviselet nélkül marad a magyar kisebbség, akkor ki lesz szolgáltatva a megerősödő román diszkriminációnak, és ez tényleg vezethetne tömeges kivándorláshoz, nem a magyar útlevél önmagában. Ha a politikai helyzet eszkalálódása miatt növekedne az elvándorlás, akkor is a magyar állam erkölcsi kötelessége lenne magyar útlevelet adni a határon túliaknak. A Szlovákiában politikai okokból üldözött Marina Hedvig esete is bizonyítja, milyen fontos tud lenni egy magyar dokumentum: annak birtokában könnyen Magyarországra távozhat bárki, hogy ott egy normális életet élhessen. Szlovákiában és Csehországban – jogilag eléggé megkérdőjelezhető módon – úgy rendelkeztek a hatóságok, hogy a magyar állampolgárság felvétele a szlovák vagy cseh állampolgárság elvesztésével jár. Persze ezen országokban százötvenen vesztették el emiatt a korábbi állampolgárságukat, így exóduszra nem számíthatunk. De az tény, hogy a szlovák (és cseh) szabályozás miatt a magyar kisebbség akadályozva van abban, hogy a magyar útlevélre vonatkozó jogával élhessen. Ez azonban nem a magyar kettős állampolgárság, hanem a pozsonyi és prágai kormányok hibája. Valódi, érezhető elvándorlást a magyar útlevél csak a vajdasági és a kárpátaljai magyarok között eredményezhet, mert ők még nem tagjai az Európai Uniónak, azaz az ő esetükben a magyar útlevél tényleg ajtó az európai munkapiacra. A BBC szerint főleg Szerbiában érezhető jelentős érdeklődés a magyar útlevél iránt (az ott élő 200 ezer magyarból már 100 ezer kezdeményezte). Sok szerbiai kezdeményező azonban csak részben „magyar“, és a nyelvet is alig beszélik, de mindenképpen ki akarnak törni a szerb valóságból. Ez akár nyereség is lehet a magyar munkaerőpiac, a magyar gazdaság számára. De a német vagy az osztrák munkaerőpiacon sem fog sokat zavarni pár ezer magyar állampolgárságú szerb. A román, a szlovák és a szerb helyzetet látva kijelenthető, hogy elsősorban azok fognak kivándorolni új magyar útlevelük birtokában, akik a legkevésbé „magyarok“.

Mi közük a határon túliaknak a magyar választásokhoz?


Ők is a nemzet részei.
Fideszes szavazatokat jelentenek.

SZAVAZAT UTÁN