Nem a pénz, a pestis javít az élettartamon

Fotó: / / /

-

Aki másnak vermet ás, az sírásó, vagy földmunkás. Vagy olyan amerikai tudós, aki arra kíváncsi, hogy vajon mit jelentett a pestisjárvány az európai életmód szempontjából. A kutatók egy londoni temető feltárása után arra a megállapításra jutottak, hogy akik az első fertőzéshullámot után éltek, öregebben haltak meg, mint a korábbi átlag.


A pestis a történelmi kutatások szerint genovai hajósok révén jutott el a Krím félszigetről Nyugat-Európába az 1300-as évek közepén. Előtte ugyan 540-ben volt már egy kisebb járvány, amikor egy átmeneti felmelegedés miatt kelet-afrikai patkányok áthozták a baktériumokat. A fekete halál a becslések szerint legalább Európa egyharmadát, de inkább a felét megfertőzte és kiirtotta. Egészen 1894-ig nem volt gyógymód és védelem a pestisre. Voltak, akik eleve immúnisak voltak, és akadtak, akik túlélték a betegséget. A Dél-Karolinai Egyetem kutatói most a londoni temető csontmaradványait elemezték, hogy választ kapjanak arra: vajon milyen hatással volt az átlagéletkor változására az első pestisjárvány. Az elemzések után arra a következtetésre jutottak, hogy akik túlélték vagy később születtek, mint a fekete halál első komolyabb európai pusztítása, jóval tovább éltek, mint korábban bármelyik korban. 1340-50 előtt átlagosan a populáció 10 százaléka érte meg a 70 éves kort, ezt követően viszont jóval többen, közel 20 százalék lépett matuzsálemi korba. A projektet vezető Shaeron DeWitte antropológus professzor szerint ekkor „történt valami az emberek túlélési képességével”. A felfedezést akár magyarázhatná a természetes kiválasztódás elve is. Hiszen a legerősebb maradtak így életben, azok, akik a jó géneket örökítették tovább. Azonban a pestis esetében nem feltétlen számított a fizikai erő és az alkalmasság az életre. Bárkit megfertőzhetett, és az immunrendszer erőssége nem volt garancia a hosszú életkorra. DeWitte ezért kezdte más szempontok szerint is vizsgálni egy londoni járvány előtti és utáni halottak csontjait. Ezekből szűrte le azt a következtetést, hogy a fekete halálnak volt egy mellékhatása is. Akik túlélték, jóval több erőforráshoz jutottak hozzá. Ez változatosabb étrendet biztosított a számukra, nagyobb mennyiségű húst és halat, jobb minőségű kenyeret ehettek, mert nem volt hiány. Ennek kapcsán a professzor felhívta a figyelmet arra, hogy „a pestishez hasonló járványok erősen befolyásolni tudják az emberiség jövőjét és a biológiai felépítését”.


A pestismentes világ

Sokszor elhangzik, hogy a világ mára pestismentes lett. Azonban a betegséget még mindig nem sikerült kiírtani. Időről időre jelentenek újabb megbetegedéseket, néhány éve Madagaszkáron (2008) és Tibetben (2009) betegedtek meg többen a fekete haláltól, de még az Egyesült Államokban is évente átlagosan 10 ember kerül pestisgyanúval kórházba. Őket azonnal intenzív antibiotikum kúrának vetik alá, amely szinte minden esetben megmenti a fertőzötteket.