Nekimentek a sztrájkolóknak a pakisztáni rendőrök

Fotó: AFP / BANARAS KHAN

-

A pakisztáni rendőrség mintegy 4000 emberrel megkezdte szombaton annak az ülősztrájknak a felszámolását, amellyel egy radikális iszlamista párt támogatói csaknem három hete blokkolnak több, a fővárosba, Iszlámábádba vezető főutat.


A rendőrök éles lőszert nem, de gumibotot, könnygázt és vízágyúkat vetettek be, és összetűztek a mintegy ezer tüntetővel. A demonstrálók kővel dobálták a rendőröket. Az összecsapásokban kórházi források szerint több mint százan megsebesültek, zömmel rendőrök. Egy sebesült rendőr a kórházban belehalt sérülésébe. A rendőrség több tucatnyi tüntetőt őrizetbe vett.

A hatóságok közben arra utasították a magánkézben lévő tévéadókat, hogy szüntessék be adásukat, mert megsértették a hírközlési szabályokat azzal, hogy élőben közvetítették az ülősztrájk elleni rendőrségi akciót.

A rendőrségi akció hatására a párt hívei más pakisztáni városokban is elkezdtek tüntetni, de ezek a demonstrációk egyelőre békések.

A Tehrík-i-Labaik Ja Raszúl Allah párt hívei azért tüntetnek, hogy mondjon le Záhid Hamíd igazságügyi miniszter, mert szerintük alkotmányellenes egy törvénymódosítása. A tüntetők azzal vádolják az igazságügyi tárca vezetőjét, hogy kihagyta az ország választójogi törvényében szereplő esküszövegből az utalást Mohamed prófétára. Hamíd időközben közölte, hogy nem szándékos hiba történt, s a mulasztást már helyrehozták. A miniszter videóüzenetében pedig azzal védekezett, hogy ő is hívő muszlim, aki hitet tesz amellett, hogy "Mohamed volt Isten utolsó prófétája".

A pakisztáni kormány egy héttel ezelőtt "utolsó figyelmeztetésként" felszólította a tüntetőket, hogy vessenek véget az ülősztrájknak. A tüntetés beszüntetését már korábban elrendelte egy bíróság. A párt azonban visszautasított minden felszólítást.

A Tehrík-i-Labaik a múlt hónapban meglepetésre a voksok 7,6 százalékát szerezte meg egy időközi választáson Pesavarban. A párt az iszlám törvényeknek, a saríának egy szigorú változatát vezetné be. Azt állítja, az ország választási törvényét azért változtatta meg a parlament, hogy az ahmadi vallási közösség kedvében járjon. Az ahmadik az indiai iszlám vallástudós, Mirza Ghulam Ahmad követőiként muszlimoknak tartják magukat, a pakisztáni parlament 1974-es döntése értelmében azonban nem muszlimok, mert felekezetük Mohamedet nem tartja Isten utolsó prófétájának.

Az erőszakba torkolló tömeges ülősztrájk és az a tény, hogy két iszlamista párt népszerűsége is jelentősen megnőtt az utóbbi időben, arra utal, hogy a vallásos jobboldal megerősödve várja a jövő évi választásokat - jegyezte meg a Reuters hírügynökség.