NAV-botrány: az ÁSZ szerint sincs minden rendben, de az elnököt nem hallgatják meg

Fotó: Roland Topor / Roland Topor

-

Hiába jelölt ki revízióra az adóhatóság rendszere egy-egy gyanús áfa-visszaigénylést, a hivatal sokszor, ráadásul indoklás nélkül eltekintett a vizsgálattól, inkább szó nélkül utalta a pénzt - állapította meg az Állami Számvevőszék. Domokos László ÁSZ-elnök meghallgatását levetette a napirendről a Parlament.


Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos gyanús körülményekre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2008-tól kezdve minden jelentésében felhívja a figyelmet - kivéve a két legutolsóban, ezek részletessége és alapossága messze elmarad a korábbi évek beszámolóiétól. (Hogy miért lett felületesebb az állami szervek ellenőrzésére hivatott ÁSZ, azt csak találgatni lehet.) Mindenesetre Horváth András volt adóhivatali munkatárs állításait, miszerint a NAV (korábban APEH) több esetben is indokolatlanul állított le vizsgálatot - alátámasztani látszanak az ÁSZ-vizsgálatok. Ennek ellenére sem kíváncsi a Parlament Számvevőszéki és költségvetési bizottsága az ÁSZ elnökének, Domokos Lászlónak a nyilatkozatára. A bizottság kormánypárti politikusai levették a napirendről a számvevőszék vezetőjének meghallgatását. Domokost már a múlt héten a bizottság elé hívta Nyikos László jobbikos képviselő, de akkor az ÁSZ-elnök jelezte, hogy nem ér rá, ellenben részleteket nem árult el. Ekkor a Fidesz-KDNP képviselői sem jelentek meg az ülésen. Látszanak a csalások A láncolatos vagy körhintacsalások az egyes EU-országok áfabefizetési és -visszaigénylési adatainak összevetésével kiszűrhetők, ám a bürokrácia lassúsága miatt sajnos csak sok-sok hónap csúszással. Hosszabb időszakra, több negyedévre vonatkozó adatok birtokában azonban az összevetés elvégezhető. Az ilyen összehasonlítások gyakran milliárdos nagyságú eltéréseket mutattak, ám a rendelkezésre álló dokumentációk alapján az adóhatóság nem gondoskodott az eltérések okainak felderítéséről - állapította meg a 2008-as tevékenységet vizsgáló ÁSZ-jelentés. Pedig a jelentős differencia nem volt ritka, a belföldi és a külföldi kimutatások összevetése az esetek 70 százalékában komoly eltérést mutatott ki. Vitatható okok 2009-ben az adóhatósági jelenlét fokozódott az áfaterületen (csaknem 20 százalékkal több ellenőrzést végzett), viszont 30 százalékkal ritkábban ellenőrzött visszaigényléseket az utalás előtt - márpedig a csalók leginkább ekkor csíphetők fülön. A visszaigénylést tartalmazó bevallások ellenőrzöttségi szintje az előző évi 10,4%-ról 7,2%-ra csökkent. Az adóellenőrzésre kiválasztott tételek 25%-ánál vitatható okok miatt maradt el a revízió: „egyéb”, „szűk revizori kapacitás”, „többszöri egymást követő megállapítás nélkül zárult revízió”, „stabil, folyamatos, ismert működés”, „nem kezdő vállalkozás”, „tevékenységéből adódóan visszaigénylő” - szemezget a jelentés a kifogásokból. Az áfaellenőrzések intenzitása 2010-ben számottevően csökkent: 4625 vizsgálatot végeztek, 30,9 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ebből az évből az ÁSZ vizsgálata 41 olyan esetet tárt fel, amikor a rendszer adóellenőrzése kijelölt egy céget, ám a vizsgálat végül mégis elmaradt – a „szűkös revizori kapacitás” indoklással. A jelentésben a számvevőszék megjegyezte, meg kellene oldani, hogy az előzetes szűrés során ne essenek ki nagy összegű visszaigénylést tartalmazó bevallások. Az EU-hatóságok adatainak összevetése alapján nem sok minden javult: 2010-ben is a beszámolók kétharmadánál mutatkozott jelentős különbség. 80 féle kifogás 2011-ről szóló - már felületes - jelentésben is szóvá teszi az ÁSZ, hogy a NAV az áfaellenőrzésektől rendkívül gyakran eltekint. Kifogások már vannak, mint írják, a NAV 80 különféle jogcímen tekintett el a revíziótól. (2009 előtt a vizsgálatok általában „egyéb” jogcímen maradtak el, ám miután az ÁSZ ennek aggályosságára felhívta a figyelmet, az adóhatóság kénytelen volt több indoklásból választani). A 2012-ről szóló jelentés olyannyira elnagyolt, hogy abban már egy szó sem esik a NAV áfabeszedési gyakorlatáról. Az azóta történtek fényében is látszik, nem azért, mert minden probléma megszűnt volna.


Az adóhatóság korábbi revizorának ügyét támogató oldaltak hoztak létre ismeretlenek a Facebookon. Az „1000milliárdan a tisztességes adózásért” Facebook-oldalt egyelőre csak 97-en követik.