Néhány képviselőn múlhat a rendkívüli parlamenti ülés

Fotó: MTI/Bruzák Noémi / MTI/Bruzák Noémi

-

A napokban meglesz a szükséges számú aláírás a parlament rendkívüli ülésének összehívásához - közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.


Tóbiás József szerint a választási kampány miatt több időt vesz igénybe az aláírások összegyűjtése. Az Országgyűlés összehívását az LMP javasolta az ukrán válság miatt, ám a kezdeményezést a baloldali összefogás pártjai is támogatják. Maguk is gyűjtik az aláírásokat annak érdekében, hogy napirendre kerüljön az a határozati javaslatuk, amely az ukrán nép törekvéseinek támogatására, a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött egyezmény felmondására és a hazai gáztározók feltöltésére kéri fel a kormányt. A rendkívüli ülés kezdeményezéséhez a képviselők ötödének aláírása szükséges, ez a szám jelenleg 77, mivel a Ház 381 tagú. A baloldali összefogás pártjainak és az LMP-nek együtt 72 képviselője van, de van még kilenc független képviselő, akik között volt fideszes, jobbikos és MSZP-s - Szili Katalin - képviselők is vannak, akik az LMP felhívása óta nem nyilatkoztak arról, hogy támogatnák a rendkívüli ülést. Az országgyűlési törvény szerint a rendkívüli ülés összehívását a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők ötöde kezdeményezheti, megjelölve az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet. Kérelmükre a házelnöknek az ülést lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra össze kell hívnia.


És mi lesz, ha mégis összegyűlnek az aláírások?

Ha az ellenzéki pártoknak sikerül összegyűjteniük a szükséges aláírásokat, akkor kötelező összehívni az Országgyűlés ülését, de “megtartani” már nem. Az ülés napirendjének elfogadásához - és így az érdemi munkához - ugyanis már határozatképes többségre van szükség. Ha pedig nem fogadják el a napirendet, akkor csak a napirenden kívüli felszólalások elmondására van lehetőség - mivel azokat a napirendi szavazás előtt tartják - majd ezt követően az ülést be lehet zárni. Ez a megoldás egyébként egyik politikai oldaltól sem idegen. Mind az MSZP 2004 januárjában - mind pedig a Fidesz - 2001 augusztusában - ezzel az eszközzel akadályozta meg, hogy egy rendkívüli ülésnapon érdemi munka történjen.